Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-13 / 131. szám

PELM HGYARQRSZAG 9ZBOCD, SmrkeMMMo: Somogyi licc« Í2..L.cm, Telefons 23—33. ^KladOhtvotal kOlctOnkOnyvttr és legylroda : Aradi UCCA 8. Telefon : I3MK>. * Nyomda : t»w Lipót ucen IW. Telefon - »3^o«. TAvIratl e« levélcím: Délmagyaranzaa Szegett Szerda, 1954 junius 13. Ara 12 fillér 3 X. évfolyam, 13^. sas. eLOriZCT£S:HaVOnla helyben 3.20 Vidéken é* Bodapetlen 3AO,kUIIHld«n 0.40 pennd. •»• Egyes izAm éra hétkílznap 12, vaMte* é« Ünnepnap 20 III1. Hír delések fel-vétele tarifa szerint. Meqle» lenlK héllű felvételével naponta rrnnr I Választások előtt Műhely, üzlet, orvosi rendelő, ügyvédi iroda mintha forgalmasabbá váltak volna az utolsó napokban, a mindennapi postánk, melyben a felszólító levelek lassankint megszerezték a kizárólagossági jogot, kezd élénkülni, mióta nemcsak a fák és a virágok, hanem a jelöltek is leveleznek. A szegedi közigazgatás életét hetek óta — negyvenfokos láz fűti, máskor egy-egy alacsonyabb fizetési osztályba besorozott állásnak betöltése is elegendő a láznak kiváltására, de most a város vezetőségét kell az élre állítani, a vezető állásoknak sorát kell betölteni, olyan állásokrak sorozatát, melyek közül egy-egy alkalmas volna arra, hogy felkorbácsolja az érdeklődést s a közügyekkel való foglalkozás intenzitását a forrpontig hevitve. Ami örvendetesen lep meg, az a néma küzdelem, ami a polgármesteri székért folyik. Ez a csöndes készülődés mindenképpen örvendetes. A korteskedésre talán nem is az elnyerendő állás méltósága tesz hangfogót s talán nem is a jobb belátás s az egyéni törekvések felett diadalmaskodó közszellem parancsolja ezt a hangtalanságot, mégis szívesen keíl fogadnunk, hogy heves harcok és szenvedelmes viták helyett a város polgársága s ennek a polgárságnak törvényes képviselete nyugodt megfontolással, szinte magába elmélyedve készül a polgármesteri szék betöltésére. Az is lehet, hogy eldöntöttnek tekintik ezt a kérdést a szavazásra jogosultak s az elintézettség keltette nyugalom küldi előre ezt a békés hangulatot. A város polgársága példáját mutatja annak, hogy a polgármesteri szék betöltésére hogyan kell készülődni. Végre valami, amit Örvendve tudunk megállapítani s ami kellemes meglepetést okoz mindenkinek, aki heves harcokat és szikrázó szenvedelmeket várt a korteskedési hadjárat kísérőzenéjéül. De ha más tényezőnek nem is köszönhetnénk ezt az eredményt, kell, hogy az á 11 á s méltósága csendet parancsoljon s eltiltsa a korteskedés hangos eszközeit a polgármesteri szék mellől. Ez a nyugalom bizonyára egyik biztositéka lesz annak, hogy a város polgársága a legjobban fog választani, mert ha szenvedélyek nem teszik lehetetlenné a mérlegelést s az elfogultság harcai és argumentumai nem zavarják meg az Ítélkezést, akkor a város polgársága meg fogja találni azt a férfit, aki a hivatottság és a képesség legteljesebb jogcímeivel jelentkezik a polgármesteri állásért. De amilyen csend veszi körül a polgármesteri állásért folyó harcot, ugyanolyan nyugtalanság, hangosság és szenvedelem tölti be a polgármesterhelyettesi állásért s a tanácsnoki stallumért vivott harc szintereit. Itt is, ott is leleplezett, vagy nyilt csapatmozdulatok nyugtalanítják a különböző táborokat, egyre dörögnek az ágyuk, járnak a parlamenterek s az érvnek, az argumentumnak, a rábeszélésnek minden muníciója sorra kerül. Itt közelharc folyik, ott a tüzérség készíti elő a támadást, amott diplomáciai tárgyalások igyekeznek biztositani a harc eredményét. Ha összeülnének a jelöltek egy kerekasztalkonferenciára, kiderülne, hogy legalább kétezer biztos Ígérettel rendelkeznek már, ebből a kétezerből ezerszáz becsületszavas, kézadással megerősített, minden kétséget kizáróan hitelességgel rendelkező, fémjelzett szavazat. Hogy a közgyűlésnek alig van több, mint kétszáz tagja, az aligha zavarja meg az ígéretek gyűjtőinek tevékenységét. Elvégre furcsa gyűjtési szenvedélyek vannak, van, aki cigaretta-véget gyűjt, van, akinek üres gyufaskatulyák gyűjtésében telik kedve, vannak, akik Ígéreteket gyűjtenek a legelsőrendüen megbízható közgyűlési tagoktól. De miért van erre szükség? A megválaszt tás úgyis merőben független az ígéretek számától. Az állás, amire törekszenek a pályázók, sokkal nagyobb méltóságú, semhogy az ígéreteknek ezt a gyűjtését össze lehetne az állás tekintélyével egyeztetni. A pályázók számára, ugy érezzük, önérzetet sértő ez a személyes fáradozás a szavazatok után. A. bizottsági tagokat pedig, még a legedzettebbeket is, kényelmetlenül zavarja ez a tervszerű hazudozás, amivel reményeket keltenek azokban is, akik ellen összeesküdtek s ígéreteket tesznek azoknak is, akikre nem hogy rászavazni nem akarnak, de akiket mostani állásukból is szívesen kibuktatnának, ha erre módjuk volna. A mai köztisztviselőnek mégsem ugy kellene a szavazatok után járni, mint ahogy a canditátusok a római fórumon kérték a szavazatokat. Az elvégzett munka, a felmutatott teljesítmény, az elért eredmény beszéljen a pályázók helyett s akinek ilyen jogcimeí vannak a megüresedett állásra, az látogatások és köriratok nélkül is bizhatik abban, hogy a közgyűlés majd az ő képességei számára fogja biztosítani a munkának és. felelősségnek nagyobb terét. A képviselőház többsége megszavazta a szövetkezetek 11 milliós támogatását Az ellenzék tovább folytatta a harcol a javaslat ellen — Felfüggesztenék Pallavfcín! György mentek»! jogóí Napirendi felszólalások a nyilaskeresztes támadásról es Toreky tanácselnök működéséről Budapest, junius 12. A képviselőház kedddélutáni ülése azzal kezdődött, hogy Almássy László elnök indítványára a Ház 10 ezer pengőt szavazott meg M:idách Imrének Budapesten felállítandó szobrára. A Ház ezután áttért a közmunkákról és a szövetkezetek megsegítéséről szóló javaslat részletes tárgyalására. Az első felszólaló Meskó Zoltán volt, aki visszautasította a szövetkezetek elleni támadást. Magyar Pál a javaslat ellen szólalt fel, hangoztatta, hogy a törvényjavaslat nem racionalizálást hajt végre, hanem csak átkönyvelést, a megmaradó szövetkezetek állami intézményekké válnak. Mielőtt a kormány bármely anyagi segítséget nyújtana, a vezetők kérdését kell elintézni. Nem látja a szövetkezeti vezetés kérdését abban a formában megoldani, mint ahogy azt a pénzügyminiszter előadta. A címet sem fogadta el. Kocsán Károly szerint a szövetkezetek támogatását kifogásolni senkinek sem lehet. Ma 1 a s i t s Géza: Az útépítésnél olyan anyaf

ot kell használni, amelyekbe sok munkaiért ell befektetni, így a munkanélküliséget enyhíteni lehet. Fábián Béla nem lát biztosítékot arra, hogy a szövetkezetek gazdálkodását megváltoztassák. A javaslatot nem fogadta el. A többség a címet és a többi szakaszokat változatlanul elfogadta. A Ház ezután Esztergályos János mentelmi jogát 6 ügyben felfüggesztette. Lázár Miklós két mentelmi ügyében szintén felfüggesztették a mentelmi jogot. Ezután őrgróf Pallavíciní György mentelmi ügyét tárgyalták, akit felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás és becsületsértés vétségével vádolnak, mert néhány hónappal ezelőtt a budai Vigadóban e»y legitimista gyűlésen azt a kijeientést tette: „Itt nincsenek kemek. hazaárulók és vezérkari tisztek." A mentelmi bí-f zottság a menteimi jog felfüggesztését javasolta. Magyar Pál a bizottság javaslalával szem-; ben beterjesztette a kisebbség javaslatát, hogy ne függesszék fel Pallavicini mentelmi jogát, mert Pallavicini a Ház előtt kijelentette, hogy mi sem állott távolabb tőle, minthogy a tisztikarral szemben sértő kijelentéseket tegyen. Krüger Miklós politikai zaklatást lát az ügyben és azért kéri, hogy a mentelmi jogot ne függesszék fel. A Ház többsége azonban elfogadta a mentei-mi bizottság javaslatát és felfüggesztette Pallavicini György mentelmi jogát. Meskó Zoltán egyik ügyében felfüggesztette a mentelmi jogot, másik ügyében nem. Bethlen István, Bud János, Darányi Kálmán mentelmi jogának Gál Jenő által bejelentett megsértése ügyében a Ház elfogadta a bizottság javaslatát, hogy nem lát ja a mentelmi jog megsértését. Az elnök ezután javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését szerdán tartsa. A napirendnél Meskó Zoltán a fehérmegyei véres incidenst tette szóvá. Tiltakozott az ellen, hogy nemzeti szocialisták tépték volna le a nemzetiszínű zászlót. Enyhébb elbánást kért a nyilaskeresztesek gyűléseinek engedélvezése terén. Tóth Pál mint szemtanú elmondotta, hogy a csendőrség magatartása nagyobb incidensnek vette elejét, mert csak ezzel a fellépésével akadályozhatta meg azt, hogy általános vérengzés ki ne tör jön. Friedrich István felszólalásában Toreky tanácselnök működésével foglalkozott. A bírói tógát tiszteli, de ő most az elnökkel áll szemben. Nemcsak a vádlottnak és a tanunak kell idegei felett uralkodnia, hanem az elnöknek is és elsősorban neki kell a tónust és a stílust diktálni. Az ülés háromnegyed 9 órakor véset ért.