Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-12 / 130. szám

I. RirüwwGyAROiyszwn 1954 funius 12: és ha ebben a kérdésben részleges megoldásokat választanak, ez ahelyett, hogy megteremtené a bizalom légkörét, szükségképen vissza fog vezetni a szövetségek- régi rendszeréhez, amely nem egyeztethető össze a nemzetközileg megszervezett béke gondolatával. A magyar küldöttség nincs abban a helyzetben, hogy tevékeny reszt vegyen a bizottságok tanulmányaiban. Csak megfigyelői minőségben vehet -Ászt a bizottságban. De Soragna olasz képviselő kijelentette, hogy az olasz küldöttség elvi álláspontjához hiven csak mint megfigyelő vehet reszt a bizottságokban. L i t v i n o v kifogásolta, fiogy a különbizottságok munkája csak Európa területére szorítkozik. Messi^liésCorbet francia megbízottak kijelentették, hogy ezek a munkálatok, amelyékben egyébként Magyarország is részt vesz, igen értékesek a létesítendő egyezmények számára. Összeütközések rohamcsapatok és acélsisakosok közöli London, junius 11. A Reuter Iroda berlini jelentése szerint Mogdeburg közelében az acélsisakosok és a Hitler-féle bnrnaingesek között komoly összeütközések voltak, amelynek során sokan megsebesüllek. Se 1 d te minisztert, aki Schönbergben beszédet akart mondani, a rohamcsapatok tagjai megdobálták és röpiratokat osztogattak, amelyben azzal vádolják a minisztert, hogy szabadkőműves. Seldte távozása után kiujultak a verekedések. Heves izgalmak és éles összecsapások a Dréhr-per hétfői targgaiasfiu Izzó jelenetek az elnök és Dréhr kőzött — Ripka volt főpolgármester vallomása Budapest, junius lí. A Dréhr-ügy hétfői főtárgyalásán elsőnek a hűvösvölgyi kastély ügyét vették elő. Ebben is hűtlen kezelés bűntettével vádolták Dréhrt. Dréhr kijelentette, hogy minden ami történt, Vass miniszter akiratellxatározásából eredt és amit fcett, azt a miniszter utasítására tette. — Nam bújok a miniszter emléke mögé mondotta. Vállalni szeretném azt a felelősséget, amely őt illeti, mert ő is tévedhetett Csakhogy mindig fedezte magát a minisztertanáccsal és a pénzügyminiszterrel. Az elnök az egyik aktát olvasta fel ezután, amire Dréhr megjegyezte, hogy az akta pro domo részét nem ő irta. Dréhr tiltakozására Töreky elnök ingerülten mondotta: — Kérem, ön minisztériumi tisztviselő vott, tudja ml a különbség az előadóiv és a kiadmány között, akkor miért beszél össze-\>issza? — Nem beszélek össze-vissza! — kiabálta Drél.t az elnök felé — ugy van, ahogy mondom! — Értse meg, az előadimányró! van szó, ember! — mondotta egyre ingerültebben az elnök. Dréhr végül is két karját szétcsapva kiáltja: — Nem akar megérteni elnök uram?! — de gyorsam hozzátette: Bocsánatot kérek! — Dehogy nom alkarom — szólt erélyesen TöTdky —i de a kijelentésért rendreutasítom! Az izgalom percenkint fokozódott. Az elnök az aktára csap. Dréhr pedig Izgalmában a kezét csapkodia össze. — önnek ezt a levelet iktatnia keltett volna! — csapott az elnök az asztalra. — De én nem voltam segédhivatali tisztviselő. én politikai államtitkár voltam! Töreky megint nagy erővel csap az asztalra: — Ha ön államtitkár volt, nem tárgyaií volna ügynökökkel! — Nom én tárgyaltam, a miniszter tárgyalt! Csap az asztalra Dréhr is. A továbbiak során az jlnök a következőket mondja Dról.mek: — Ne legyen ilyen neveletlen, lta én beszélek, akkor ön hallgasson! — Krausz Simonnal és Pártossal mért tárgyalt? — kérdezte Töreky. — Krausz Simon nem közvetítő, ő a mtnsztftr legbizalmasabb barátja volt. Akkor tessék Weiss Fülöpöt is közvetítőnek mondani, aki szintén járt nálam! — Igenis — feleli az elnök —•. aki a minisztériumban mint közvetítő eJiiir. akármilyen állás« Is. az közvetítő. Az elnök és a vádlott kőzött htatarMal (m m6*z.4r<w, kedve»« fiMtésl feltételek mellett legolRoAbbui beezereihetfik Fekete NAndor. Ko-milh t. sugarat 18. Tel. 20-T2.ismét izgalmas vita keletkezik. Dréhr kijelenti, hogy iz iratokra mindent ráírt. mert neki nem volt titkolnivalója. — Mert akkor még nem tudta, hogy ez az akta hová fog kerülni! — jegyezte meg Töreky. Erre Dréhr teljesen elveszti türelmét. Kiabálva mondja: — Elnök ur! Én soha életemben nem hazudtam! Buzgó katolikus vagyok, most sem hazudok! — és öklével verte az asztalt, miközben beszélt. Az elnök és Dréhr tűből és újból összecsap. — Ha méltóságod nem enged védekezni — mondta Dréhr rendkívül izgatottan —, ugy bánik \*elem, mint egy rablógyilkossal, akkor . Dréhr itt lecsapta ceruzáját és sirvafakadt. Később az elnöknek arra a kérdésére, hogy Pártos mikor kereste fel őt. Dréhr széttárta iámét a karját, mire az elnök figyelmezteti, hogy tisztességes hangon beszéljen. — Uralkodjék az idegein — mondía az elnök —, mert kénytelen leszek erélyesebb renászabályokhoz folyamodni. — Méltóságos uram. ha megbilincseltet is, akkor is csak az igazságomért ordítok — kiáltotta Dréhr sírástól elcsukló hangon. A tanuk közül elsőnek Holzspach Aurélt hallgatták ki. aki azt állította, hogy Krausz Simon nélkül drágábban vásárolta volna mag az ingatlant a néoióléti. Holzspach Nándor után Friedmann ügyvédet hallgatták ki. aki szerint Csáky Károly próf akkori honvédelmi miniszter kastélyát is felajánlották megvételre. Bánó Dezső a hűvösvölgyi vétel egves részleteiről vallott. Az izgalmas jelenetek után Ripka Ferenc volt főpolgármestert Hallgatták ki, aki a hűvösvölgyi ház megvételéről vallott, majd arról beszélt, hogy Vass miniszter emiitette neki, hogv Krausz Simon felajánlott bizonvos összegeket segélyezési célokra. A miniszter őt kérte meg, hogv Krausz adományait ossza szét. Vass József körülbelül 5—6 ezer nengőt adott kezeihez. Amikor a Krausz-féle pénz megszűnt. Vass a költsísrvetésben gondoskodott megfelelő fedezetről. Vass József anvagi helyzetéről nem sokat tud mondani, mert Vass igen zárkózott ember volt. A miniszter Krausz Simonnal igen sri. vélve* volt, ugvanugv Dréhr Imrével is. Arról nem tud, hogv Krausz Dréhrnek bármiféle pénzbeli juttatást adott volna. Mondotta egy ízben Vass, hogv neki pechje van államtitkáraival. mindenkit gvanusitnnak, de semmi adatot sem tudnak felhozni ellenük. A tárgyalást kedden folytatiák. amikor hír szerint sor kerül Bethlen István kihallgatására is. Valdn I. £• *ftr«B <lro<r*ri'51rt>«». Nyilaskeresztesek megtámadták a csendőröket Budapest, junius 11. A fehérmegyei Hart* pusztán vasarnap Farkas Elemér ország, gyűlési képviselő beszámolója előtt nyilaske* resztesek az egyik kocsiról letépték a zászlót éa sárba taposták. Megtámadták az egyik csend-* őrt is, akit társainak kellett kiszabadítani. Az egyik rendzavarót a csendőrök igazoltatásra ^szólítottak fel; társai rátámadtak a csendőrök, re, akiket ütöttek-vertek. Egy másik csendőr* járőr csak szuronyhasználattal tudta szoron* gatott társait kiszabaditani.Heten megsebesültek. Gombos beszéde Kecskeméten Kecskemét, junius 11. Gömbös minisíter* elnök vasárnap Kecskemétre érkezeit Sztra* nyavszky Sándor, dr. Antal István sajtó* főnök és 29 egységespárti képviselő társaságán ban. Zsitvav Tibor beszámolóján nagyobb be* szédet mondott. A miniszterelnök először arról szólt, hogy először a magyar igazságtalanságokat kell or. vosolni, azután lehet szó arról, hogy a gazdasági előnyökről tárgyaljunk. — És ha erre a mi jogos kérésünkre azzal válaszolnak, hogy az elcsatolt területeken el akarják nyomni a magyarságot, — folytatta Gömbös —, akkor azt mondom, van fórum a világon, amelynél újra hallatni fogjuk szavun* kat. S kijelentem, ha hasonló esetek ismétlődd nek a jövőben — akár tetszik majd az érdekel* teknek, — akár nem, ismét a Népszövetséghez fordulunk. Ezután arról beszélt, hogy nem szereti a nagy beszédeket. A nemzetgazdaság és nemzetnevelés szempontjából többet ér — mondotta —, ha valaki egy gyümölcsfát ültet el, mintha egy délelőtt tárto beszédet vág ki. A továbbiakban arról beszélt, hogy a kor. mány legközelebbi munkaprogramján szere* pel a hitbizományi reformjavaslat, amely kapcsolatos lesz a telepítéssel és az egyke elleni küzdelemmel. Aztán az erdőtörvényt és a hegy. községi törvényt alkotják meg. Majd igy foly* tatta Gömbös: — Elhatározásom. Hogy a szocfSTdemokrala munkásságot is beállítom a magyar egységbe, a magyar kévébe. Az az érzésem, hogy elmultak azok az idők, amikor a nemzetköziség jelszavával bérharcot lehetett folytatni. A kormánynak meg kell akadályozni, hogy a tőke kiuzsorázza a dolgozókat, de szembe kell helyezkednie minden sztrájkmozgalommal is, — fejezte he beszédét. Gömbös a gyűlés után FSy TrstVím ttnspán lakására ment, ahol fogadta a Délmagyarország munkatársát. — Nemrégen voltam Szegeden — mondotta most más város van soron. Rövidesen azonban újból elmegyek Szegedre. Meg is mondhat, ja ezt a szegedieknek. Hogy mikor, azt még nem tudom: a nnpot nem én határozom meg, hanem Sztranvnvszky kegyelmes ur. De mondhatom, mindi" szívesen megvek Szegedre. mert vissznem^l '/em, hogy épen most tizenöt esztendővel emelőit onnan indítottuk el a nemzeti meguihodns gondolatát. A miniszterelnök délután a bugaci pusztán tett látogatást. M.) Tört araim, ezOsf. válffts! Óra, ¿Ks'ertavlWsnK guorsan, pontosan, olcsón T*TH orásnai. riadfis rfiszietre. arc maivánuon el 6.1c 4 nifiktH.