Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-12 / 130. szám

DEMAÖYARORSZAG SZEOED, SaertieKtMMg: Somogyi ucca I2..Lem, Telefon: 23-33.^Rtadóhlvalal kölcíönhönyvlAr és Jegyiroda; Aradi ucca 8. Telelőn : I3-06. ^ Nyomda : I8w Lipót ncca 1». Telefon r 13^o6. TA-rlrníl e«.levélcím: MlmagyaronzAg Szeged Kedd, 1934 junius 12. Ara 12 fillér Oj X. évfolyam, 13^. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 VM«lcen é» Bndapeiten 3.BO, kUUHlriön 0.40 penqA- * Egyes tzAm Ara hétköznap ÍZ, v«»Ar- é* llnnepnap 20 «111. Hlr detések fel-vétele tarifa szerint. Mentelentit hétlő kivételével naponta reqpel A mull DréKr Imre egyéni sorsa bennünket nem túlságosan érdekel. Megnyugodunk a birói ítéletben, ha az fel fogja menteni, de nem lázadozunk akkor sem, ha a bíróság bűnösnek találja. Dréhr Imre viselje el a maga sorsát, bennünket nem az ő bűnösségének kérdése foglalkoztat, hanem az a — m u 11, ami elől ez a tárgyalás kíméletlenül rántja el a leplet s mezítelenül áll előttünk a közpénzzel való gazdálkodásnak az a rendszere, amely hosszú és tanulságokkal keserves esztendők után még ma is megdermeszti a vért ereinkben. A mult évben Bethlen István debreceni beszédében azt mondotta, hogy a világválságot nem Lillafüred és nem a tihanyi biologiai intézet felépítése okozta. Bethlen Istvánnak nemcsak akkor vannak ötletei, amikor támad, ötletei nem hagyják el akkor sem, amikor egy grandiózus méretű és jellegű védekezéssel akarja tisztára mosni azt a tiz évet, amit őrólá nevezték el. A világválságot bizonyára sokkal inkább okozta a Creditbank bukása, mint a lillafüredi épitkezés és sokkal inkább a kanadai búzatermések, mint a „csiborpatkoló intézet" alapítása. A világválságnak közvetlenebb okai a világháború és a világtalan béke, mely vakon össze-vissza hányta az életnek és a termelésnek ama tényezőit, amelyek csak a legnagyobb rendben és szervezettségben fejthetik ki termékeny és termékenyítő erejüket, mint Bethlen István kormányzásának tiz éve, ámde nem volt közömbös itt, a magyar glóbuson, hogy akkor, amikor a világválság leeresztette gyökereit, akkor, amikor a világválság okai egymásra rétegeződtek s már csak az öngyulladás pillanata volt hátra, itt, Magyarországon milyen szellem és milyen rendszer, milyen hűség .és a sáfárkodásnak milyen módja szabta meg a fillérek útjait, a vagyonok sorsát s a termelés feltételeit. Nem a lillafüredi lukszus bontotta ki a világválságot, de a magyar határokon belül voltak olyan tények és voltak olyan mulasztások, amelyek a világválság hatását fokozni tudták. Amikor a világot beborító válságnak első hullámcsapásai megérkeztek a magyar határokra, az lett volna a kötelesség, hogy minden ember álljon a gátra s amit szorgalom, kitartás, lemondás és takarékosság végre tud hajtani, az mind váljon valóra és váljon tetté a magyar élet védelmében. Meszszebbre kell annak látni, akit sorsa magasabbra emelt s a legmagasabb pozíciót csak az foglalhatja el, akiben a körültekintés és messzelátás képességei a legtökéletesebben megvannak. A világválságot nem a lillafüredi szálló és nem a bicskei kastély megvétele okozta, de ha valami fokozhatta a világválság hatását, ha valami súlyosabbá tehette a világválság csapásait, akkor Lillafüred, Bicske, a szövetkezetekbe tömött milliárdok s a közvagyon kezelésének szelleme hajtották ezt végre. A mérleg nem azokból a tételekből áll, amelyek a világválságot nem idézték fel, hanem azokból a mulasztásokból, amelyek nem enyhítették a világ válságának pusztító és romboló hatását. Ha ennek a dz évnek eredményeit és mulasztásait öszsze kell vetni« akkor nem válnak érdemmé a tettek, amelyek nem romboltak, az elhatározások, amelyek nem pusztítottak, ha nem állanak mellettük azok az intézkedések, amelyek enyhitették a vészt és csillapították a pusztítás hevét. A mi érzésünk szerint nem is Dréhr Imre ennek a pernek vádlottja, hanem az a kor, melynek Dréhr csak egy figurája volt, az a kor, amelyikben Dréhr Imre a népjóléti ügyek politikai államtitkárja lehetett. Ennek a kornak adatait kavarja most fel a birói tárgyalás s miután ma amúgy sem szokatlan a régi meggyőződések revideálása, most eldönthetik, szabad volt-e üldözni, szabad volt-e a nemzeti életből kitaszítani azokat, akik semmi mást nem tettek, mint küzdöttek az ellen a rendszer ellen, amelyiknek kormányzati intézkedései és elhatározásai most ott lebegnek a vádlottak padja fölött. Mi volt ez alatt a tiz év alatt a polgári kötelesség: harsonálni és hallelujázni azoknak, akik Lillafüredtől Bicskéig, szövetkezetektől szövetkezetekig szórták a közvagyont azzal a könnyű kézael s azzal a könnyű elhatározással, amire csalc az örök aranykorszak elmulaszthatatlanságának vak hite tehette volna őket képessé.1 Még a világválság tobzódása közepette isi ezt az országot meg lehetett volna őrizni a munka és élet szabad területeként, ha letÉ volna az ország vezetőiben annyi belátás, annyi körültekintés, hogy a bő esztendők bevételeit tartalékolják a rosszabb évelc számára és tartalékolják a polgárság teherviselő képességét is kedvezőtlenebb, súlyosabb időkre. Ha a mindent el venni és mindent elkölteni kormányzati programja helyett az okos takarékosság, igénytelenséget követelő lemondás lett volna aa ur, akkor ezt az önellátásra képes országot nem kellett volna kidobni a vi-» Iágválság viharába. E gondtalan tiz év mélyén ott sötétlenek al szövetkezetek, ott sötétlik a bicskei kastély 9 az eltámogatott, elszubvencionált, elsegélyezett milliói a most életet adó, életet jelent® közvagyonnak. A szerb kBlüiymiRiszfer tárgyalásai Parisban az olasz-magyar-osztrák egyezményről Párís, junius 11. Jeftics szerb külügyminiszter hétfőn délután kezdte meg Parisban érdemleges tárgyalásait. Francia politikai körök tudomása szerint Jeftics tárgyalásai során elsősorban a Balkán-egyezményről van szó, továbbá Középeurópa helyzetéről. Valószinünelá tartják, hogy Barthou és Jeftics főleg Olaszország középeurópai politikájával foglalkozik, különös tekintettel az osztrák—magyar—otesS gazdasági egyezmények kérdésére. Az osztrák kormány kiterjesztette a statáriumot a horogkeresztes terroristákra (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécsből jelentik: A statáriális bíróság két nemzeti szocialista perében hétfőn délután a következő Ítéletet hozta: Rotter János bécsi lakatossegéd ügyét a rendes bíróság elé utalta, mert amikor a floridsdorfi villanytelep transzformátor termébe bombát dobott, maga is olyan súlyosan megsebesült a kezén, bogv ujjait amputálni kellett. K ö r b e r 1 Román földművest, aki több merényletben vett részt, öt és félévi dologházra ítélték! Ez a vádlott még fiatalkorú. A welsi repülőtéren háromtagú Heimwehrjárőrt egy nemzeti szocialista csoport megtámadott és több lövést adott le. A golyók a jár.» őr mindhárom tagját eltalálták: kettő suíyo-* sabban megsebesült ugy, hogy haldokolva szál-, litották a kórházba. A támadókat elfogták. Va_ lamennyien 18—20 éves fiatalemberek. Az osztrák kormány hétfőn este ujabb mH nisztertanácsot- tartott, amelyen — hír szerint — ugy döntött, hogy a statáriumot azokra is kiterjesztik, akik nem vesznek ugyan részt a robbantásokban, de tudnak a dologról. Ezeket mint összeesküvőket fogják a statariális bíróság elé állítani. Táncos tábornok beszéde Genfben a béke megszervezéséről és a külön bizottságokról Magyarország és Olaszország csak mfní megfigyelő vesz részt a bizottságokban Genf, junius 11. A leszerelési értekezlet elnöksége hétfőn délután ülést tartott. Heijdersou elnök javasolta, hogy négy bizottságot kell alakítani Első a biztonsági különbizottság lesz, második a végrehajtási, a harmadik a légügyi, negyedik a hadiszergyártással foglalkozó bizottság. T á n c z o s Gábor magyar főmegbizott aa előterjesztésre a következőket mondotta: — Fel kell hívnom az elnökség figyelmét arra az elvi álláspontomra, amelyet 3 tnagvar küldöttség ebben a kérdésben az értekezlet legeleje óta elfoglalt. A béke megszervezésének kérdését egyetemes alanon kellene megpldani