Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-06 / 125. szám

DPÍMAGYAROPS7XG 1934 junius <5. A fürdőiörvény, az idegenforgalom, a vízumkényszer és egy kis Stavisky-viía a képviselőház keddi ülésén Vizsgálat a Duna Szövetség 300 ezer pengőfe ügyében (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőháznak kedden úgynevezett unalmas ülése volt; • vakáció kis törvényjavaslatai nem igen izgatták a képviselőket. Csak az ülés végén élénkült meg a Ház ülésterme és a folyosó, amikor R a s s a y Károly válaszolt Lakatos Gyula tegnapi tiltakozására, amelyben kifogásolta Rassayn:ik a Stavisky-üggyel kapcsolatban reénézve tett kijelentéseit. Rassay felszólalásában kifejtette, hogy bár a ma! összeférhetetlenségi törvény mellett Lakatos szerepe az optánsperben nem volna kifogásolható, azonban magasabb szempontból az erkfileal összeférhetetlenség szabályaiba ütközik. Lakatos maga is elismerte, hogy ügyfelei részérói anyagi érdekeltsége volt akkor, amtkor Apponyinak az optánskérdésben, mint Magyarország delegátusának tanácsot adott. Megemlítette Rassay, hogy Lakatosnak mindenesetre óvatossággal kellett volna eljárnia, mert a neve kétségtelenül belekeveredett a Rtavisky-ígybe. Az óvatosság annál indokoltabb lett volna, mert ha Staviskyrtfl megfelel« információkat szereett volna be Páriából, akkor aligha lett volna kedve ahhoz, hogy ebben az ügyben szerepet vállaljon. Rassay tárgyilagos fejtegetéseit mindenütt helyesléssel fogadták. A keddi űlésrffl ré«*l«te« jelentésfinlr a fcóvefVezfl: Napirend előtt 40 képviselő közöl kisorsoílálc Tnrchányi Egon képviselőnek önmaga ellen tett összeférhetetlenségi bejelentése ügyében az itélőhizottság tagjait. Ezután a Tláz harmadszori olvasásban elfogadta a hűtlenség szigorú büntetéséről szóló törvényjavaslatotA napirend kővetkező tárgya a mentelmi bizottság ujabb jelentése volt Dréh'r Imre menteim! ügyében. A" mentelmi bízottság jelentésében a budapesti ügyészség megkeresésére Dréhr Imre mentéhni jogának személve ellen irányuló kényszerintézkedések megtétele céljából vnló felfüggesztését javasolja a hűtlen kezelés miatt ellene indított perben, amelynek főtArgvnlása 8-án kezdődik. hogy a tárgyaláson való mcgjf'enést szükség esetén kényszerítő intézkedésekkel is biztosítani lehessen. A Ház többsége vita nélkül a mentelmi iog felfüggesztése mellett foglalt állást. A Ház ezután folytatta a gyógyfürdő törvény rendelkezéseinek kiegészítéséről szóló javaslat vitáját. Kéthlv Anna Hangoztatta, h'ogv különösen 4 szíkvíznék. a szegénv lakosság epvetlen üdítő italának megadóztatása antiszociális. Nem a gyógyvizeket, hanem a szeszes ítnlokot kellene megadóztatni. A javaslatot nem fogadta el. Magyar Tál rámutatott arra; hogy a magyar idegenforgalom nz utóbbi időkben számottevő eredménvt órt el. de ezeket az eredményeket még jobban kell emelni. Sürgette a vizum eltörlését. Minél több idegent kell az or«rócbt hívni. A mi közállapotaink kibifíák a birála. tol. A prágai lapoknak azt a beállítását, mintha a közállapotok nem volnának alkalmasak az itt üdülők szempont jóból, nem az ő. mint el. ltnzéki politikusnak a felszólalás cáfolja mrg. hanem az. ha az Ittjárt ídegeneh törlesztik hírét annak. hogy nálunk mennvire kielégítők a közállapotok. H om o n na v Tivadar a javaslatot elfogadta. Györki Imre kifogásolta, hogv az ul adó. nem legnagyobb részt a kisembereket sújtja. Elsősorban azokat « vállalatokat és intézményeket kellene megadóztatni, amelyeknek nngv hasznuk van nz idegenforgalomból. Vizsgálatot követelt a T)una Szövetségnél, — a szövetség céljaira közpénzekből összegvült félmillió pengőből 300 ezer nengnt elsikkasztottak. A javaslatot nem fogadta el. K e r e s z I e s-F isrher Ferenc belügyminiszter: A Duna Szövetséggel kapcsolatban semmiféle feljelentésről sincs tudomása, kötelességének tartja azonban, hogy megvizsgáltassa a Györki által Ismertetett adatokat és ha azok a valóságnak megfelelnek, levonia a legmesszebbmenő következményeket Az elmúlt év tapasztalata és a mutatkozó fejlődés alapján a« idegenforgalom az egyetlen, ami a fantáziát kecsegteti. A javaslattal azt kivánja elérni, hogy feltárjuk azokat az igen értékes kincseket, amelyeket Budapest rejteget magában. Meg kell ismertetni a világ orvostársadalmával a főváros gyógytényezőit és megfelelően propagálni kell azokat ügy, mint ahogy évek óta folyik a külföldi gyógyhelyekkel. A szegény emberek ncp- és Duna-fürdőit nem kivánja ezzel a koltseggel terhelni. A tőrvény ja vaslatot nem engedi a szikviz. és ásványvíz drágítására felhasználni. Bejelentette, hogy a kereskedelmi miniszterre] együtt javaslatot készít el, amely a kivándorlási alap és az útlevél dijak bizonyos mértékű igénybevételével módot kiván nyújtani arra. hogy a Balaton mellett alátámassza a modern európai igényeknek megfelelő szállók építésére irányuló magánvállalkozásokat. A vízumkényszer ügyében — mondotta a belügyminiszter —, csak a viszonosság alapján lehet eljárni és ez az oka annak, hogy egyes államok felé a vízumkényszer még nem szüntethető meg. A többség ezután a javaslatot elfogadta. Az e 1 nők ezután napirendi javaslatot tett. A napirendi vita keretében Rassay Károly és Lakatos Gyula vitázott a Stavísky-ügygyel kapcsolatos nézeteltérések miatt. A vitát a napirend megállapítása után személyes kérdésben folytatták. A Ház legközelebbi ülése szerdán délután lesz. A keddi ülés este fél 10 órakor végződött. Bomba robbant a zágrábi pálgaadvaron Pokolgép a párisi gyorsvonaton (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) BelS

rádból jelentik: A zágrábi pólyaudvaron keden bomba robbant. Először azt hitték, hogy a Simplon-expressen történt a robhanás, csak később állapították meg, hogy a Páris—MUn. chen—Salzburg—Zágráb és Belgrád között közlekedő gyorsvonat egyik másodosztálya fülkéjében elhelyezett bomba robbant fel. A bombát — rendőri megállapítás szerint —, óraszerkezettel látták el és ugy állították be, bogy a robbanásnak éppen a zágrábi pályaudvaron kellett megtörtennie. Közvetlen tárgqalások kezdődnek a tygoszláv határsértések ügyiben Eckhardt beszéde Genfben a halársérelmekről — A jugoszláv delegátus vitája Népszövetség előtt Genf, junius 5. A Nemzetek Szövetség* tanácsának keddi nyilvános ülésén kizárólag a magyar kormánynak a szerb határsértések miatt beadott panasza szerepelt. Először Eckhardt Tibor magyar kiküldött ismertette a magyar panaszt — Jugoszláv részről mondotta — állandóan erőszakot alkalmaznak a határ mentén élő magyar állampolgárokkal szemben s hiába próbálta a magyar kormány keresztülvinni, hogy a bűnösök elvegyék büntetésüket és hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg. minden fáradozás hiábavaló volt, jugoszláv részről semmiféle intézkedés nem történt. A Népszövetséghez intézett magyar panaszirat harmincegy ilyen esetet sorol fel, amikor jugoszláv határőrök erőszakot alkalmaztak magyar állaimpolgárokkai szemben. — A magyar kormány — folytatta — nem kór másí, mint a következő három intézkedést? 1. Utasitsa a jugoszláv kormány az illetékes határmenti jugoszláv hatóságokat, hogy ne tagadják meg a magyar -észről kiállított határigazolványok láttamozását. 2. Az 1932-ben megkötött megállapodás megújítását. Ez a megállapodás a határmenti forgalomban alkalmazandó vámeljárásra vonatkozik. 3. Küldjenek ki vegyes magyar—jugoszláv bizottságot a sorozatos határincidensek s jugoszláv részről elkövetett erőszakosságok kivizsgálására. Fotics szerb kiküldött azit mondotta, hogy Magyarország visszaél a népszövetségi alapokmány 11-ik szakaszával. A magyar kormány mostani panasza más célokat szolgál, mint iimit nyíltan bevall. Szerbia nem akarja kiirtani a határmenti magyarságot, de a magyar határ közelében számos szerbellenes elem működik. Szerbia kész közvetlen tárgyalásokba bocsátkozni Magyarországgal. Fotics beszéde után ismét Eckhardt Tibor állóét fel szólásra és válaszában visszautasította a szerb kiküldött állításait. — Az igen tisztelt jugoszláv kiküldött ur — mondotta Eckhardt — mindenkit meggyőzhetett arról, hogy mennyire alapos a magyar kormány panasza. E panasz miatt nemzetközi vizsgáló bizottság kiküldését kértük. Tudomásul veszem a jugoszláv kiküldött kij Mentését, amely szerint Jugoszlávia kész közvetlen -tárgyalásokat kezdeni Magyarországgal és Magyarország nevében van szerencsém ezirányu hajlandósAgunknak ismételten kifejezést adni. Mindamellett meg kell állapitanom, bogy ezeket a közvetlen tárgyalásokat Magyarország csak akkor tekintheti közvetlenül célravezetőknek, ha még az ezévi aratás megkezdése előtt sikerül a kérdést megegyezéssel lezárni, olyan megegyezéssel, amely az üsryet rendezi és a jövőben kizárja a panasziratokban foglaltakhoz hasonló súlyos események előfordulását. Fotics élt ezután válaszjogával és kijelentette, hogy nem óhajtja kiszélesíteni a vita területét. Sajnálja, hogy a magyar kormány képviselője célzást tett Jugoszlávia beiső állapotára, ez a kérdés kizárólagosan reájuk tartozik. Nem óhajtja folytatni a vitát és ez csak elmérgesitené a helyzetet, ellenkezőleg, a magyar kiküldött nyilatkozatát ugy veszi, mint amelynek meglesz a kedvező hatása. Tekintve, hogy a vitához senki sem szólt hozzá, Vasconcellos elnök kijelentette a következőket: — A tanács meghallgatta Magyarország és Jugoszlávia képviselőinek nyilatkozatait. Megállapította, hogv mindkét kormány nézete szerint a kérdést közvetlen tárgyalások utján egymás között is megvitathatják és azt a kívánságukat fejezték ki. hogy ezeket a tárgyalásokat ugy folytassák, hogy minél előbb megegyezés létesüljön. A tannrs tehát meg van róla győződve,' hogv mindi-'t fél jóakaratával a tárgvalások egész rövid idő elteltével sikeres megoldásra fognak vezetni és ezért a tanács megállapítja, hogv adott körülmények között nincs helye annak, hogv vitába bocsátkozzék a panaszirat érdemi részével. 'A tárgyalások befejezése ntán Eckhardt Tibor magvar kiküldött felkereste Vasconcellos elnököt és A v e n o 1 főtitkárt, hogy megköszönje azt a tárgyilagos munkát, amelyet a magyar panaszirat népszövetségi előkészítése és tárgyalása során végeztek.