Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-26 / 142. szám

T934 juníus 2(X DÉLMAGYARORSZAG Ujabb kártérítési per a korsnánypárü lap köríti A törvényszék elutasította a volt igazgatósági lag keresetéi (A Dclmagyarország munkatársától.) Beszámolt a Délmogyarország arról a perről, amelyet Szekeres Lajos., a „Szegedi Napló" című lap volt gépmestere és volt igazgatósági tagja indított a vállalat több részvényese ellen. Szekeres, a részvényeseiktől 12 ezer pengő kártérítési kért azon az alapon, hogy annakidején a részvényeit el nem adhatta és a vállalat tönkremenéséveJ együtt a vagyona is elveszett. A törvényszék, a tábla és végső f^m a Kuiia is elutasította a keresetet. Ezek után Szekeres ni pert indított. ezúttal dr. Aigner Károly, az okkori főispár. elten. Az előző perben ugyanis olyan vallomások hangzottak el, hogy a takaréknál letétbe helyezett részvényeket csak a főispán engedélyével tehetett kivenni és Szekeres azért nem juthatott a részvényekhez, mert dr. Vigner főispán az eladást nem engedélyezte. A szegedi törvényszék a kereset ügyét többízben tárgyalta. Most hirdette ki az ügyben az Ítéletet dr. Sehwepler János törvényszéki bíró. A bíróság a kormánypárti lap volt gépimesterét keresetével elutasította és kötelezte 360 pengő perköltség megfizetésére. Az itélet indokolása szerint, amikor Szekeres dr. Csikós Nagy Józseffel és Sajgó Józseffel együtt a „Gróf Tisza István emlékbizottságnál" levő részvényeket átvette, beleegyezett abba, hogy a részvényeket a Szeged-Csongrádi Takaréknál letétbe helyezzék. Az átadás a bizottság által azzal a feltétellel történt, hogy a részvényekkel kizárólag az emlékbizottság áltál kijelölt személy van jogosítva rendelkezni. Szekeresek a részvényeket ezzel a feltétellel helyezték el a takarékban és beleegyeztek abba, hogy a részvények felett dr. Aigner Károly főispán rendelkezik. Ugyanekkor levelet is irt két társával együtt a főispánhoz és kijelentette, hogy részvényeladásokat csakis a főispán hozzájárulásával eszközölhetnek, de csakis olyan személy részére, aki ellen a főispán kifogást nem emel. Dr. Aigner Kár lynak Jogában állott a vevő személyét kifogásolni és ez esetben az eladás létre nem jöhetett, de joga volt belátása szerint saját személyét, vagy bárki mást vevőként megjelölni. Már most 1928 juniusában Szekeres bejelentette Aigner főispánnak, hogy a részvényeit Opré Jánosnak és egy társának óhajtja eladni. A főispán a levélre azt válaszolta, hogy a részvényeik eladá ához nem járul hozzá. de a saját személyében sem óhajtja a részvényeket megvásárolni. Más esei -en Szekeres nem kívánta a rész vén veit értékesíteni. Ilyem tényállítás mellett a bíróság neim állapította meg dr. Aigner Károly kártérítési kötelezettségét és a keresetet elutasította. Szállitások és fizetési halasztások a kisgyűlés előtt (A Délmagyarország munkatársától.) A törvényhatóság kisgyülése az izgalmas és hosszadalmas Jogi vita után — amely a választások körül zajlott — este nyolc órakor kezdte meg érdemi napirendjének tárgyalását. A kisgyűlés gróf Klebelsberz Kunó templomi emlékművének elkészítésével Szolcsányi Istvánt bízta meg. A városi intézmények husáruszükségletének szállítására Katona Antalt, a fűszerárukra Donner Péter és Fia, a kenyérre Pesti Antal és Balogh Károly, a lisztre Back Bernát, a tejre a Központi Tejcsarnok kapott megbízást Pusztamérges község kisvasúti hozzájáruláshátralékának megfizetésére ujabb haladékot kért. mivel Csongrádmegye közreműködésével vásárod 11.000 dolláros értékű Speyer-kötvényt és ezzel kívánja kiegyenlíteni tartozását. A kisgyűlés hozzájárult a haladék megadásához. A Korzó Mozi lakbérhátralékánck megfizetésére is engedélyezte a kisgyűlés az ujabb haladékot. A Miasszonyunk iskolanővérek kérelmére elhatározta a kisgyűlés, hogy az urijog elismerése mellett ingyenes használatra engedi át az általuk bérelt újszeged! területet, amelyen az e4aggott apácák otthonát fogják felépíteni. Félkilenc előtt öt perooel ért véget a kisgyüHA VELETLENÜL NINCS RAKTÁRU NKON 24 ÓRA ALATT kívánsága szerint e I k 6 s z I t j U k LEIIIIHKIII-HiFÜllíillÉKIT ISNPEl ÍS BtCYI !W! sSnftíK X s A sürü levegő csodái Beszámoló az orvosi tudomány csodájáról — Hogyan sűrítik, pumpálják és tisztítják csodálatos masinákban az erdők levegőját? Luhaosevice, 1934 junius elején. Amikor mi iskolába jártunk, akkor azt tanultuk, hogy a földet levegő borítja. Akkor nem tudtuk még, hogy ebben a levegőben lyukak vannak, akár az ementhali sajtban. Csak amikor először akadtam össze egy pilótával, tudtam meg, hogy a levegő telistele van lyukkal, amelyek vagy légüresek, vagy pedig igen ritka bennük a levegő. Ilyenkor, ha ilyen „lyukba" kerül a gép, a motor kihagy, a masina egy pillanatig zuhanni kezd és szegény pilótának az az érzése, hogy: nyomban megfullad. Azt, hogy minél magasabbra jutunk, antul ritkább a levegő, már régen tudjuk, hiszen Körösi Csorna Sándor beszámol róla, hogy a Himalaya bércein egyesegyedül a bennszülöttek birják ki a „vékony" levegőt és Piccard professzor sztratoszférarepülése során eleget olvashattuk, hogy a fémből készült ballon utasai csak masinák gyártotta mesterséges levegő belélegzésével tudták fenntartani életüket. Vihar előtt, amikor a barométer higanyoszlopa esni kezd, sok embert kinzó, kellemetlen érzések fognak el. Ilyenkor is ritkulni kezd a levegő. Akik nem szokták meg a hegyi klímát, rosszul érzik magukat az Alpesek ritka atmoszférájában. Klimatikus betegségnek nevezi az orvosi tudomány azt a kellemetlen érzést, amely érzékeny embereket elfog, ha ritka levegőbe jutnak, vagy körülöttük a levegő megritkul. Általában; a ritka levegő nem jó, hiszen tudjuk: hányszor lessuk, vájjon emelkedik-e a barométer higanyoszlopa. Mert ez általában jó időt jelez. Sürü levegő: jó idő! önkénytelenül felvetődik hát a kérdés: az orvosi tudománynak, amely a háború utáni időben csodákat müveit és meghosszabbította"«7, ember átlagos életkorát a földön, gyógyíthatatlannak hitt betegségek szérumát termelte ki a klinikákon és a laboratoriumok lombikjaiban, nem sikerült-e még mesterséges uton siirii levegőt előállítania és sürü levegővel gyógyítani azokat, akiknek erre szükségük lehet. Mert: ha a ritka levegő árt, akkor a sürü levegőnek használnia kell .. Ez csak logikus... Évek óta hallom, hogy van a világon egy hely, ahol azzal gyógyítanak beteg embereket, hogy beteszik őket egy elegánsan berendezett szalonba, ahol a levegő sokkal sűrűbb, mint az, amit mi rendes körülmények között akár az uccán, akár a kávéházban, vagy a lakásunkban beszívunk. Kíváncsi voltam erre a h elvre és igy kerültem eT ide, Luhaosevice fürdőre. Köze! a morva határhoz, Istenien szép hegyek lábánál fekszik ez a fürdő. Ma világhírű forrásait már emberemlékezet óla ismerik, mai alapjait a Serényi grófok vetették meg röviddel Mária Terézia uralkodása után. Az utols6 esztendőkben a világfürdők sorába emelkedett. De én most íren! erről akarok írni. Hanem a sürü levegí titokzatos világáról. A szállodám szobájának tágas ablakaival szemben zöld erdőkkel koszorúzott hegy emelkedik. Az oldalába félkör alakú színpadot építették. Délelőtt és délután itt játszik a zene. Reinhardt «e tudta volna különben megoldani ezt az attrakciót. Lenn, a fürdő közepén, szemben a muzsikával díszes épület emelkedik. Itt van a sürü levegő titokzatos és csodálatos világa. Prdekes elmenni ide Kedves kalauzom akad eev kiváló nuurvar orvon személyében. Káeser Dezső doktor, aki nyolc esztendeig dolgozott .Tandrasik tanár tanársegédjeként a pesti klinikán és ma Luhaosevice egyik legkeresettebb orvosa, amellett orvosi tanácsadója és szakorvosa az Újságírók Szanatórium Egyesületének, három napon keresztül elkísért mindama utamra, amelynek célja volt betekintést nyerni a sürü levegő titokzatos világába. A fürdő közepén emelkedő diszen és impozáns épületben négy elegánsan berendezett szalónhan folyik a kezelés. Ezekben a szalónokban pamlagok vannak és fotőjök, kicsinyke rokokkó asztalkák és finom képek a falon. De: az ajtajuk páncélból van, akár a Wertheim-szekrényeké. Ide filnek a páciensek. Tizen, tizenöten, húszan. A múlt évben huszonötezer ember gyógyult ezekbe® a szalónokban. Amikor helyet foglaltak, akkor rájuk fordítják a páncélajtót, ezeknek a közepén lyuk van, akár a Britisch Bank páncél szobáiban... Most: raffinált gépék segítségével megkezdődik a sürü levegőnek a szalónba való pumpálása. Ki* vülről egy óra pontosan mutatja, hogy odabenn mekkora a légnyomás. Legfeljebb egjharmadátval több, mint „idekint" a földön... De ez az egyharmad is nagyon sok! A barometer higanyoszlopa odabenn ezer fölött állana, a tenger színénél normális körülmények között a barometer állása 760. Csak akkor tudjuk meg, hojtv odabenn sürü a levegő, ha a „pneumatikus kamara" — igy hívják ezeket a szalónokat —, őre kinyitja egy pillanatra a páncélajtó csapját. A «iirü levegő sivítva tör elő... Hogyan jut el ide a levegő? Kács ér doktor válaszol: — Rengeteg pénzbe került ez a berendezés. Dollárban közel ötvenezerbe. De soha nem várt eredményt hozott. Tiz évvel ezelőtt Lunacsevicének háromezer vendége volt. Azóta gombamódra nőttek a szállodák, penziók, villák. Ma a fürdővendégek száma megközelíti a negyvenezre*. Tehát: több, mintha megtízszereződött volna. — Az épületből hatalmas csöveik vezetnek a! kömvező erdőkbe. Innen szívják a levegőt. Az erdők tiszta, egészséges levegőjét. De előbb megtisztítják, szűrik azt. Egész különleges készülékek segítségével. Kavicsrétegeiken, filteren és legvégül vizén. Aztán sűrítik a levegőt, majd a pneumatikus kamrák alatti üregekbe szivattyúzzák. Innen; nyomiák aztán a kamrákba, ahol a páciensek másfél órát töltenek el. Ennyi ideig tart a kezelés. ... Amit évekkel ezelőtt nemi hittünk még. az bekövetkezett: a doktorok ma már a levegőt is sűrítik, hogy gyógyítsák vele azokat, akiket nem is olyan régen már gyógyíthatatlannak tartottak.., Pa ál JÓK hteMáól «• ménrAro«, kedverf flj»M«i f«ltó*eWk Balett legolcsóbban besioreihetfik Fekete WAndw. Hw* I- »«n*"' Tal. 2T-J2. C90d. "Máthé Gallér, kézelő tisztítását vegytisztltó és lestöOiletibeii végeztess«. Tisza Lalos körút 39. Ipartelepi Br. Jógiira u. 22 Ha panas&a, reklamációja van, fordulfon Köxvetlenül a Icladóölvatal6ox, levelezőlap vagy telefon utfdn