Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-26 / 142. szám

DETM AGYARQRSZÁG Hiwmin« ii wamwLiiiL.ii.-i.. muii-n SZEGED, Szerkesztőig: Somogyi uccu J2..l.em, Telefont Z3-33.^Kladóhlvatel líölcsönkönwtőr és tegylrodn - Aradi ucca 8. Teleion: 1 ">-<>«*. - Nyomda : l«w E-tnöt iircn 1«. Telefon - Tlivirntl leveleim: rélmogyBroMAo Szeqeil ammmmmmmmmmmmmmnmmmmHBm Kedd, 1934 junius 26. Ara 12 fillér ^ X. évfolyam, 14^. sz. •i^< Y ELŐFIZETÉS: Haronta helyben 3.20 Vidéken es Budapesten 3.60, KUIfHldtfn Ö.40 pengd- ^ Egyes szAm Ara hélkíiinap 12, va»Ar- es llnnepnap 20 llll. Hír detések felvétele tarifa szerint Meo'rlenl'í hétlö kivételivel nnnonln r«« 1 A Mátyás tér mint szimbólum Az uj éra a városházán a polgármesterj választó aktus befejeztével fog kezdődni. Legfe'ább is reméljük, hogy akkor föltétlenül elkezdődik. De meglepetések, még pedig kellemes és szellemes meglepetések is, addig is 'érik az embert. Szeretnők hinni, hogy nem [véletlenül. Nem volt-e meglepetés, amihez ugyan az uj érának édes-kevés köze van, hogy a pénzügyi bizottság végre nem állta útját annak, hogy a Mars-teret hetek, esetleg Bzonban csak hónapok múlva elkezdjék renIdczni? És a beavatottakon kivül ki számított rá, hogy a hatóság nagyot gondol és merészet és a kövezési programból — kis program elsősorban végrehajtandó nagy munkákról — a Mars-tér után nem azt a teret ¡vagy uccát fogja elővenni, amelyikben közéleti hatalmasság lakik vagy amelyeket közéleti potentát ajánl, hanem a Mátyás-teret? Ehhez remélhetőleg köze van az uj éránakuj éra uj szellemének, amelyet céltudatosnak, függetlennek, programgazdagnak, emelkedettnek és kimeríthetetlennek szeretnénk hinni. Nem értünk egyet azokkal, akik állandóan '»jflzt papolják, hogy az alkoió'munkának nincs ma tere. Abban az esetben, ha alkotó munka olatt csak házak építését értik, esetleg igazuk van. De mért ne lenne alkotó munka az Idegenforgalom megalapozásához és fejlesztéséhez szükséges szegedi intézmények .és intézkedések megállapítása, ezeknek az intézkedéseknek sorra való foganatosítása s az intézményeknek mielőbb való megvalósítása? Mr'rt ne lenne alkotó munka a muzeum fejlesztése, nagy filharmonikus zenekar megalapozása, a sportélet versenyképessé télele, sőt felvirágoztatása, színes és népes strandelet létesítése, aminők a strand az előföltétele? Mert ne lenne alkotó munka annak a térnek a rendezése, amelyen Szeged öt évszázados temploma áll».s amely a zord elhagyatottságnak úgyszólván minden jelét magán .viseli? Nem vagyunk hajlandók véletlent látni abí>an, hogy a polgármesterhelyettes a Mátyástér környékének a rendezését máról-holnapra sorra kerítette. Tudjuk, hogy a Mátyástér elhanyagoltságára egyre többen hivták fel a figyelmét, hogy a Mátyás-templom plébánosa régóta sürgeti a rendezést s hogy ujabban idegenforgalmi meggondolásokat is a figyelmébe ajánlottak. De azt is tudjuk, hogy a Szent István-tér rendezésének is voltak s vannak szószólói. Még pedig teljes joggal s elég nyomatékkal nem hangsúlyozható százezernyi okkal. De vannak szószólói még sok más tér és tömérdek ucca mielőbbi rendezésének. Ha tehát a polgármester a sorrendet ugy állapította meg, hogy a rendezésre váró uccák és terek közül legelőször a Mátyás-teret keríti sorra, akkor bizonyára céltudatos és egységes idegenforgalmi és kulturkoncepció szerint cselekedett s a Mátyástér környékének rendezése a koncepció megvalósításának kezdetét jelend. Az újjáépítésnek az a korszaka, amely az árvíz idejábő! itt maradt épületroncsok helyén a remekül kiépített és dúsan felszerelt klinikákkal, a város életében bizonyára mindig jelentékeny szerephez jutó Dóm-térrel ¡ajándékozta meg Szegedet, befejeződött. Lehet, hogy jön idő, amikor folytatni tudják a klebelsbergi alkotó munkát. A kormányt szerződés kötelezi rá, de a kormány nem a szerződés parancsainak, hanem szive vonzalmainak enged s más egyetemet épit. Most is.' Az inség esztendeiben, amikor nálunk viszont leépít. Lehet, hogy jön férfiú, aki a kulturdecentralizáció zászlaját megint fölemeli. Ez mind a jövő, szerencsénk és boldogulásunk titka. Az azonban, hogy Szegednek most csak a saját lábán kell megállnia, egészen bizonyos. Az a korszak, amelyben élünk, vagy a tespedés és visszamaradás, vagy a magunk erejéből létre hozandó alkotások s a magunk energiájával megteremtendő haladás kora lesz. Az alkotások jellegére s a haladás irányára nem kell rámutatni. Vannak példák sokan és nagyok. Külföldi metropolisok életétől kezdve Budapest kormányzásán át egész a debreceni strandig. Barthou Belgrádban Sándor liiráSy hosszas tárgyalása a francia külügyminiszterrel — „\ kisantant külügyminiszterei: a béke apostolai", — mondotta Barthou Belgrád, junius 25. Barthou francia külügyminiszter hajója vasárnap délután 5 órakor kötött ki Belgrádban. A rakpartot, valamint a régi citadella várfalait ellepő megszámlálhatatlan tömeg lelkesen éltette a francia külügyminisztert. A kikötés után Jeftics külügyminiszter felszállt a hajóra és üdvözölte Barthaut, aki csókkal viszonozta az üdvözlést. Barthout partraszállása után Uzunovics miniszterelnök üdvözölte. Barthou Jeftics társaságában gépkocsin szállodájába hajtatott, onnan a királyi palotába ment, ahol beirta nevét a látogatókönyvbe. Útja ezután a francia katonák temetőjébe vezette, ahol több koszorút telt le. Jeftics külügyminiszter eslebédjén, amelyet Barlhou tiszteletére adott, több miniszter, a belgrádi francia követ és a külügyminisztérium vezető személyiségei vettek részt. A külügyminisztériumban Barthou tiszteletére adott vacsora ulán Barthou és Jeftics megjelent a francia hirlapirók tiszteletére rendezett vacsorán. Barlhou itt nagv melegséggel nyilatkozott a szerbekről, akikkel most alkalma volt közelebbi érintkezésbe kerülni. Előre jelezte továbbá, hogy a szerb külügvminiszterrel folvlatandó tárgyalások sikeresek lesznek. — A francia és a szerb kormány — folytatta Barthou —, teljes mértékben egyetért egymással. Ha valakinek nem tetszik a mi barátságunk, ez az ő baja. Azért jöttem Belgrádba — mondotta —, hogy még jobban megerősítsem azt a szívélyes összetartást ,amely Jugoszlávia és Franciaország között fennáll. Uzumovics miniszterelnök feltűnést keltő beszédet mondott, amelyben többek között a következőket jelentette ki: — Nincs olyan jugoszláv, román, csehszlovák, aki beleegyezne a határok revíziójába anélkül, hogy előbb pofakokban folyna a vér. A francia és a szerb külügyminiszter tanácskozása hétfőn délelőtt kezdődött a külügymi-> nísztériurnban. Délben a király kihallgatásom fogadta Barthout. Jeftics külüíryiminisztetr hétfőn este díszebédet adott Barthou tiszteletére. Beszédet isi mondott, amelyben örömmel üdvözölte a ju-> goszláv nép kedves és kipróbált barátját Barthou válaszában kmiroztatta. hojry a kisantaint megtartotta álláspontját a közös nézete» ken felépülő általános politikai mozgalmakban amelyek hatásosak Középeurópában. Ezután azt mondotta, hogy a kisantant külügyminiszterei tf, béke apostolai. Sándor király hosszasan tárgyalt BartHiomval. A király a francia külügyminiszternek a Fehér Sas nagykeresztjét adta át s egyben moKijrérte. hogy az ősszel Parisban látogatást fog tenm. X Képviselőház keftlen ölési fart és tiltakozik Bankon revizióellenes támadása ellen (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Megírtuk, hogy a képviselőház kedden formális ülést tart, amelyen tudomásul veszi a fe.sóház által elfogadott törvényjavaslatokat. Közben lefolyt a bukaresti, sőt a belgrádi fogadtatás is. Mint ismeretes. Bukareslben a francia külügyminiszter ajkáról olyan kíjelenlések hangzóilak el, amelyek a magyar közvéleményben határozol! megdöbbenést váltott ki. Ilyenformán a keddi ülés kiemelkedik a formális ülések keretéből és előreláthatóan impozáns tiltakozása lesz Magyarországnak a francia külügyminiszter fenyegető cs revizióellencs kijelentései ellen. A napirend során a kereszténypárt részéről i Eszterházy Móric kifejti, hogy a revízió joga a Népszövetség alapokmányában gyökeredzik. Barthou Bukarestben hangoztatott felIVn. ivj szöges ellentétben áll a népszövetségi • dobiftal. Eszterhárv Móric. — mini értesülünk —. felveti a kérdést, vájjon Franciaország hajlandó-e adott eselbcn Lengyelország és Ausztria határait is fegyverrel megvédeni, mint azt Bukarestben kilátásba helyezte a kisantant számára. Eszterházy Móricon kivül több felszólalás is fog történni ebben a kérdésben. Eredetileg ugy volt, hogy esetleg pártközi értekezlelen foglalnak állási és az egyes pártok szónokai adjanak kifejezést felháborodásuknak. Ezt a tervet elejtették azért, mert minden előzetes megbeszélés nélkül, tisztán spontán megnyilatkozást óhajtanak a parlamentben. amihez az egész Ház pártkülönbség nélkül csatlakozik. Igv valószínűnek láIszik, hogy « napirendi vita során az összes pártok szónokai felszólalnak. Mint politikai körökből értesülünk, az egyes pártok szónokainak felszólalását követni fogia egy hivatalos kijelentés is. Lehet, hogy K á w nya külügyminiszter fog felszólalni, de lehetségesnek tartják, hogy Gömbös Gvula mi-