Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-21 / 138. szám

l0'4 juni'is JT PtEMKGYARORSZÁG A városok kongresszusa a munkanélküliek kél csoportjáról Kiuíasitósi fog a munkakerülők ellen (A Diimagyworszúg munkatársától.) A városok kongresszusának szooiilápolitikai osztálya a jövő hét szerdáján nagyjelentőségű értekezletet tart Budapesten. A szakosztály elnöke, Sopronyi-Thurner Mihály soproni polgármester Szeged képviseletéb:.n dr. vitéz Szabó Géza népjóléti tanácsnokot hívta meg, aki azonban nem vehet észt a megbeszélésen, mert aznap tartja a város törvényhatósági bizottsága júniusi közgyűlését és akkor választják meg az uj polgármestert. A szociálpolitikai szakosztály szerdai ülésének napirendjén fontos népjóléti ügyek szerepelnek. A tárgysorozat saecnnt a szakosztály foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy miként lehetne megkülönböztetni a — munkakereső ós a munkakerülő munkanélkülieket. Az elnökségnek az lesz a javaslata, hogy minden város készítsen pontos munkanélküli katasztert, lássa el ínségeseit munkakönyvvel ós személyazonossági igazolvánnyal, szerezzen magának — kiuiasitási jogot, hogy azokat a munkakerülőket, akik városról-város'ra vándorotok, munkát sehol seim vállalnak, csak a segély-szerzési Lehetőségeiket használják ki, illetőségű helyükre toloricoltathassáík. A javaslat felveti az úgynevezett vándortáborok létesítésének gondolatát. Ezekben a táborokban helyeznék eil azokat, akik nem szívesen maradiak egy helyen, hanem városról-városra vándorolnak és kutat'ák f-e' a segélyforrásokat. Meg fogja vizsgálni a szakosztály azt a kérdést is, hogy az egyes városok jobb szociális ellátásának milyen hatása van a beköltözésekre, ami azt jelenti, hogy a jobb, a nagyobbarányu segélyezés milyen mértékben vonza az idegen illetőségű ínségeseiket egyes városokba. A szakosztály foglalkozik az őszi munkaprogram összeállításának és a téli inségenyhités kérdéseivel, valamint család- ás gyermekvédelmi problémákkal. Szeged Ugye — magyar ügy Irta dr. báró TunkI Tamás A trianoni békekötés után Szeged magyar végvár lett és éppen ettől az időponttól kezdődött — kivéve a rövid klebelsbergi időket — városunk jelentőségéinek országos viszonylatban való visszafejlődése, ellentétben Debrecen egészein viharos tempójú előretörésével. Nem hinném. hogy akadna szegedi ember, aki Debrecen fürgeségét, élni akarásának ötletekben és tettelkiben való rnegny i 1 váruulását rossz szemmel nézné, de amikar erről van szó, mindig felmerül az. össziehasoniitás — Szeged és Debrecen között —. ami bizony nem a legkellemesebb érzést váMja ki azokban, akik városunk jelenét ós jövőjét. látó szemeikkel ós éppen ezért aggodalommal figyelik. Szeged környékét, amelyből táplálkozott, elvesztette, pedig étinek a „hinterlandnak" ideö&szpontosulása adta meg a város gazdasági, ipari és kereskedelmi méretenak indokoltságát és létjogoisufltságát. Trianon után tulméretezette*k lettünk és ez a túlméretezés az, ami erre a városra, lélekzetszoritóan, lidércnyomásként nehezedik. A békeszerződések revíziójáról soha le na, i mondunk és reményeinket nem veszítjük el, de végzetes hiba lenne erre várva, J.szetett kezekkel — a világpolitika reánk nézve kedvező változásában reménykedve — nézni, hogy a túlméretezés megmaradjon akkor, amikor bár nem könnyen, de mégis mód van arra, hogy a túlzottá vált kereteket élő valósággal betöltsiik. Szeged elvesztette a közvetlen környékét és Bácskát, de még mindig megmaradt a mostani Délimagyarország, sőt még azon tul is azok a területek, amelyek földrajzi fekvésüknél fogva ide gravitálhatnak. Ha pedig megvilágítjuk a közvélemény előtt azt, hogy az ország elsőrendű érdeke a határvárossá vált Szegeá sorvadó életének meggyógyítása és gazdasági életének talpraéltitdsa, meg tudjuk kapni azokat az eszközöket, amelyek centrummá teszik Szegedet. A legelső kellék, a kizárólag ezt a célt szolgáló vasúti összeköttetés, amely közelhozza Szentes. Csongrád. Kiskunfélegyháza. Békéscsaba, Orosháza Vásárhely városainak ós az azokat környező helyiségek lakosságát, mert ma az a helyzet, hogy sóik, Szegedhez aránylag közéd eső város rövidebb idő alatt tudia Budapestet megjáirni. mint földrajzi adottsága folytán soikika! közelebb felevő Szegedet. Ha pedig meg akarjuk teremteni a sürü és minden tekintetben megfelelő vasuiti összeköttetést, a többit nyugodtan rábízhatjuk, Szeged kiváló kereskedőire és iparosaira. Meg kell Szegedet ismertetni azokkal, akiket fde akarunk vonzani és ide akarunk összpontosítani. Egy pillanatig sem akarom lebecsülni a filléres vonatok jelentőségét, de elvitázhatatlan, hogy annak jelentőségével semmivel sem több. minthogy évenklnt 4—5000 belföldi idegen, Hétvésá kiiiráiaáinlúbeteOilf ¿Szemk* választja. <fe éppen olyan idő pontban, amikor itt áll a munka, zárva vannak az üzletek, műhelyek. Azt sem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a filléres gyorsok utasai nae-wészt budapestiek, akiktől nem is vájhatjuk azt, hogy beszerzési forr ásóikat Szegeden válasszák meg. Jöjjön filléres gyors Szegedre minél több, de ne csak Budapestről, hanem főleg a földrajzilag Szegedre gravitáló vidékről, de semmiesetre sem ötlet- és alkalomszerűen, hanem menetrendszerűen, egész éven át minden héten egyszer, ugy, hogy Szeged minden hétköznapjára jusson egy-egy. mindig más helyről ide futó filléres vonat. Állandósítani és rendszeresíteni fcetl ezt az ] állapotot és forrni, pezsegni fog Szegeden a« élet. Gyári lerakatok, sőt ipartelepek fognak, a gazdasági szempontból is jelentős idegenforgalom nyomán létesülni és kelyrepót óljuk azt a hiányt. amelyet Trianon okozott addig is, mig a revizió reménye valóra fog válni. Debreoenre ntaltaim. arra a rohamosan fejlődő városira, amely az ország megcsonkítása folytán nem vesztette el környékét, mégis küzd. mert nagyobb és több akar lenni, mint volt. Debreceniben nem isimerik a tespedést és nem várnak" csodákat, de csodáikat tesznek. Mi szegediek sem várhatunk tovább és joggal remélhetem. 'hogy a magyar konmány az élni akaró Szegedet hozzásegíti a*, élethez. Egységes állásfoglalás szükséges a cél eléréséhez és egy minden vonatkozásban, mindenre kiterjedő terv előtáirása. Hatérvárossá lettünk. Mi vagyunk legjobban elszakított magyarjaink és németeink szeme előtt. Rajtunk keresztül látják a mostani magyar életet és irredenta szempontból rendkívül fontos, hogy elszakított véreink necs.ak szivükkel, vérükkel, hanem anyagi szempontból is vágyódjanak issza az anyaországhoz, mert enélkül ninos revizió és integer Magyarország. Ne lássanak a határon túlról nyomort, ami visszataszít, hanem felfelé lendülő, élettől duzzadó fejlődést, ami vonz. Ebből a mindent Jelentő és átfogó szempontból: Szeged ügye — magyar ügy! H H FF A Y« étterem ke,,emes lyiség-ében minden este a szabadban sütött sei cignnuoecsensie. kerthe • 1 50 fill. háztartási «a mésziroa, kedvező fizetési feltétetek mellett legolcsóbban beszerezhetők tekete Nándor. Kossuth t. sugárul 18. TeL 20—72. Dugász, Fest, Tisztit. ÜzAöt: Károlyi-a. a Üzem: T..péi-a, 7* Telefon: av^. omsMuWm ¿jm* m Hirelc — Miniszteri megbizott vizsgálja meg a város népjóléti intézményeit. Csütör lökön Szegedre érkezik dr. Szekeres János miniszteri tanácsos, aki a belügyminiszter megbízásából sorra járja a vidéki városokat és felülvizsgálja a népjóléti hivatalok és intézmények működését. A miniszteri tanácsos, aki Makóról érkezik most Szegedre, néhány napig marad itt, átvizsgálja a téli inségmunkákra vonatkozó adatokat is és tájékozódik a város népjóléti programjáról. —- Csongrádmegve a menetrend megjavításáért. Csongrád vármegye vasúti menetrendi ügyben legutóbb két felter jesztést küldött a kereskedelmi miniszterhez. A vármegye a felterjesztésben utal arra, hogy a vármegyének évek óta fossz a vasúti menetrendje. Két kérelmet terjeszt elő a megye. Az egyik kérés az, hogy egy Csongrádról reggel fél 7 órakor induló és Szentesen, Vásárhelyen keresztül körülhelül fél 9 órakor Szegedre érkező vopatot állítson a Máv. Ez úgynevezett ügyvédi, törvényszéki vonat lenne. A másik kérelem az, hogy a Budapestről Szeged irányába menő gyorsvonalokat Fél egyházán kapcsolnák szét és ezt a lekap-* csolt szerelvényt Szentes—Vásárhelyen keresz-j tül iránvitanák Szeged felé. A felirat utal arra is, hogy az intézkedések 100 ezer ember érdekeit szolgálnák. Az utóbbi esetben Félegvhnzától Csongrád. Szentes, Mindszent. Vásárhely közvetlen vonalat kapna Budapest felől és felé. — Sikeres vakhélmütétet hajlottak végre a főispán leánván. Szerdán reggel a szegedi közkórházban dr. Hedry Miklós sehészfőorvos sikeres vakbélmütétet hajtott végre Bárányi Tibor főispán leányán, dr. Pettykó .TánosnénA beteg fiatalasszonv mintegy két héttel ezelőtt jött haza Pécsről, ahol vakbélirritáclót állapítottak meg kezelőorvosai. Szegeden a kórházban azonnal megvizsgáltatta magát. A vizsgálat eredménveképen az orvosok megállapították, hogy sürgős műtétre nincsen szükség, de a jánlatos, ha rövid időn belül megoperáltatja magát. A műtétet szerdára tűzték ki és azt Hfcdrv főorvos kora reggel síkeresen végrehaj-* totta. A beteg jól érzi magát és remélhető, hogv a szabályszerű időn belül teljesen gyógyultan hagyhatja el a kórházat. — A szegedi felsfiinariskola elhelyezése. A szegedi állami felsőipariskola — amelynol? Káívária-uti épülete közvetlenü) a háború előtt készült el —. mindezideig nem volt saját otthonában elhelyezhető, mert az épületet a háború kitörésekor a hadvezetőség katonai kórház* zá alakította át. a háború után pedig különböző egyetemi intézményeket helyeztek el benne. Minthogy időközben az egvetem épületei fel-> épültek, márciusban a kereskedelmi és joarkamara és ennek kezdeményezésére a város is felterjesztései fordult ngv a kereskedelemügyi, mint a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogv az iparoktatás értékeire való tekintettel az épület rendeltetésének végre átadassék. A felterjesztésekre Fabinyi Tibamér kereskedejemügyi miniszter most arról értesítette a várost és" a kamarát, hogy a szükséges intézkedések, hogy az egyetem az én fi letet az ínaroktalásn^k visszaadja.'megtörténtek, Az összes visszaalakítás! munkálatok fedezet hiányában azonban ebben az évben nem végezhetők el és ezeket több évi részletre felosztva fogja a kereskede-* lemüevi minisztérium végrehajtani. — Kenyérre való — a Pasteur-intézeten keresztül. 4 csalásnak offé&sen különös módját L étezték le a makói városházán. Koszö János két héttel ezetfrf* heielentette. hogy a makói tanyák között megmarta egy veszett ktifya. Meg• mutatta a sebet is a lábaszárán, amely hasonlított a kutyaharanáshoz. A városházán annak renáje és módin szerint jegyzökönyvet vettek fel a dologról és Koszót kellő útiköltséggel ellátva beutalták a «esti Pastnr-intézethe. Koszó azonban, mint az intézettel történt levelezésből ma kiderült, nem jelentkezett az intézetben, de az útiköltségéi sem vitte vissza a város kasszájába. Krsbirót küldtek utána. aM be is vitte a városházám, ahol beismerte, hogy a kutyahhtóriából — egy szó sem igaz. Maga találta ki az egészet, hogy egv kis költséget szerezzen vele kenyérre és szalonnára, magának és k*s családjának. Nem nyilatkozik azonban arra nézve, hogy honnan származik a lábszárán lévő harapás Az bizonyos, hogy valakivel megharaptatta magát. Az eljárás csalás eimén hnhdt mer ellene. — Halálozás. Gärtner Hör t afcarmánykeresfced folyó hó 19-én 51 éves korában elhunyt. Temetés' 21-én délelőtt 10 órakor a zsidó temető einterm/ bői. Gyászolják felesége, Magda leánya és a ro kopsájg. RcsavéUátqgalások umWImtí fc&jKE,