Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-20 / 137. szám

DHMAGYARORSZAG SZ86EO, %M'ln —l<l»<ig: Somoqyl ucoa X2..l.em, Teldoni 2M3.^K!ad«hIva<al k»lc»önk»nyvtAr «« legylroda : Aradi ucoa S. Telefon: 1MM. .» Nyomda : t«w Llpdt ueea tö. eélevékJm Szerda, 1954 Junius 20. Ara 12 fillér X. évfolyam, 13^. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken «» Bndapealen aOW.kUimirilín •.40 pengd. + Egyes üzAm Ara hélkd/­nap 12, vn»Ar- éa Ünnepnap 2.0 »«II. Hl« del«*ek felvétele tnrttn axertnL Men!< ­lenlk héffd klvdlelével nnoonln «-«--. — < Háborús adósságok SzazKetvenötmillió dollár, — ennyit tesz ki az európai államoknak az Egyesült-Államok­kal szemben fennálló tartozása után a félévi kamat. Minden tőketörlesztés nélkül százhet­venötmillió dollárnak kellett volna ebben a félévben, junius közepéig: befolyni az Egye­sült-Államok pénztáraiba és — százhetvenöt­millió dollár nem folyt be. Anglia edd1? szimbolikusan fizetett, de most nem fizetett még szimbolikusan senv A szimbolikus fizetés eddig is csak annyi volt, mint amikor a meghódított ország^ sót, kenyeret és kulcsot nyújtott át a hódilónak, A fizetés csak tartozás elismerés volt tőke­törlesztés és kamatszolgáltatás nélkül. S most a világ ura, Anglia — még kamattartozásá­nak egy töredékét sem szolgáltatta ki az Egyesült-Államoknak. Á tiáborus tartozásoknak kik ma a hitele­zői? Nem az állam és nem azok, akik a köl­csönt nyújtották. A hitelt nyújtók kötvények­ké aprózták el az adóslevelet s továbbadták a papírokat azoknak, akiket a viszonylagosan magasabb kamatozás vételre csábított. Ezek a papírok árfolyamuknak egyötödére, esetleg egynegyedére, vagy harmadára csökkentek s mint a tőzsdén jegyzett értékpapírok általá­ban, a spekulációnak, a játéknak tárgyai let­tek. Ezeknek az adósságoknak rendezése a kötvénybirtokosokat érdekli, de nem, vagy alig érdekli már a hitelt nyújtókat. Az adósságok rendezése az egész világon abban a szellemben folyik, amelyet a hitelezők jog­gal nem tartanak magukra kedvezőnek. De ha a háborús adósságok csökkentésére kerül­ne a sor, akkor még a hitelezőket sem érré sérelem. Sérelem csak azokat érne, akik spe­kulációból vették ezeket a papírokat, akik az árfolyam egy töredékéért az egész követelést megvették s akik jelentékeny időig tizenöt­húsz, huszonöt százalékos kamatot húztak befektetett tőkéjük után akkor, amikor jelen­tékeny árfolyamveszteségre is joggal számít­hattak. Mint ahogy számbavették Magyaror­szágon, hogy a hadíkölcsönkötvényekből mennyi van az eredeti jegyzőknek, vagy azok örököseinek kezében, épugy számba kellene venni azt is, hogy a háborús adósságokról kiállított kötvényekből mennyi van az eredeti jegyző, vagy annak örökösei kezében. Az adósságokat folyositó s a kötvényeket elhe­lyező pénzintézeteket természetesen nem hi­telezőnek, hanem közvetítőnek kell tekinteni, eredeti hitelezők azok, akik közvetlenül az emittáló pénzintézettől szerezték meg a köt­vényeket. A háborús adósságok rendezése nagy lé­pést tenne előre, ha a kötvénybirtokosokat ebből a szempontból osztályoznák. Amikor ezek a papírok árfolyamuk harminc-negyven százalékáért megszerezhetők, akkor az, aki száz dollárt fizetett azért, hogy az adóshoz jusson az a pénz, nem eshetik ugyanolyan tekintet é« ugyanolyan elbánás alá, mint az, aki husz dollárt adott érte, olyan husz dol-. lárt, amelyik — huszonnyolc százalékot jö­vedelmezett, esetleg harmincat s amelyik még jelentős árfolyamemelkedést is ígért jó­hiszemű tulajdonosának. A háborús adóssá­gokról kiállított kötvények tekintélyes része már a/ adós államok polgárainál vannak, akik jobban bíztak hazájuk fizetőké­pességében, mint a hitelező- A háborús adós­sággal sújtott állam saját polgárával szemben lehet ugy kötelezve, mint ahogy hitelezőjé­vel szemben kötelezte magát? Saját polgára, aki árfolyamának egy töredékeért szerezte meg a kötvényt, hazája adóslevelének egy darabját, aki husz-huszonöt százalékra he­lyezte el pénzét s száz százalékot tud keresni a befektetett tőkén is, követelheti hazájától ugyanazt a szolgáltatást, mint a pénzét köl­csönző pénzét sirató hitelező? Hazafias do­log volt megszerezni a bajbajutott haza adós­leveleit, de a hazafias elhatározást hazafias cselekvéseknek kell követni. Már pedig sen­ki nem követelhet Bajbajutott hazájától töb­bet, mint amennyit a kötvényekért maga adott. Hogy pedig ex uno discimus om­n i a, mit gondoljunk a 'fővárosi polgárról, aki harminc százalékkal vásárolta össze a fő­városi kötvényt s száz százalék után húzza városa pénzéből a kamatot? Mit tartsunk ar­ról a szegedi polgárról, aki húszas árfolyamon vette meg a Speyer-kötvényt s részesedni ki­ván a városnak a száz százalékos tőke után fizetett kamataiból? Ezek az egészen közeli példák azt érzékeltetik, hogy mennyi elha­tározottsággal és bátorsággal lehetne hozzá­kezdeni a háborús tartozások lefaragásához: Az emberiség köztudatáig emelkedett már fel annak belátása, hogy nem lehet tovább az államokat győzőknek és legyőzötteknek te­kinteni. De ha a világháború nem válás/ ­hatja szét a világ népeit, akkor a gazdasági háború sem oszthatja adósokká és hitelezők­ké az államokat. Ennek a megkülönböztetés­nek csak egy módon lehet véget vetni, ha a devalválódástól nem igyekszünk megmente­ni a követeléseket sem. Amikor minden ér­ték lerombolódik, az adóslevelek, mint Ara­rát orma a vizözönből, nem emelkedhetnek ki büszkén és sértetlenül ebből a pusztulás­ból. Nem várathat már sokáig magára az a na^y kényszeregyességi eljárás, mely az adó­sok tartozását az adósok fizetőképességéhez fogja megszabni s a megfizethetetlen össze­gek nemfizetése helyébe hitelezőnek és adós­nak javára a leróható fizetést fogja tenni. „A kisantant a legnagyobb energiával küzd a revízió ellen" A bukaresti konferencia a jogi egyenlőség ellen — Bari hon francia külügyminiszter tanácskozása Bécsben, átutazása Budapesten, fogadtatása Bukarestben Bukarest, junius 19. A kisantant három kül­ügyminisztere kedden délelőtt fél 11-től 12 óráig tartott értekezletén folytatta a nemzet­közi helyzet megvizsgálását és megállapította, hogy teljesen egyetértenek, tökéletes az együtt­működés a kisantant államai között. A külügy­miniszterek értekezlete szerdán véget ért. Az utolsó ülés után hivatalos közleményt lesznek közzé a tárgyalásokról. Károly király fél 11 órakor B e n e s cseh kül­ügyminisztert, 1 órakor Jeftics szerb kül­ügyminisztert fogadta kihallgatáson. Fél 2 óra. kor a királyi palotában ebéd volt. A kisantant tanácsának keddi ülésén megvi­tatták a leszerelést és az a nézel alakult ki, hogy a Németországnak engedélyezendő jogi egyenlőség veszedelmes lenne, mert ebben a pillanatban követelné Magyarország is, ami sú­lyos veszedelmet jelentene. A kisantant és szö­vetségesei — hangoztatták —, meg akarják a békét őrizni, de abban a formában, amelyben az érvényben levő békeszerződések előírják. A kisantant a legnagyobb energiával küzd a reví­zió ellen. Barthou Bécsben Bécs, junius 19. Barthou francia külügy­miniszter szerdán este álutazott Bécsen. Doll­fuss kancellár a pályaudvaron üdvözölte, Bar­thou megragadta az alkalmat, hogy Dollfusst ismét biztosítsa arról, hogy a francia kormány folytatni fogja az együttműködést a brit és az olasz kormánnyal nemcsak hogy biztosítsa Ausztria függetlenségét, hanem hogy előmoz­dítsa Ausztria gazdasági cs pénzügyi fejlesz­tését. Bár a beszélgetésük rövid ideig tartott, a két államférfinek módia volt a két országot ér­deklő kérdéseket is megbeszélni. A francia külügyminiszter álutazott Budapesten Budapest, junius 19. Barthou kedden éj­jel 11 órakor átutazóban a Keleti-pálvaudvaron Budapestre érkezett. Kíséretében volt kabinet­főnöke és a párisi román követ, továbbá tölib francia ujságiró. A pályaudvaron megjelent a budapesti francia követség tanácsosa, továbbá a budapesti román ügyvivő. A külügyminisz­ter a hálókocsiban már aludt, óhajára eltekin­tettek a hivatalos fogadtatástól. A kocsit át­csatolták a bukaresti gyorshoz, amely éjfélkor hagyta el a Keleti pályaudvart. Barthou-ucca Bukarestben Bukarest, junius 19. Bukarest polgármesteri hivatala Barthou tiszteletére uccát nevez el. A képviselőház és a szenátus csütörtökön együt­tes ülésl tart a képviselőházban. Az ülésen a két ház elnökségén kívül felszólal Titules­c u, valamennyi politikai párt vezére és végű! Tataresru miniszterelnök. Az ünnepi be­szédekre Barthou válaszolni fog. #

Next

/
Thumbnails
Contents