Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-17 / 135. szám

orr M&r,yAi?np«7in TQ34 funlus T7: Tatarozáshoz padonldMika, park ettf rix, épBletfa legolcsóbb BACH Twlrénk PáristkOrnt 35. (Voit Somló telep) Tel. U-Z6. MINDEN MÁSODIK A, DÉLMAGYARORSZÁG REGENYE 25 Teiefotvkagyló körül tapogatott. Emelte volna, meg nem is. Tűnődött, aztán békében hagyta, gondolta — hiába. Arra úgysem adnának kocsit, hogy egy pénztelen beteget innen a hegyről a villamosig levigyenek. Az másra kell. Laji egyre sírt. Gábor zsebében kotorászott. Nagyobb pénzdarabot nyomott kis betegének remegő kezébe. Kocsiravalót. A sajátjából! Majd utatvett a gégészeti rendelő felé. Merev arccal lépett a küszöbre, de onnan visszaszólt: — Viseld jól magad, vigyázz az egészséCedre Szervusz. Most már firldoklot a gyerek: — Milyen jó ember ::: Tátott szájába bclecsorogtak a könnyet. A nővér azt mondta, alig lehetett felvigasztalni nagy meghatottságából. Ilyen egész ember volt Gábor főorvos űr. János mindössze kétszer beszélt vele hoszszasabban. Először a kortörténet felvételénél, másodszor, amikor arra kérte, engedné meg Koicmpos néninek, öregkorára való tekintetfel, hogy látogatási napokon azonnal bejöhessen az épületbe... Miért volt erre szükóg? Azért, mert bölcs, bár érthetetlen intézkedés folytán senki idegen két óra előtt a telep területére nem léphetett. És ezt .is s;igorűan betartották. Lebetett döglesztő fagy, gyilkos kánikula, hó, sár, fergeteg, jégeső, a portás kaján vigyorral arcán ellenállott.:: persze, az adott viszonyokhoz alkalmazkodva hűvös, vagy túlfűtött fülkéjében. Mit gondolt ő és éleselméjű felsőbbsége azzal, hegy nz egyetlen vasárnapot a hozzátartozók lehető legjobban vágytak kihasználni, miért is legtöbbjük már egyórakor ott szorongott a lakatra zárt, rácsos kapu előtt. Minden vasárnap külön tortura volt a látogatóknak. Az első látogatási napon is, amelyen János biztosan tudta, hogy hozzá senki sem ¡ön látogatóba, legalább százan tolongtak a kapu torkában. Vasárnap délután félkettő volt.:: Ebéd Irta: RUSZKABÁNYAI ELEMÉR maradékok dísztelenkedtek az asztalon. János és Vajas társasebédet rendeztek. Kemény Elemér és Czibula velük ebédélt, később belátogatott — hívatlanul — Kass tanár űr is. Tányér-tányéron halmozódott. Akadt érintetlen porció is. Nemcsoda. Vasárnap volt, az egész héten keresztül sóvárgott viszontlátás napja, ideges, ünnepi hangulat vidította valamennyiüket. Még Mókusra is átragadt, ami pedig nála ritkaságszámba ment. Ö sem dolgozott olyan alaposan, mint rendes körülmények között. Hogy is dolgozott volna, mikor kettőtől nyolcig e napon hivatalos kimenőt élvezett. Talán vasárnap nála is a viszontlátás napja volt?... — Befejeztétek a kosztolást, úrfiak? — dobbant be az ajtón, pléh tálcáját, mint védőpajzsot basa elé tartva. — Leszedhetsz — mondta Vajas. Huncutul a lány hátamögé került es átölelte derekát. Kemény Elemér űgy tett, mintha segíteni akarná Mókust, ehelyett azonban nagyot cuppantott piros arcára. — Disznókí — méltatlankodott teleszájjal a kisöreg és kezdetét vette az a félig tréfás, félig komoly csetepaté, melyet ezek a jókedvet, egészséget, feledést hajszoló betegek naponta vívtak vele. A tálca csörömpölve hullott a földre. Csípések, ütések, rúgások, harapások nyomán támodt sziszegés, kiabálás, fergeteges nevetés töltötték meg az emeletet mindaddig, amíg a fáradt tüdőkből fel nem szakadt a köhögés. — Urak! Talán elég lesz, hagyják már abba— szólalt meg az ünneprontó Kass tanár. — Nem méltó ... — Tessék? — kérdezte csípősen Vajas. — Nem méltó hozzánk ez a .:: — Ki kérdezte a tanár urat? — pattant fel Kemény az ágyról, hová nevettében vetette magát. — Legalább is... hozzám — mondta Kass Mihály, mégegyszer megvetőleg végigmérve a társaságot és mértani pontossággal aprózva lépteit, kisétált a folyosóra. — Ezt a pofát! hogy ez milyen mísz — Fürdőtrikók, cipők, sapkák PoiiaftTestmnai BOLZANO HOTEL ROMA ** ^^ 4EJ / Ili \Jr Klltinő ellátás! Olcsó árak! Minden felvilágosítást megad a budapesti képviselet: „VIA" fürdőiroda Budapest IV., Váci-ucca 36. Klotild-palota. Telefon: 832—56 és 841-89. Vigyázat! Csillárt, > Nevegyen addig, RádSÓt* X rc < -C Iróaéoet < > Kerékpárt, N 7~S^iJT,.'"^."':Kelemen Márton, Kelemen ncca 11. rikogott Mókus: — Umberufen, egy tucat ilyen beteg kéne nekem és holnap mán itt se lennék ..7 Megnyitották a kaput: Tódultak a csomagokkal terhelt emSereJcí Mindegyiknek lilára fagyott az arca. Két óra volt. Látogatás .:. öröm, vagy szomorúság? A kilátó ködöt pipííJt és ásított. Lábak dobogtak a lépcsőn. Fiatal lány ert fel elsőnek. Ünneplőruhás férfi várta: a vőlegénye. Csókoloztak. Ezek örültek. Majd öregember következett. Fekete ruhában jött, kisírt szemmel. A fia meghalt, két nap előttJ Az ittmaradt ingóságokért vándorolt ki, utoV só látogatásra. Két óra volt: És vasárnap: > És köd. Köröskörül sűrű, nehéz köd. A Fű* gany átugrotta a fagypontot. (Folvt. köv.) DIVATCSEVEGÉS Szörnyűségek a divatról Csak arra vagyok kíváncsi, miért kell nekdBÜ idegen népek szokásait öltözködésükben alkalma/.ni? Miért kell például ujabb kalapőrületünkben Kinát venni alapul? — Ugylátszik, mi- is kalapjaink „nyomása" alatt, felvesszük a kőliszt» kásokat és beletörődve sorsunkba, alávetjük n»» gunkat az uj kulikalap divatnak. Hogy ez milyen szörnyű, erről képei csak akkor lehetne alkotni, ha kisétálnának velem * korzóra, vagy Pest egyéb szórakozóhelyeire. Mikor először láttam az uccán, körülnéztem, hogy hol marad a hölgy előtt a kétkerekű jellegzetes kocsi. Mert a hölgy teljesen kuli benyomását keltette: a tején kulikalap, kinaira kicupfolt szemöldök, háromnegyedes bő kabát és hát Istenem. ... Kinaibbul nézett ki a kínainál Kíváncsi vagyok, hogy a jövő szezon formákért milyen nemzethez fordul... Még majd megérjük, hogy idők folyamán, mikor már minden néptől le* loptuk jellegzetes ruháikat, a viszonyok rosszat* bodása folytán, eljutunk a sziámi és a hindii né-* pekhez, amikor is egy méterből ki tudjuk hozni bnnánlevelü szoknvácskáinkat. Amikor a mult hetekben itt voltak a tornás»* világbajnokság résztvevői, kimentem végignézni felvonulásukat. Szemem elfáradt, amíg végigvonultak. Különös nagy érdeklődés kisérte a hölgytornászokat, akik Pest uceáit nagyrészben nemzeti viseletben rótták, csak egyedül a francia nőK jöttek combig érő. kétoldalt hasított, ujjatlan f»1 hér tunikában. Láttukra hatalmas éljenzésben törtek ki az uccákon, természetesen különösen a férfiak lelkesedlek, némelyike azután nyomdafestéket nem tiirő megjegyzésekkel kisérte a mérés« öltözetet. Tehát a francia hölgytornászoknak volt a legnagyobb sikerük és ezt a hódítást 70 százalékában az öltözetüknek köszönhették, fiát ezért mondom hölgyeim, ha mi majd elérjük a hindu divatot, talán nekünk is nagyobb szexepil&nk lesz.. Erdős Böske. DIVATPOSTA Lakástervező. "A leírásból látom, hogy egé<!» modernül lesz berendezve. Már pedig ehhez csakis modem párnák, terítők és Tüggönyök valók. Levele után bementem egyik nagy iparművészhez és érdeklődtem a modern kézimunkák iránt. A legtöbbje nagyobb tüllből készül szines pamut mintázással. Á készítése roppant egyszerű és gyorsan haladhat. ílavasné. Zöld piké ruhájára legszebb volna fehér pikévirágot tenni és fehér gombokat. Fehér cipővel, kalappal, keztyüvel nagyon csinosan né* ki. Fehér glacékeztvüt ngy tisztíthat legjobban, ha belemártja benzinbe és kinyomkodja. Aztán gyengén kicsavarja és száraz helyen fehér rahával addig dörzsöli, amíg meg nem szárad. A tavaszi ujdonsácok minden anvaga és kel«' léke nagv választékban és a legszolidabb árakon kanható S/ebeden a ..Kék-Csillas" han A VI. szegedi ipari vásáron is szenzációs párnázott bútorai vezettek, tehát mielőtt kárpitosmunkát beszerez, kérjen árajánlatot Fischer modern lakberendező kárpitos és díszítőtől Szeged, Feketesas-ucca 15. sz.