Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-16 / 134. szám

DÉLMAQYARORSZAC r SZEGED, 9cerke*3CMM«<|: Somogyi uoca 2I.,i. em, Telefon: 23-33. - Kladóhtvntal kWc»»nKönyv(ar ét fegylroda : Aradi uccu 8. Teleion : 13-00. Nyomda r l«w LtpOl uccn 1«. Telefon - 13^o». TAvíroll M levélcím - Délmaoyarortiaq Sirorrt Megint Budapest Isten látja lelkünket, nem szeretjük ki­'élezni a valóságos, vagy vélt ellentéteket, melyek a fővárost a vidéktől elválaszthatják. Mi magunk hirdetjük, hogy az országnak nagy, szép és díszes, minden vonatkozásá­ban reprezentatív fővárosra van szüksége, melynek megteremtéséhez és fenntartásához hozzá kell járulni az ország minden polgárá­nak. Éppen azért nem is lehet kenyerünk az ellentétek kiemelése és szitása s nem szapo­ríthatjuk azoknak táborát, akik tízegynéhány esztendő előtt a bűnös Budapest fel­szavának hirdetése mellett 'Mucsa és Kara­kószörcsög gazdasági és kulturális színvona­lát akarták általánosítani a magyar közélet­ben. Mi csak olyankor emeljük fel szavunkat, mikor a vidék tervszerű háttérbe szorítását tapasztaljuk Budapest javára, vagy mikor a tények egyenes megfordításával olyan váll­veregető jóindulatot tapasztalunk, mintha a magyar vidék tulajdonképpen mindent Bu­dapestnek köszönhetne. Egy máskülönben igen kiváló és szaksze­rűség szempontjából elismerést érdemlő fo­lyóiratban, amely Budapest székesfőváros legmagasabb patronátusa alatt jelenik meg, olvassuk például a következő sorokat: 71 Két- I ségteien, hogy Budapest a vidékből él, amennyiben élelmiszerszükségletét a vidé­ken szerzi be. Ez a körülmény azonban n^m hátrányt, hanem előnyt jelent a vidéki la­kosság számára, mert ezzel a mezőgazdaság amúgy is nehezen értékesíthető élelmiszer­feleslegének nyit piacot. Vidékről érkező áru­behozatalát a székesfőváros viszont iparcik­kekkel és más szolgáltatásokkal fizeti. Fej­lett gyáripara utján felveszi a vidék nyers­anyagait és azokat készgyártmányokká ala­kítva szállítja vissza. A tranzitókereskedelem utján külföldre továbbítja a vidék terményeit. Hitelszervezete utján tőkével látja el a vidé­ket és organizálja a mezőgazdaságot. Kultu­rális és egészségügyi intézményei utján pe­dig a vidék lakosságát is magasabbrendü szolgáltatásokhoz juttatja." Ha akarom, mindez igaz, sőt igazak mind­azok a statisztikai adatok is, melyeket a ta­nulmány szerzője ezeknek a megállapítások­nak az igazolására felsorakoztat. Igaz az, i hogy az ország lakosságának 11.6 százaléka | lakik a fővárosban, de a gyáripar munkás­létszámának 42.4, tisztviselőinek pedig 56 százaléka esik a fővárosra. Igaz az is, hogy összes állami adókivetésünk 1932-ben 313.533 ezer pengőre rúgott, amiből 149.467 ezer pengő, vagyis 46.9 százalék esett Bu­dapestre. Azt se vonjuk kétségbe, hogy Ma­gyarország 1.568 hitelintézetéből csak 129 esik Budapestre,*de ezek a budapesti intéze­tek a magyar hitelszervezet tőkeerejének aránytalanul nagyobb részét, majdnem 79 százalékát reprezentálják s ez a budapesti felkészültség biztosítja a vidék hitelellátását is. Igaztalannak és a valósággal ellentétesnek látjuk ellenben, ha ezekből az adatokból va­laki akár nyíltan, akár burkoltan azt a követ­keztetést vonná le, mintha Budapest a vidék javára túlzottan volna megterhelve s ezért a vidék csendes hálával tartoznék a főváros­nak. Mi ezekből és hasonló más adatokból csak azt tudjuk kiolvasni, hogy gazdasági és kulturális életünk o természetesnél is erősebb mértékben centralizálódott a fővárosban s Ptt halmozódott fel méc az a gazdasági erő­Szombat, 1934 junius 16. 4ra 12 fillér £ X. évfolyam, 134- sz. fölösleg is, amelyet az ország többi részei termeltek ki magukból. Vegyük például a magyar gyáripar sta­tisztikáját. Az 1932. évi adatok szerint volt az egész országnak 3.324 gyáripari vállalata; ebből 1.165 esett Budapestre és 2.159 a vi­dékre. Budapestre esik tehát 35 százalék. Köztudomásúlag azonban a legnagyobb gyáripari vállalatok részvénytársasági formá­ban működnek. A részvénytársaságoknak már 72.3' százaléka székel Budapesten s a Budapesten székelő részvénytársaságok kép­viselik a részvénytársaságokba invesztált tő­keerőnek 83.6 százalékát. Mit jelent, ha egy­más mellé állítjuk ezeket az adatokat? Egy­szerűen azt, hogy a vállalatok nagy része vi­déken dolgozik, de minthogy az igazgatósá­gok Budapesten székelnek, az igazgatóságok tagjai Budapesten laknak, a vidéki kere­seteket is igen nagy százalékban Budapest szívja fel. Más vonatko­zásban is a vidék így alimentálja Budapest gazdasági és hiteléletét Amit Budapest juttat a vidéknek, azt nem a magáéból juttatja s amit juttat, az nem felhánytorgatni való ér­dem és ajándék. A maximum, amit el lehet fogadni, az, hogy Budapest egy elosztó köz­pont szerepét tölti be és szétosztja azt, amit a vidékről felszívott. Éppen azért semmi értelmük sincs az olyan hangulatkeltésre alapított kimutatásoknak, hogy az ország adószolgáltatásának mekko­ra része esik Budapestre s az adónak egy Velence, junius 15. Hitler olaszországi Ht­ja — ünnepségek sorozata. Csütörtök este a Dog e-palotáhan hangverseny volt, amelyen a velencei opera zenekara és meghívott éneke­sek szerepellek. Pénteken reggel fasiszta-pará­dé kezdődött a Szent Márk-téren. Hitler Musso­lini társaságában díszemelvényen nézte végig az ünnep'séget. Egy óra hosszat tartott a fel­vonulás, amelynek során mintegy 50 ezer fa­siszta vonult él. A Piaecán mintegy 120 ezer ember zsúfolódott össze. Délben Suvich ál­lamtitkár a Golf Kluhhan ebédet adott a ven­dégek tiszteletére. Ebéd után folyt le a máso­dik megbeszélés Mussolini és Hitler között egy torpedónaszádon a nyilt tengeren. Mussolini és Hitler délután két óra hosszat tanácskoztak, majd sétahajózásra indultak és a hajón foly­tatták megbeszélésüket. A Reuter Iroda velencei levelezője német körökből arról értesül, hogy a megbeszélések hatása nem fog azonnal érezhetővé válni. Ugy tudják, hogy egyelőre nincs szó Németország­nak Genfbe való visszatéréséről. A leszerelés­ről mindeddig nem döntöttek és azt sem ha­tározták még el, hogy Hitler mikor tér vissza Berlinbe. A velencei tájaJásokkal kapcsolatban római körökben ugy tudják, a I lá'ko/ás élső célja, hogy rábír­ják Németországot, hogy visszatérjen ' Genfbe. Rómában valószínűnek tartják, ho^y Hitler találkozása után Barthouval találkozik Musso­ELÖFIZETÉS: Havonla helyben 3.20 Vidéken es Budapesten 3AO,kllU»ld«n A.40 pengd. * Egye» szám Ara hélRör­nap 12, va*Aiw es Ünnepnap 201U1. Hl' dcieselc fel-vétele tarifa szerint. Meqtc­l«-r>l'< heita klvílpl^vrl nnnnntn r<-r­főre történő kiszámítása esetén Budapest la­kossága mennyivel erősebben van megter­helve. Dehogy van érősebben megterhelve! A számokból kihámozható valóság az, hogy a társulati és tantiéme-adónak 57.6 százalé­ka, a jövedelemadónak pedig 54.5 százalé­kát azért fizetik Budapesten, mert a vidéki keresetek nagyrésze is Budapestre kerül s ott kell utána adót fizetni. Nyelvtanilag a kü­lönbség az, hogy az adót Budapesten fizetik, nem pedig Budapest fi­zeti. Ez az a kis differencia, amelyre súlyt kell helyeznünk. Ebben a megvilágításban senki sem csodálkozhatik, ha az egy főre eső adóteher Buda pesten 146.6 pengő, a vidéke.n pedig csak 21.8 pengő. Ez nem teherté­tel, hanem óriási gazdasági előny Budapest javára. Ez csak azt mutatja, hogy amit az egész ország termelt, az egész ország munkájának eredménye, Bu­dapestet növeli és gyarapitja. ismételjük, mi nem a főváros ellen aka­runk hangulatot kelteni. Kötelességünknek Ismertük ellenben, hogy megmutassuk az éremnek másik oldalát is. A statisztika ugyan­is olyan rugalmas tudomány, azt lehet velő bebizonyítani, ami éppen célja annak, aki adatait felhasználja. Nos, mi elfogadjuk azs adatokat, de más értelmezést adunk a szá­mok csoportosításának. A mi értelmezésünk! alapján pedig méltányosságot és igazságot kérünk a vidék és a vidék városai számá­ra is. fini cs ennek a két találkozásnak eredménye* I képen megindulhat a közvetlen megbeszélés Német- és Franciaország közölt. Hitler az ed­digi hírek szerint szombaton reggel tér visszai repülőgépen Münchenbe. Este Velence városa fogadást rendezett a ki­rályi palota Napoleon-termében. azután Hitler bankettet adolt Mussolini tiszteletére. A velencei találkozóról pénteken este a kö­vetkező hivatalos záróközkményt adták ki: • „Az olasz kormányfő és a német birodalmi kancellár a békés együttműködés szellemében folytatta és befejezte az általános politika kér­déseinek és országúidat közvetlenül érdeklő problémák megvizsgálását. A most megkez­dett személyes kapcsolatokat a kél kormányfő a jövőben folytatni fogja." A Reuter Iroda azl jelenti Velencéből, Cíano gróf olasz sajtófőnök közölle az újságírókkal, hogy Hitler és Mussolini megegyezett Ausztria függetlenségének elisme­résében. Cíano gróf hangoztatta, hogy Néinelország le. inond a német—oszlrák csatlakozásról. Az a hír. hogy a velencei tanácskozásokon Németország és Olaszország megegyezeti tz osztrák függetlenség garantálására — a Reu­ter Iroda értesülése szerint —, nagy érdeklő­dést keltett Londonban. Az angol kormány alig remélte, hogy a két diktátor ilyen gyorsan érjen el megegyezést ebben a kérdésben. A velencei tárgyalások eredménye: Hitler lemond az Anschlussról és elismeri Ausztria függetlenségét Németországnak Genfbe való visszatéréséről nem adtak ki közlést — Befejeződött a Mussolini—Hitler találkozó

Next

/
Thumbnails
Contents