Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-15 / 133. szám

O: offrwiGyjpno^in TQ54 funius 15: Algimnázium lesz Ű hires marosvásárhelyi főgimnáziumból Az erdélyi magyar kulfura sorvadása (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Ko­lozsvárrol jelentik: Az erdélyi római katolikus státus tegnapi ülésén elhatározták, hogy a sú­lyos anyagi nehézségek miatt a marosvásárhe­lyi főgimnáziumot négyosztályos algimnázium­má épitik le, mert fenntartási költségeit az egyház nem tudja viselni. A marosvásárhelyi gimnázium egyike volt a békeidőkben az or­szág legszebb és legjobb gimnáziumainak. Az erdélyi római katolikus státus, amelynek bé­kebeli hét gimnáziuma volt, most cvről-évre egymásután kénytelen megszüntetni gimná­ziumait, vagy legalábbis ezeket leépíteni. Ed­dig a kézdivásárnelyi gimnázium szűnt meg, a brassóit építették le, most pedig a niarosvásár­helyire kerüli a sor. Ezután már csak a ko­lozsvári, gyulafehérvári, csíkszeredai gimná­ziumok maradtak meg teljes épségben. ffirele Az idő A Siegedi Meteorologial Obszervatórium jelenti: Szegedon a hrímérő legmagasabb állá­sa 18.8, legalacsonyabb 15.4 C. A baromeler adata nullfokra és tengerszintre redukálva reggel 768,4 mm, este 759.8 mm. A levegő pá­ratartalma reggel 00, délben 80 százalék. A szil iránya északnyugati, erőssége 2—2 A le­hullott csapadék mennyisége 5.7 mm. A Meteorologiai Intézet jeleni i este 10 órakor. Időjóslat: Változó felhőzet, több helyen zívataro« esők, később északnvu­gali szél és hőcsökkenés. — Nagyszombalhy altábornagy első diszszem. léje. Vitéz Nagyszombathv Miksa altá­bornagy. a szegedi vegyesdandár parancsnoka órtesítéllc dr. P á 1 f y József polgármeslerhe­lvettest, hogv junius 18-án, hétfőn reggel ki­lenc órakor a kormányzó születésnapja alkal­mából diszszemlét tart a helyőrség fö­lölt a Széchenyi-téren. A díszszemlére a város hatósága képviseletében dr. Pá 1 f v József pol­Mármesterhelyettest is meghívja és kéri, hogy a téren emelendő tribünön foglal ja el a számá­ra fenntartott helyet. Ez lesz az uj vegvesdan­dárparanesnok első díszszemléje. — A Magyar Hírlapírók Országos Nvugdij Intézete Lenkey Gusztáv elnöklésével csü­lörtökön tartotta őtvennegvedik évi közgyűlését, Napirend előtt az elnök üdvözölte Márkus Miksát és Boros Lászlót abból az alkalom­hól. hogy a nemzetközi ujságirókongr°sszus körül szerzett érdemeikért « francia kormánv n becsületrend lovagkeresztjével töntelfe ki ".kel. A közgyűlés ezután köszönetet szavazott budai Goldberger Leónak, aki gyárának 1.">0 éves fennállása alkalmából tízezer pengői adományozott a nyugdíjintézet céljaim ős el­határozta. hogv a nyugdíjintézet tőkéjének gvarapitására tágkörü társadalmi . mozgalmat indil. — Kodály három nj szerzeménye a kecske­méti Ilirös Heten. Kecskemétről jelentik: Kecs­kemét lázasan készülődik a jnliusi Hirös Hétre, amelynek legnagyobb eseménye három ni Ko­itál v-cfikotás bemutatóin lesz. Kodály Zoltán szülővárosának ünnepi hetére aiánlotta fel há­lom ui alkotását, a „Krisztus és a kufárok" ( imii kompozíciót, az „Akik mindig elkésnek" cimil Ady-versre irt zenemüvét és Vefírös Sán­dor „Öregek" cimfí költeményére irt muzsikáját Mindhárom zenemüvet n Városi Haláráa ve­gycskórusa mutatja be július 22-én díszhang­verseny keretében. Mint ismeretes, a kecskemé­tiek szabadtéri előadás keretében a Ránk bánt fs bc akarták mutatni, a Nemzeti Színházzal folytatott tárgyalások azonlmn anyagi okok miatt megakadtuk és a szabadtéri előadás tervét elejtették. Most Kecskeméten azzal a trondo­l(ifial fogfalkoznak. hogy Katona József drámá­ját színházi cföaáás keretében mutatják bc. — Gvermekliolllest a temető árkában. A tö­mörkényi temető árkában szerdán esle borzal­mas leletre bukkant a temetőcsősz. Újságpapír­ba és rongyokba csomagolva egy esecsemő­holtlestet talált. A községi orvos megállapítá­sa szerint a néhány napos gvermeket valószí­nűleg megfojtották. A kis holttest nyakán zsi­negtől eredő vörös csikókat találtak, amelyből nrra lehet következtetni, hogv a tettes zsineget csavart a gyermek nyakára és igv ölte meg A csendőrség keresi a gyermek anyját. — \ Klritl.vhnlmi Népknr városi anyán inniu^ ífa-cn, vasárnap délelőtt tartja uratóünnepélyét — Gyomor- és bélhurut, az emésztés hiá­nyossága, erős bomlási és erjedési folyamatok a gyomorbélhuzamban, bélbaklérium- és gvo­morsavtultengés az enyhe természcles „Ferenc József" keserűvíz használata által legtöbbször rövidesen megszűnnek. A Ferenc József kese­rűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fü­szerüzletekben kapható. — Nagykanizsán is lesz szabadtéri játék. A ta­valyi hatalmas szegcdi siker után általánossá vált szabadtéri láz tagadhatatlanul kezd korlátozódni. Ez a folyamat azonban még mindig általános, amit biztosit az is, hogy Fodor Oszkár pécsi színigazgató, akié a nagykanizsai szinház is, a város támogatásával a strandfürdőnek erre al­kalmas részén szabadtéri játékot készít elő A karmester Komor ödön lenne, a főszereplők Elek Szidónia, Szedő Miklós és előadnák a Ci­gánybárói. A kórust a kanizsai dalárda szolgál­tatná. Az előadás julius 8-án lesz és Pécsről fil­léres vonat szállítja az érdeklődőket a pécsi tár­sulat nagykanizsai szabadtéri előadására. légszekrények hAztortAst <?p mfazAro., kprlTezíi fizetési feltételek mellett Ippnloprtbhan beszerezhetek fekete M6ndor. KoMvth L. sugárul 18. Tel. 20—72. Börtön után Nyolc gyermek helyett ujabb börtön (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn ítélte el a törvényszék Nagy Sándomé szentesi asszonyt nyolchónapi börtönre, orgazdaság miatt. Nagy Sándorné a Csillagbörtönből, más­félesztendiei fogvatartás után a múlt év telén szabadult ki. Szabadulása után összeköltözött Égető Jánossal, aki 1922-bon testvérével együtt megölt és kirabolt egy gazdálkodó-házaspárt, l'getö ezért 15 esztendei fegyházat kapott és körülbelül egyidőhen szabadult ki Nagynéval. Az asszonyt nyolc gyermeke várta odahaza. Köztük a legkisebbik 5 esztendős, a legnagyobb 20 esztendős, aki azonban magával tehetetlen nyomorék. Nagync azonban nem ment haza csatddjához, hanem összeköltözött Égetővel. A sorsuk azonban rosszul ment és Égető betört. Ezért a betörésért Ítélték el hétfőn Égetőt is, Kaigynét is 8—8 hónapi börtönre. Csütörtökön isimét bíróság elé került az asz­szony. Ezúttal sikkasztásért. Azalatt az idő alatt, amíg egviitt élt Égetővel, követte el ezt a sikkasztást, hogy legyen miből cinlök. Az el­adásra rábízott ingóságokat adta el és a pénz­zel neim számolt el. Nagyné sirva állott dr. Aprzy Ernő törvény­szkéi biró előtt. A bíró kérdésére elmondotta, hogy elfogatásáig Égetővel élt együtt. — Dc nem élek én többé vele, csakhogy egy­szer megszabadultam tőle! — mondotta zo­kogva. A további kérdésekre elmondotta, hogy nyoh élő gyermek várja odahaza, már több. mint két éve nem volt otthon. A legkisebb gyerek most 5 éves. A gyermekeket a 20 éves nyomorék fiu gondozza. A sikkasztást beismerte. A biróság sikkasztás vétségében mondotta ki bűnösnek Nagy Sáfldornét és egyhónapi és l.i napi fogházbüntetésre itéltc. Nagyné kijelentette hogy az Ítéletben megnyugszik és kérni fogia hogy a két Ítéletet egybe foglalják össze, hogv ilven módon néhánv nanot elengedjenek neki. Harc a kamat körül (A Délmagyarország munkatársától.) Palásti Gábor csanytelcki gazdálkodó a mult év deoam­berében uzsora miatt feljelentést tett a szegedi ügyészségen Rosenzweig Lajos csanyteleki ke­reskedő ellen. Később feljelentését visszavonta azzal az indokolással, hogy feljelentése téves elszámoláson alapult. Az ügyészség a kereskedő ellen az eljárást megszüntette, mire Rosenzweig jelentette fel Palástit hamis vád miatt. A gazdálkodó csütörtökön került a szegedi törvényszék Gö'mör.v-tanácsa elé, ahol azzal vé­dekezett. hogy a kereskedő ellen beadott felje­lentése igaz volt, ő tehát a sértettet néni vádol­ta hamisan. Elmondotta, hogy a kereskedőtől bárom tételben 1070 pengőt vett kölcsön és ezért heti 30 pengő kamatot fizetett. Idővel 1400 pen­gőt fizetett ki Roscmzweigmck, dc a kereskedő az összegből semmit sem irt a tőke javára, mindent kamatként szóimolt el és továbbra is követelte az 1070 pengőt. A feljelentést Rosen­zweig rábeszélésére vonta vissza, a kereskedő ugyanis azt mondotta, hogy a tartozására meg­egyeznek majd ugy, hogy tiz év alatt fizetheti, ne legyem áldozata ő az ügynek. A feljelentést ugyan visszavonta, de a megegyezés nem sike­rült. Kijelentette Palásti, hogy az uzsoraügyletet igazolni tudja, más gazdálkodóval is megtörtént ez az eset. A biróság dr. Szarvas János ügyész indítvá­nyára vizsgálatot rendelt el az ügyben, a vizs­gálat fogja megállapítani, hogy Palásti előadá­sa mennyiben felel meg a valóságnak. — összeszurkáltak egy gazdálkodót. Gsü-? törtök délelőtt a mentők kiskunmajsáról a szegedi kórházba szállították Tóth Ferenc 45 éves gazdálkodót, aki a hátán és a gyomrát» szenvedett szúrt sebet. Állapota súlyos, éiet\e­szclyes. — Nem lehet senkit büntetlenül megsérteni. Az egyik vidéki lapban olvassuk az alábbi hirt: ,,Nera hízelgés az, ha valakiről azt mondják, hogy mar­ha. Vádlottként állott tegnap a gyulai járásbíró­ság előtt Gombkötő Ferenc gyulai hentesmester, akit Goldmann Imre gyulai ügyvéd megbízásából, illetőleg feljelentésére a járásbíróság becsület­sértés vétsége cimén vont felelősségre. A felje­lentés szerint a hentesmester egy peres ügyből ki­folyólag súlyosan sértő kifejezéseket hallatott az ügyvédre. A tárgyaláson a vádlottként szereplő Gombkötő tagadta, hogy olyan formában tette volna meg kijelentését, ö nem azt mondta, hogy marha, hanem azt, hogy marhaság, amit csináltak" és a kijelentést nem az ügyvédre értette. A biró­ság a történtek tisztázása céljából kihallgatta Székács János, Székács Barna és Varga István ta­nukat, akik azonban a sértett ügyvéd állításait igazolták, mire a biróság Gombkötőt becsületsér­tés vétségében mondta ki bűnösnek és 50 pengő pénzbüntetésre itéltc. Gombkötő fellebbezett ós igy az ügy a törvényszék elé kerül." — A rádió-antennák. Dr. Buócz Béla fő­kapitány helyettes arra való hivatkozással, hogv a március 28-án kiadóit hirdetményét, amelv a rádió-anlennák szabályszerű felszere­léséről szólt, egyesek félremagyarázták, ujabb kiegészítő hirdetményt adott ki. Az antenna felerősítéséhez egyesek gyenge fakarót hasz­nállak, amit a legtöbb esetben a kéményhez erősítettek. Ez hclvlelen. Ezeket ál kell szerel­tetni, még pedig oly módon, hogv az antennák a kéményhez való szabad járást, a tatarozási munkálatokat ne zavarják. Tehát ha az anten­na akár a kéménvhez vezető járda, akár a ház. telő feleli húzódik el. az a járda, illetőleg a tetőgerinc felett legalább is 2 méter magasság­ban szerelhető fel. A huzalok kikötésére ké­ményt. vagy egyéb kiemelkedő részt csak ak­kor szabad igénybe venni, ha azok megfelelő szilárdsággal bírnak. Ilven kiemelkedő részek hiányában a falhoz, a lelőzethez erösilell, env különálló támszerkezetet kell alkalmazni. Fá­ból készüli szerkezet alkalmazását kerülni kell, ha mégis abból készül a szerkezel, a faanyag csak vörös fenvő, vagy kcménvfa lehel. A nyil­vános utakat,, tereket, vasutakat erős áramú, vagy közhasználatú lerendezéseket keresztező antenna felerősítéséhez — ha azt nem az épü­lettől különálló oszlopokon feszilik ki — ko­vácsolt vasból készült csöveket, traverzeket, vagv szőr?vsakat kell használni. A kihnrgnnv­/;Hioz kellő «/ilúrdságu horgonyzoll vashu­/-alkölelel kell alkalmazni. /

Next

/
Thumbnails
Contents