Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-03 / 124. szám

5. T> t r M A G y \ R O P * 7 Ä o T054 ranlus 5: Ma délelőtt 11 órakor: tüntetés Trianon ellen MMMMMMMMMMMIM^^ v i I á <s legjobb keserüvíze! öreged« egyéneknél, ha az erek meszesednek, 80 éves multam, mert Igniándi-t ittam, • Igmándl-val segíthetnek, s évekkel tovább éíhetndc minden héten egyszer, fél pohárral reggel. Figyelem ! Az IgmAndi keserűvíz kis, három és léi decls Üvegekben is kapható' Tömeges letartóztatások Ausztriában horogkeresztes terrorcselekmények miatt Rccs. junius 2. A nemzeti szocialista terror­cselekmények uJ erőre kaptak Ausztriában. Linz közelében a Pfenning-1 egyen meggyújtot­tak egy horogkeresztet. A lángok átcsaptak az erdő fáira és tizenkét hold erdőség leégett. tsrhlben Wiesaner Lajos •nenzetf szocialista párttag lakásán több bombát, n/rgymennyiségfi puskaport találtak. Flők.rnlt egy névjegyzék is, amely 30 nevet tartalmazott. A endftrség egy h'o­Tizenötöt megállaipitotta, hogy valamennyien rogkeresztes t -rorszervezet tagjai, közülük sike.'"'lt letartóztatni. Messze Szét'gázó propagandaközpontot lep­lezett le a rendőrség Innsbruckban. Röpiratokon kivül többszáz horogkeresztes gyeirnueklabdát és léggömböt találtak, továbbá egy betiltott lap leguiabb példány: it és l.'anr emezeken Hitler és Habich beszé '.eivel. Sok letartóztatás történt. _ Elegáns és larlós tp CIPÓT olcsóbban ZSURKO nál vásárolhat, mert a nagybani gyártás lehetővé teszi a prima minő­ségnek olosó áron való árusítását­Kossuth L. S.-Uf 6. ABC. beszerzés. Minden pérérl szavatosság. A tornász világbainokságok Budapest, junius 2. A tornász csapat világ­bajnoki versenyek eredménye a következő: Világbajnok Svájc csapata 787.30 ponttal, 2. Csehszlovákia 772.90 ponttal, 3. Németország 709.50 ponttal, 4. Olaszország 761.35 ponttal, 5. Magyarország 757.40 ponttal. 6. Finnország, 7. Franciaország, 8. Luxemburg, 9. Belgium, 10. Lengyelország, 11. Hollandia, 12. Bulgária, 13. Mexikó. A női csapatversenyben világbajnok Cseh­szlovákia csapata, 2. Magyarország, 3. Lengyel­ország csapata, 4. Franciaország, 5. Bulgária. Az összetett egyéni verseny végeredménye: Világbajnok: Macik (Svájc), 2. Nerri (Olaszor­szág), 3. Löfler (Csehország), 4. Szladek (Cseh­szlovákia), 5. Savolaincn (Finnország), 10. Sar­lós (Magyarország), 16. Péter (Magyarország), 24. Kecskeméti (Magyarország). Az idő A Szegedi Meteorotok«! Obszervatórium jelenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb ál­lása 29.4 C, a legalacsonyabb 12.8 C. A baro­meter adata nullfokra és tengerszintre redu­kálva reggel 767.6 mim, este 764.2 mm. A leve­gő páratartalma reggel 50, délben 26 százalék. A szél iránya délkeleti, erőssége 2—3. A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 órakor. Időjóslat: Élénkebb szél, változó felhőzet, sok helyen, kivált nyugaton és északon zivataros esők. Nyugat felől a me­leg csökkenése. Filléres vonat Szegeden át Orosházára. Bu­dapestről jelentik: Az államvasutak igazgató­ságának értesítése szerint junius 10-én Buda­pestről Orosházára filléres gvors fog közleked­ni. A vonalról Szegeden a fel- és leszállást megengedték. Szegedi gyorsírók sikere. Budapestről jelen­tik: A május 13-án megtartott kerületi gvors­iróversenyek részletes eredményeinek megál­lapítása után a Mngvar Gvorsirók Országos Szövetségének bíráló bizottsága most tette köz­zé a szegedi, nyíregyházi és győri gyorsíró versenyek kerületi bajnoki eredményeit. A déli kerület bajnoka: Barta István joghallgató. A vidéki középfokú iskolák tanulói közül a 250 szótagos fokon legjobb eredménvt ért el Bó­n a i Jenő, a szegedi kegyesrendi gimnázium VIII. osztályú tanulója ésRanscher László, a szegedi felsőkereskedelmi iskola III. osztá­lyú tanuló ia. Ugyancsak 250 szótagos fokon igen jó eredményt ért el a vidéki hölgyverseny­zők közül Kun ftva főiskolai hallgató. üzlethelyiségek igénylőknek megfelelő nagyságban és kivitel­ben újonnan helyreállítva azonnalra is, négy fronton, Budolf-tér 5. sz. bérpalotában kiadók. Ugyanott 5 szobás elsőrendű lakások. Bővebbet a helyszínen, telefon 28-20. A STIPENDIUM Irta MÓRICZ ZSIGMOND Az öreg paraszt megállott az iskola tornácán. A kalapját már az ég alatt levette s hogy jelt ad­jon magáról, elkezdett topogni, mint mikor a sa­rat veti le a csizmájáról. Nem volt sár, erős nyár volt, szárazság, munkaidő, de ha már a tanító megtisztelte azzal, hogy ilyen dologidőben fcihi­vatja az iskolába, ugy akarta viselni magát, ahogy az apáitól tanulta: kifejezést kellett adni az urak­kal szemben való tiszteletéről. Topogott hát mégegyszer, a torkát is megköszö­rülte. Ilátha meghallják odabenn. A tanító, aki már várta, meg is hallotta s kijött elébe. — No János bácsi, Isten hozta. Jöjjön csak űcljebb. jöjjön, jöjjön. Úgy beszélt vele, ahogy egy fiatal tanítónak, aki a parasztok kedvebe akar járni, beszélnie kell. Mosolygott, szivesen mozgott, nagyon mutatta, hogy milyen szívesen látott vendég nála az öreg, aki még sohasem volt ebben a házfcan, mióta iijra­épitették. — Köszönöm alássan, tanító ur, — mondta az öreg s aggodalmasan lépte át n küszöböt, mintha valami nem jó várna rá. Sose lrtiet tudni, hogy ezek az urak mit akarnak. A tanító szobája éppen olyan uj volt, mint maga a ház. Az öreg nemigen nézett körül, de nem tet­szett neki, hogy ebbem a kicsi faluban ilyen ménkű nagy palotát épitetlefc iskolának és ilyen fene uri bútora van egy kis vékony tanítónak. Nem igv volt az a7. ö korába, mikor nádfedeles volt r\r. iskola és a tanító is öreg volt és nagyon sze­gény. — Na János bácsi, tudja-e, hogy mért kérettem ide? — Majd megmondja a tanító nr, — mondta afc öreg óvatosan. — Hát azért kérettem, János bácsi, mert nagy dolgot akarok magával. A hetvenéves öreg ember komolyan, mereven nézte a tanítót. Nem szerette ő ezt a hangot. Az ő fiatal korában nem igy beszéltek a paraszttal, hanem azt mondták neki; „Hallja kend." Meg azt, hogy: „Hátrább az agarakkal..." Valami van emögött, ha ilyen mézesen beszélnek ezeit. — Hát János bácsi arról van szó, hogy a maga unokájából urat akarok nevelni. Az öregnek az arcán egy izom se mozdult meg. Egv ideg se rendült meg. Várt Várta, hogy mi sül ki ebből. — Ez a maga kis unokája, a Janika, nagyon jó­fejű gyerek.,. Hat esztendeig ö volt az iskola dí­sze. ö volt a legjobb tanuló, a legszorgalmasabb, a legügyesebb .. Hát én már régen készülök rá. hogy egy szegény gyereket a felsőbb iskolába jut­tassak. Gimnáziumba. Tudja, mi az a gimnáziHm? Ahova az uri gyerekek járnak . . Drága iskola, de éri már elintéztem, hogy a maga lanikáját in­gyen felveszik tanítják, kiiskolázzák. Lehet be­lőle minden. Pap, tanító, fiskális, vagy biró, vagy amire válik Megértette? — Hallom, tekintetes uram, — szólt az öreg gWtdolkozva. — Hát odadja? Ezt az egy szót rosszul tette fel a tanító, mert erre az öres rögtön tísztábnn volt vele, hogy itt valami őtőle függ, ha valamit kérnek, akkor meg kell gondolni a dolgoí. — Hat ami azt illett, — mondta, — az enyém. — Persze, hogy a magáé. — Az enyim, tekintetes uram. mert az apja a háborúban szerzett betegségben halt meg. A fiam. Osztán. hogy ü meghalt, a három gyerek rám ma­radt Kivált, hogy r menyem is meghalálozott. hát az egész három gverek teljesen az én tulajdonom­ba maradt. Én etetem fiket. én tartom el. én fize­tem értük a birsiiaot. ha nem mehetnek iskolába, mor h«gy messze lakunk, hát télen, ha nincs i6 csizma, nem mehetnek iskolába, oszt olyankor megbüntetnek értük. — No jól van, az nem olyan veszedelmes. A Ja­nikáért sose büntették meg. Inkább minden kará­csonykor uj csizmát kapott. Igaz? Az öreg hallgatott: most akarják kiforgatni őt a tulajdonából. — Hát avval még nem fizették M, — monrfia. — No, ne alkudozzunk — szólt a tanitó—Most olyan szerencse éri a gyereket, amit sose tud mégjiálálni. Elvisszük a gyereket a kollégiumba. — Hát a még nem biztos — mondta az öreg. — Mért nem biztos? — Nincs annak a fiúnak arravaló ruhája. — Nem baj — mondta a tanitó én ugy sze­retem azt a gyereket, hogy vállalom a falu uri lakosainál gyűjteni fogok és felöltöztetjük, az úti­költséget is megadjuk, én magam beviszem és min­dent elintézek. Boldog vagvok. hogy egy ilyen zse­niális kisfiút tudok a kollégiumba vinni. — Osztán mér akarja a tanitó ur, hogv az a gyerek ur legyen? — Mert arra vaW. Az isten kivételes ésszel ál­dotta meg Nem szab-id egy llven kis lumennek el­veszni a sárban. No. Hát rendben vagyunk? Az öreg hallgatott. — A gyerek az enyém — mondta komolyan. Ügyes gverek, már nagyon hasznát tudom venni a gazdaságba Nngvon hasznavehető kis gyerek a7. kérem Ugy elli ijlji már a lovat, mint egy ki« gazda. Mán a tavasmn szántott, de olyan jól megfordította az r! hogy ugyan. Osztán most mán nem kell neki iskolába se menni, dolgozhat. — Mi akar ez lenni? — mondta heveskedve s fiatal tanító. — Hát nem örül neki, hogy ur lesz az unokáiéból? _ örülök tekintetes uram, csak azt szeretném tudni, hogv mit kapok érte? — Hogyhogy mit kap érte? — Mer avval nagyon jól járnak az urak. Najtym fajin eyerek. Mer. lua odaírna, olvan oov nekik'

Next

/
Thumbnails
Contents