Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-14 / 132. szám

DEUMOVARORSZM lt Somogyi uccb U^kcm, Telefoni 2J-33.^K1«d6hlvolol h»lo önkttnyvliir «• Jegyiroda r Aradi neca S. Telefon - 13-Oe. — Nyomda r LBw UpAf neea <9. Telefon t 13-o*>. TAvtralf 4sm leveleim: OélmaovaronzAo Szeged Csütörtök, 1954 juntus 14. Ara 12 fillér M X. évfolyam, 13a£. sz. ELŐFIZETÉS: Hnvonln Helyben 3.20 Vld«ken e» Dndíapesten I.OO, kllinildMn 8.40 penqd> * Egyes srAm Ara hétköz­nap 12, va*«o> «* llnnepnap 20 1111. Hlr •letétek felvétele tnrlln »zerfnt. Meqle­lenlk Kettő kivételével naponta reooel Debreceni lecke Előre kell bocsájtanunk, hogy nem fog el bennünket a sárga irigység, ha valamelyik városban a fejlődés céltudatosabb irányával, gyorsabb tempójával és számottevőbb ered­ményeivel találkozunk, mint amilyenek Sze­geden gyönyörködtetik a szemet, lelket az utóbbi években. A látottak mellett szám­ba vesszük természetesen a körülmé­nyeket is, amelyek között egy-egy város él s amelyek között alkotnia és fejlődnie kell. Mély kutak fúrására állítólag kétszáz ezer pengő kormánytámogatást kapott Debrecen s azt mondják, hogy uj mély kutak fúrá­sára további kormánytámogatásban fog ré­szesülni. Általában azt beszélik, hogy a kor­mánytámogatás elég gyakran csurran is, meg cseppen is Debrecenben s ez az e g y i k oka annak, hogy a református Róma az elmúlt öt szűk esztendőben is a nagyarányú alkotások egész sorát hozta létre. Városi reál­politikus elsősorban talán épp azt a kifogást emelhetné, hogy túlméretezett, Deb­recen viszonyaihoz képest, beleszámítva Hortobágyot, egyéb környéket, filléreseket és külföldi érdeklődést, túlságosan nagyará­nyuak ezek az alkotások. Ezzel szemben a debreceni strandnak, amely európai vi­szonylatban is számottevő, meleg időben na­ponkint öt-hét ezer látogatója szokott lenni s azt mondják, hogy már is kifizetődik. A stadionban, amely üresen is, zsúfoltan is impozáns látvány, tizennégyezer ember fér el. Több, mint negyedmillió pengő van beleépítve. Fenntartási költsége nem sok s ahhoz, hogy az amortizációra szükséges ösz­szeget megkeressék, épp azért kell aránylag kevés tek ház, mert a hatalmas befogadó ké­pesség miatt alacsony helyárakkal lehet dol­gozni. A szegedi és a debreceni ipari vásárt össze se lehet hasonlítani. Teljesen más irányelvek szerint, majdnem ellentétes célok­hoz igazodva készült az egyik és készült a másik. Szegeden a helyi ipart akarják bemu­tatni, fejleszteni, piachoz és terjeszkedéshez juttatni. Ehhez a célhoz szabják a területet és berendezést. Debrecenben a reprezentáció látszik a legfőbb vezérelvnek. Arányaiban a debreceni vásár magasan kiemelkedik a sze­gedi fölé. A kamara — ott nem az ipartestü­let, hanem a kamara a vásár rendezője — két hatalmas pavillont építtetett, állítólag hat­van ezer pengő költséggel. Ezek a pavillonok semmivel sem maradnak a pesti vásár ha­sonló építményei mögött. Ugyanolyan na­gyok is, de nem a kisipar, hanem az ország nagyiparának bemutatkozási alkalmatossá­gai. Halljuk is az aggodalmat, hogy a nagy­ipar most az egyszer eljött Debrecenbe, de a kis kirándulás aránylag sokba került, ugy, hogy hasonló felvonulásra hosszú ideig nem számíthat Debrecen s mit fog akkpr csinálni a kamara ezekkel az építményekkel? Az bi­zonyos, hogy a debreceni ipari vásár inkább emlékeztetett a budapestire, mint a szegedire. Bejáratának kiépítésével, építményeivel, te­rületének nagyságával és mozgalmasságával egyaránt. * Nem sxflhad szem elől téveszteni, hogy Szeged a kezdeményező minden té­ren. Itt Állandósították először az ipari vá­sárt. Innen indult országos körútra az idegen­forgalmi hét s a szegedi példa vette rá Deb­recent — meg kell mondani, kifogástalan te­rületi adottság nélkül — szabadtéri játék rendezésére. A Debreceni Hét s a szabadtéri játék majdnem változtatás nélkül átvette nemcsak a Szegedi Hét s a szegedi szabad­téri játék elgondolását, hanem szervezetének jól bevált vázát és egész rendszerét is. A Debreceni Hét sikerének is hatalmas ténye­zője a katonaság. De az iskolát a Szegedi Hét, illetőleg a szegedi vegyesdandár-pa­rancsnok, vitéz Shvoy Kálmán teremtette meg. A szabadtéri játék a kollégium udvarán múlik el. Az udvar elég nagy s nap­pali vagy alkonyati világításban a két méter magas színpaddal, a sürü padsorokkal elég jól, sőt hangulatosan mutat. Tribün nincs. Módjukban volt olyan magasan építeni a színpadot, hogy a székeket és padokat egy­szerűen lerakták s mégis jól lehetett látni a legutolsó sorokból is. Az egész képnek — nappal — van valami archaikus jellege, ami emeli a hangulatot s fokozott várakozással tölt el az esti előadás iránt. Az esti órákban leereszkedő sötétség, sajnos, nemcsak a vi­lágosságot szorítja ki, hanem a hangulatot is. Ujabb igazolása a salzburgi rendezésnek. Reinhardt hallani sem akart arról, hogy a salzburgi Dóm-téren este tartson előadást. A Jedermann előadása délután öt órakor kez­dődik. A nap magasan székel a hegyek fölött és forrón tűz még be, amikor Jédermann dus­gazdagsága pöffeszkedő elbizakodottságában zsebre vágja az álbaráti bókokat és fölényes­kedik a szegénységgel s a nap a hegyek mögé bukott le s varázsos alkonyati hangu­lat borul a térre, amikor a fehérruhás Jéder­mann nemcsak megtörten, de megtisztultan is beszállni készül a sírba: A színpad csinos. Hevesi Sándornak alap­vető kifogásai lennének ellene. De Hevesi kifogásaínak a figyelembe vételével egyetlen olyan helyen se szabadna szabadtéri elő­adást tartani, ahol eddig tartottak. Salz­burgban legkevésbé. Szegeden leg­inkább és legfőkép Az ember tragédiájával: A debreceni előadás díszletei artisztikusak: A szereplők egytől egyig jók. Mind az ope­raházból valók. A Háry Jánosban a mesét tudvalevőleg szerencsés összhangban szol­gálják a jó szöveg, a verssorok egészséges ritmusa és rimei s a mese hangulatát mind­végig legköltőibb módon s legművészibb eszközökkel megőrző remek zene. Híven ői> zi, szolgálja, sőt öregbiti ezt a hangulatot az előadás, rendezés és az ügyesen elhelyezett zenekar. De behozhatatlan hátránya a j<3 debreceni előadásnak, hogy nem — szabad­téri előadás. A hatása sem más, mint a jó budapesti operaelőadás hatása. A Háry Já­nos nem szabadtéri opera. A fényhatások kevésbé sikerültek, mint az operában. Ellen­ben nagyon kellemes, hogy a négyszög ala­kú nagy nézőtér teteje-^- nyitva van. De a szabadtéri előadás nagyvonalúsága, vizioná­lis eszközei és egészen különleges hatása — élmény és megrázó erő — teljesen hiá­nyoznak. Ax igassságugyminisster a képviselőház sserdai Ülésén válasszon Friedric&nelc a Töreley-ügyröl Friedricf) ; „Fentartom, amit mondottam00 Fclc&ardt Tibor a független Kisgazdapárt magatar­tásáról (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A kép­viselőház szerda délutáni ülésének két nagyobb eseménye volt. Az egyik Lázár Andor igazság­ügyminiszter felszólalása, aki Friedrich Ist­ván tegnapi beszédével kapcsolatban azt mondot­ta, hogy folyamatban levő törvényszéki tárgyalás­ba nem óhajt beavatkozni. Az igazságügyminiszter felszólalását élénken kommentálták a folyosón. Friedrich István, akit megkérdeztünk, a következőket mondotta: — Az igazságügyminiszter ur téved. Legkeve­sebb vonatkozásban sem érintettem tegnapi beszé­demben a per anyagát. Beszédemnek egész tenor­ja eleve kizárta azt a gondolatot, hogy bármilyen formában is befolyásolni akarnám a per kimene­telét. Egyedül és kizárólag a tárgyalást vezető el­nök magatartását tettem szóvá, amely a per tár­gyának érdemi részét nem illeti. A hangot, a mo­dort kifogásoltam, amelyet a törvényszéki elnök nemcsak a vádlottal, de a védővel és a tanukkal szemben jónak látott. Hogy mennyire igazam volt, azt legkétségtelenebbül bizonyítja az a körül­mény, hogy felszólalásomat eaysége^párti oldal­ról is a legmasszebbmenő, szinte szokatlan he­lyesléssel kisérték, sőt olvan ember, mint S z t r a­nyavszky Sándor, a* egységespárt elnöke, gyakorta helyeselt megállapításaimnak. Az igaz­ságügyminiszter mai kijelentései után is fenntar­tom mindazokat, amiket Töreky elnök ma ár­tartásáról a Házban mondtam. Az ülés másik eseménye Eckhardt Tibornak, a kisgazdapárt vezérének a felszólalása volt a na­pirend során Eckhardt gróf Zichy Jánosnak néhány héttel ezelőtt tett nyilatkozatára válaszolt, amelyben Zichy felszólitotta a kisgazdapártot, hogy lépjen érintkezésbe a kereszténypárttal és ellenzéki alapon együtt vivják meg harcaikat a kormány ellen. Mint a folyosón mondották. Eck­hardt mai felszólalása visszautasító volt. A bal­baloldali folyosón tudni vélték, hogy Eckhardt Tibor és Gömbös miniszterelnök legutóbbi *;t­lálkozásán végleg eldőlt volna a kisgazdapárt sor­sa. A párt megmarad ugyan az ülésterem balolda­lán, de átveszi a Bethlen-rezsim alatti keresztény­párt szerepét, bár — mint mondták —, kisebbített formában. Az elterjedi hirek szerint a kisgazdapárt támogatni óhajtja a kormányt, de a kormánya»'

Next

/
Thumbnails
Contents