Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)
1934-06-14 / 132. szám
DEUMOVARORSZM lt Somogyi uccb U^kcm, Telefoni 2J-33.^K1«d6hlvolol h»lo önkttnyvliir «• Jegyiroda r Aradi neca S. Telefon - 13-Oe. — Nyomda r LBw UpAf neea <9. Telefon t 13-o*>. TAvtralf 4sm leveleim: OélmaovaronzAo Szeged Csütörtök, 1954 juntus 14. Ara 12 fillér M X. évfolyam, 13a£. sz. ELŐFIZETÉS: Hnvonln Helyben 3.20 Vld«ken e» Dndíapesten I.OO, kllinildMn 8.40 penqd> * Egyes srAm Ara hétköznap 12, va*«o> «* llnnepnap 20 1111. Hlr •letétek felvétele tnrlln »zerfnt. Meqlelenlk Kettő kivételével naponta reooel Debreceni lecke Előre kell bocsájtanunk, hogy nem fog el bennünket a sárga irigység, ha valamelyik városban a fejlődés céltudatosabb irányával, gyorsabb tempójával és számottevőbb eredményeivel találkozunk, mint amilyenek Szegeden gyönyörködtetik a szemet, lelket az utóbbi években. A látottak mellett számba vesszük természetesen a körülményeket is, amelyek között egy-egy város él s amelyek között alkotnia és fejlődnie kell. Mély kutak fúrására állítólag kétszáz ezer pengő kormánytámogatást kapott Debrecen s azt mondják, hogy uj mély kutak fúrására további kormánytámogatásban fog részesülni. Általában azt beszélik, hogy a kormánytámogatás elég gyakran csurran is, meg cseppen is Debrecenben s ez az e g y i k oka annak, hogy a református Róma az elmúlt öt szűk esztendőben is a nagyarányú alkotások egész sorát hozta létre. Városi reálpolitikus elsősorban talán épp azt a kifogást emelhetné, hogy túlméretezett, Debrecen viszonyaihoz képest, beleszámítva Hortobágyot, egyéb környéket, filléreseket és külföldi érdeklődést, túlságosan nagyarányuak ezek az alkotások. Ezzel szemben a debreceni strandnak, amely európai viszonylatban is számottevő, meleg időben naponkint öt-hét ezer látogatója szokott lenni s azt mondják, hogy már is kifizetődik. A stadionban, amely üresen is, zsúfoltan is impozáns látvány, tizennégyezer ember fér el. Több, mint negyedmillió pengő van beleépítve. Fenntartási költsége nem sok s ahhoz, hogy az amortizációra szükséges öszszeget megkeressék, épp azért kell aránylag kevés tek ház, mert a hatalmas befogadó képesség miatt alacsony helyárakkal lehet dolgozni. A szegedi és a debreceni ipari vásárt össze se lehet hasonlítani. Teljesen más irányelvek szerint, majdnem ellentétes célokhoz igazodva készült az egyik és készült a másik. Szegeden a helyi ipart akarják bemutatni, fejleszteni, piachoz és terjeszkedéshez juttatni. Ehhez a célhoz szabják a területet és berendezést. Debrecenben a reprezentáció látszik a legfőbb vezérelvnek. Arányaiban a debreceni vásár magasan kiemelkedik a szegedi fölé. A kamara — ott nem az ipartestület, hanem a kamara a vásár rendezője — két hatalmas pavillont építtetett, állítólag hatvan ezer pengő költséggel. Ezek a pavillonok semmivel sem maradnak a pesti vásár hasonló építményei mögött. Ugyanolyan nagyok is, de nem a kisipar, hanem az ország nagyiparának bemutatkozási alkalmatosságai. Halljuk is az aggodalmat, hogy a nagyipar most az egyszer eljött Debrecenbe, de a kis kirándulás aránylag sokba került, ugy, hogy hasonló felvonulásra hosszú ideig nem számíthat Debrecen s mit fog akkpr csinálni a kamara ezekkel az építményekkel? Az bizonyos, hogy a debreceni ipari vásár inkább emlékeztetett a budapestire, mint a szegedire. Bejáratának kiépítésével, építményeivel, területének nagyságával és mozgalmasságával egyaránt. * Nem sxflhad szem elől téveszteni, hogy Szeged a kezdeményező minden téren. Itt Állandósították először az ipari vásárt. Innen indult országos körútra az idegenforgalmi hét s a szegedi példa vette rá Debrecent — meg kell mondani, kifogástalan területi adottság nélkül — szabadtéri játék rendezésére. A Debreceni Hét s a szabadtéri játék majdnem változtatás nélkül átvette nemcsak a Szegedi Hét s a szegedi szabadtéri játék elgondolását, hanem szervezetének jól bevált vázát és egész rendszerét is. A Debreceni Hét sikerének is hatalmas tényezője a katonaság. De az iskolát a Szegedi Hét, illetőleg a szegedi vegyesdandár-parancsnok, vitéz Shvoy Kálmán teremtette meg. A szabadtéri játék a kollégium udvarán múlik el. Az udvar elég nagy s nappali vagy alkonyati világításban a két méter magas színpaddal, a sürü padsorokkal elég jól, sőt hangulatosan mutat. Tribün nincs. Módjukban volt olyan magasan építeni a színpadot, hogy a székeket és padokat egyszerűen lerakták s mégis jól lehetett látni a legutolsó sorokból is. Az egész képnek — nappal — van valami archaikus jellege, ami emeli a hangulatot s fokozott várakozással tölt el az esti előadás iránt. Az esti órákban leereszkedő sötétség, sajnos, nemcsak a világosságot szorítja ki, hanem a hangulatot is. Ujabb igazolása a salzburgi rendezésnek. Reinhardt hallani sem akart arról, hogy a salzburgi Dóm-téren este tartson előadást. A Jedermann előadása délután öt órakor kezdődik. A nap magasan székel a hegyek fölött és forrón tűz még be, amikor Jédermann dusgazdagsága pöffeszkedő elbizakodottságában zsebre vágja az álbaráti bókokat és fölényeskedik a szegénységgel s a nap a hegyek mögé bukott le s varázsos alkonyati hangulat borul a térre, amikor a fehérruhás Jédermann nemcsak megtörten, de megtisztultan is beszállni készül a sírba: A színpad csinos. Hevesi Sándornak alapvető kifogásai lennének ellene. De Hevesi kifogásaínak a figyelembe vételével egyetlen olyan helyen se szabadna szabadtéri előadást tartani, ahol eddig tartottak. Salzburgban legkevésbé. Szegeden leginkább és legfőkép Az ember tragédiájával: A debreceni előadás díszletei artisztikusak: A szereplők egytől egyig jók. Mind az operaházból valók. A Háry Jánosban a mesét tudvalevőleg szerencsés összhangban szolgálják a jó szöveg, a verssorok egészséges ritmusa és rimei s a mese hangulatát mindvégig legköltőibb módon s legművészibb eszközökkel megőrző remek zene. Híven ői> zi, szolgálja, sőt öregbiti ezt a hangulatot az előadás, rendezés és az ügyesen elhelyezett zenekar. De behozhatatlan hátránya a j<3 debreceni előadásnak, hogy nem — szabadtéri előadás. A hatása sem más, mint a jó budapesti operaelőadás hatása. A Háry János nem szabadtéri opera. A fényhatások kevésbé sikerültek, mint az operában. Ellenben nagyon kellemes, hogy a négyszög alakú nagy nézőtér teteje-^- nyitva van. De a szabadtéri előadás nagyvonalúsága, vizionális eszközei és egészen különleges hatása — élmény és megrázó erő — teljesen hiányoznak. Ax igassságugyminisster a képviselőház sserdai Ülésén válasszon Friedric&nelc a Töreley-ügyröl Friedricf) ; „Fentartom, amit mondottam00 Fclc&ardt Tibor a független Kisgazdapárt magatartásáról (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház szerda délutáni ülésének két nagyobb eseménye volt. Az egyik Lázár Andor igazságügyminiszter felszólalása, aki Friedrich István tegnapi beszédével kapcsolatban azt mondotta, hogy folyamatban levő törvényszéki tárgyalásba nem óhajt beavatkozni. Az igazságügyminiszter felszólalását élénken kommentálták a folyosón. Friedrich István, akit megkérdeztünk, a következőket mondotta: — Az igazságügyminiszter ur téved. Legkevesebb vonatkozásban sem érintettem tegnapi beszédemben a per anyagát. Beszédemnek egész tenorja eleve kizárta azt a gondolatot, hogy bármilyen formában is befolyásolni akarnám a per kimenetelét. Egyedül és kizárólag a tárgyalást vezető elnök magatartását tettem szóvá, amely a per tárgyának érdemi részét nem illeti. A hangot, a modort kifogásoltam, amelyet a törvényszéki elnök nemcsak a vádlottal, de a védővel és a tanukkal szemben jónak látott. Hogy mennyire igazam volt, azt legkétségtelenebbül bizonyítja az a körülmény, hogy felszólalásomat eaysége^párti oldalról is a legmasszebbmenő, szinte szokatlan helyesléssel kisérték, sőt olvan ember, mint S z t r anyavszky Sándor, a* egységespárt elnöke, gyakorta helyeselt megállapításaimnak. Az igazságügyminiszter mai kijelentései után is fenntartom mindazokat, amiket Töreky elnök ma ártartásáról a Házban mondtam. Az ülés másik eseménye Eckhardt Tibornak, a kisgazdapárt vezérének a felszólalása volt a napirend során Eckhardt gróf Zichy Jánosnak néhány héttel ezelőtt tett nyilatkozatára válaszolt, amelyben Zichy felszólitotta a kisgazdapártot, hogy lépjen érintkezésbe a kereszténypárttal és ellenzéki alapon együtt vivják meg harcaikat a kormány ellen. Mint a folyosón mondották. Eckhardt mai felszólalása visszautasító volt. A balbaloldali folyosón tudni vélték, hogy Eckhardt Tibor és Gömbös miniszterelnök legutóbbi *;tlálkozásán végleg eldőlt volna a kisgazdapárt sorsa. A párt megmarad ugyan az ülésterem baloldalán, de átveszi a Bethlen-rezsim alatti kereszténypárt szerepét, bár — mint mondták —, kisebbített formában. Az elterjedi hirek szerint a kisgazdapárt támogatni óhajtja a kormányt, de a kormánya»'