Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-12 / 106. szám

©erwsGyxRDRszxG 1934 máfus Tft tását. X városi rendőrséget, amely akkortájt atyafiságos, patriarchális szellemben műkö­dött. rövid idő alatt teljesen átszervezte és min­ta testületté varázsolta. Kiváló emberismereté­vel mindenkit a maga helyére tudott állítani. Elgondolásai voltak, fejleszteni, tökéletesíteni igyekezett és tudott is mindent, aminek a kö­xelébe jutott. Somogyi főkapitány állította fel a magyar vidék első rendőrségi bejelenjő-hiva­talát, megszűntette az elhatalmasodott atyafi­ságos szellemet a rendőrségen, kiverekedte a szegedi rendőrség számára a tekintélyt és a tiszteletet, de azért volt ideje és energiája ar­ra is, hogy más közigazgatási vonatkozású ügyekkel is foglalkozzék. Dr. Somogyi Szilvesz. ter főkapitány nevéhez fűződik Szeged köztisz­tasági üzemének megszervezése is. Lázár György örökében Néhány évi főkapitánvkodás után már rend­kívül népszerű ember volt és a város tisztikará­nak egyik legbecsültebb tagja: dr. Lázár Gvörgv jobbkeze. Amikor a nagybeteg Lázár polgármester 1915 január 30 nn meghalt So­mogyi főknpilánvt szemellék ki ufód iául. Lázár Gvőrgy örökére hárman pályáztak: Bokor Pál. polgármesterhelyettes, dr. P á 1 f v József árva­széki ülnök és dr. Somogyi Szilveszter fő­kapitány. A törvényhatósági bizottság március­ban fiit össze polgármestert választani. A harc igen erős volt és az első szavazás (eredménye nem hozta meg a döntést. A leg­több szavazatot Somogyi kapta, utána Pálfy következett. Somogyi többsége azonban nem volt abszolút többség, pótválasztást kellett tar­tani kőzte és Pálfy kőzött A pótválasztás ered­ményeképen Szeged parlamentje dr. Somogyi Szilveszterre ruházta át Lázár örökét, a polgár, mesteri méltóságot A háberus küzdelmek Somogyi Szilveszterben mindenki a város hi­vatott vezérét látta, azt az embert, aki alkalmas arra, hogy a súlyos megpróbáltatásokkal terbes háborús esztendők zűrzavarában is biztos kéz­zel tartsa a fejlődésében megakasztott város kormányát. l5s az uj polgármester mindenben beváltotta a személyéhez fűzött várakozáso­kat. Józanul, okosan", higgadtan vezette váro­sát, egyre súlyosbodó nehézségekkel birkózott meg mindig eredménnyel, mindig szerencsésen, óriási munkát végzett a háború végefelé a la. kosság élelmerésének biztosításáért és az össze­omlás után, nmikor felborult a rend, amikor megszűnt a törvény hatalma, amikor az elsza­badult szenvedélyek tánca tombolt a vérten­gerbe alélt világ fölött. Szeged polgármestere sziklaszilárdan állt meg a helvén, harcolt, vé­dekezett, taktikázott, alkudozott városáért. Ezekben a gvászosan tragikus percekben, nmikor a szegedi éjszaka tele van a Somogvi Szilvesztert gyászoló harangok zúgásával, nem lehet lemérni a nagv halott hatalmas szolgála, fainak értékét, jelentőségét. Annyi azonban bi­zonyos. hogy Somogyi Szilveszter sokszor félre, magyarázott, félreértett magatartása mentette át a várost és a város polgárságát a legsúlyo­sabb veszedelmeken. Megőrizte a város és a polgárság biztonságát, a kommün és a franria megszállás rettenetes hónapjaiban, felbecsül­hetetlen erkölcsi és anvagi értékeket mentett át •» mai időkbe. Alkotások Amikor a város és az ország kezdett magá­hoz térni a háborús aléltságáhól, talán Somogyi Szilveszter volt az első, aki megérezte, hogy építeni kel!, hogv el kell takarítani a szörnyű romokat, hogv pótolni kell a háború okozta su­ívos mulasztásokat. Tudta, hogv a magángaz­daság képtelen az alkotásokra és érezte, hogy most a közületekre hárul a kötelesség. Egymás­után építtette föl a város bérházait, munkát adott így a tétlenségre kárhoztatott munkások és iparosok ezreinek, felfrissítette Szeged gaz­dasági életének alvadt vérkeringését. Somogy? Szilveszter kezdte meg a régi, sze­gedi álmok valóraváltásál. Lehetőséget terem­tett arra. hogy ismét felállítsák az épitőállvá­nvokat a fogadalmi templom csonka falai köré, •melvek mellől a világháború sodorta el az állványfákat és a pallérokat egyaránt. Aztán megkezdte a harcot a legrégibb, a legnagyobb szegedi álom valóraváltásáért az egyetemért. Ha jlékot ajánlott fel a Kolozsvárról száműzött egyetemnek, emberfeletti energiával küzdött meg a természetes és mesterségesen támasztott nehézségekkel. Harcolt itthon az áldozatválla­lás erős ellenzékével, Budapesten a szegedi ér­dekekre nem sokat adó kormányokkal, vállalta a népszerűtlenség ódiumát is, de tervét keresz­tülvitte, keresztülhajtotta: Szeged kanui föltá­rultak az egyetem előtt. Aztán kezdődött az uj harc az egyetemi építkezésekért és az egészen rendkívüli barátság a nagy építővel, gróf Kle­belsberg Kunóval. Munka gróf Klebelsberg Kunóval Ez a barátság éles vitával kezdődött. Tgv mesélte el egyszer, Klebelsberg halála ;után Somogyi Szilveszter: — Nagyon nehezteltem eleinte, Klebels­bergre. Haragudtam rá. mert ugy láttam. hogy Szenedet mellőzi. Be is panaszoltam Bethlen Istvánnál. Tiltakoztam az ellen, hogy a kultuszminiszter mindig csak más városokban építsen, más városoknak ad­jon. Követeltem Szeged jussát. Hetiden ak­kor telefonon hivatta ói Klcbclsberget és tréfásan kérdőre vonla, honn miért ké­pzeli mostoha városként S let. Klcbels­*bcrq tiltakozott. Azt mondta, hogy egy­forma mértékkel mér, hogy most is gon­dolt Szegedre, mert ugy határozott, hogy abból a pénzből, ami majd ct pécsi és a debreceni építkezések után megmarad, Szegednek is juttat valamit. Én erre na­gyon indulatba jöttem és elkeseredetten fakadtam ki: még se járja, hogy Szeged csak a morzsákat kapja, amikor olyan nagy áldozatokra is hajlandó ez a város. Klebelsberg Kunó akkor meglepetten te­kintett rám, megértés, lelkesedés volt a tekintetében. Ez a tekintet vitt közel ben­nünket egymáshoz és ez a tekintet volt az első kapcsolat Szeged és Klebelsberg 5között... Somogyi Szilveszterben gróf Klebels­berg Kunó valóban nagyszerű segítőtársat talált. Együtt 'álmodtál? meg a szegedi egyetemet, együtt folytatták az építkezést képzeletben akkor, amikor a valósig na­gyon szomorúra fordult. Somogyi Szil­veszter pedig Klebelsbergben a város leg­nagyobb barátját találta meg. Ez a pá­ratlanul nagy és nemes barátság nemcsak sirig, hanem siron tul is tartott. Erőt je­lentett a város számára, kemény, áttörhe­tetlen védőpaizsot a támadások, a me­rénylettervek ellen. A fogadalmi temp­lom kriptasirjában pihenő épitő-miniszter volt az, aki még halottan is védelmére kelt az épségében fenyegetett szegedi egye­temnek. akihez védelemért fordult kiáltó szóval Somogyi Szilveszter. Felejthetetlen az a jelenet, amely a sö­tét kripta előtt játszódott le, amikor a polgármester sirva, könnyezve idézte Kle­belsberg védő-szellemét. Es — mint az eredmények mutatták — nem idézte ered­ménytelenül. Nem vitás, hogy az egyetem­csonkitás terve Klebelsberg Kunó tilta­kozó emlckcn omlott össze. A betegség Somogyj^Szilveszter már beteg volt ak­kor. Beteg-volt akkor is, vagy akkor kez­dődött a_betefi§.éfie,.amikor el kellett te-. metnie a város nagy halottját. A pótol­hatatlan veszteség végzetesen megrendítet­te. Hozzátartozói komolyan féltették, hogy a súlyos, mélyen átérzett gyásznak ko­moly következményei lehetnek, hogy So­mogyi Szilveszter szervezete összerop­pan. Akkor kezdett betegeskedni. A szive bántotta. Terhes hivatalát egyre nehezeb­ben látta el. Hosszabb pihenőkre volt szüksége, de a pihenések után felfrissült erővel tért vissza nehéz posztjára. De azért már nem volt a régi. Közgyű­lési csatáit már nem vivta azzal a meg­rendíthet etlen biztonsággal, mint előbb. Már sokszor látszott fáradtnak, már nem tudott annyi erőt vinni felszólalásaiba, mint régebben. De ezt csak a'^ok vették észre rajla, akik közel voltak hozzá, ak k mindennap érintkeztek vele, akik tudiák, hogy súlyos betegséget hordoz a szivé­ben. November A mult év novemberében ismét meg­betegedett. Betegsége könnyű lefolyású­nak Ígérkező influenzával kezdődött, né­hány nap múlva már jól érezte magát és fel is akart menni a hivatalába, de akkor váratlanul súlyosabbra fordult az álla­pota. Gennyes mellhártyagyulladás tá­madta meg, a legveszedelmesebb és a lerj­hosszadalmasabb betegségek egyike. Dr. Purjesz Béla és dr. Vidákovics Kamill egyetemi tanárok kezelték. Vidákovics E roí'esszor műtétet is hajtott végre rajta, ogy megkönnyítse a mellhártyavizemjö eltávolodását. A műtét után megkönnyeb­bült a beteg, akire nagyon vigyáztak, mert tudták, hogy a szive gyönge. Hosszú hó­napokig tartott a gyógyulás, kénytelen voít márciusban ujabb három hónapi be­tegszabadságot kérni, mert az ágyat ak­kor még nem hagyta el. Áprilisban vi­szonylagos javulás következett, Somogyi Szilveszter kiülhetett az Arany János uc­cui ház napos udvarába, aztán sétált a városba. Megnézte az uj dolgokat, a Szé­chenyi-téri munkálatokat. Egyszer Újsze­gedre is ellátogatott és a Főfasorban üldö­gélt feleségével. Itt bukkant rá régi ba­rátja, dr. Gaál Endre nyugalmazott kul­turtanácsnok, aki nagyon régen nem lát­ta. Sokáig elbeszélgettek a régi időkről, a régi emberekről, Balogh Károlyról, Lá­zár Györgyről. Taschler Endréről..« De a javulás csak viszonylagos volt. Vasárnap óla ismét nehezebben .'rezte magát, különösen ai éjszakák voltak nehezek, nem tudott pihenni, aludni. Aziután az utolsó napok következtek. Utolsó nap ^ Somogyi Szilveszter polgármester állapotáról vasárnap óta komoly hírek keringtek a városban. Pénteken délelőtt az a hir teriedt el, hogy a polgármester elveszítette eszméletét, magas láza van. Mindenütt a legnagyobb izgalommal tárgyalták a hireket. amelyeknek komo'ysáTát fokozta, hogy a kora reggeli órákban a két ke­zelőorvos. dr. Purjesz Béla Sj Vidákovics Ka­mill egyetemi tanúro'.:, megjelentek a beteg la­kásán, ahol hosszabb időt töltöttek. A Délmagyarország munkatársa a déli órák­ban telefonon érdeklődött a polgármester álla­pota iránt Dr. Somogyi Szilveszternével beszél­tünk. aki el-elcsukló áangon a következeket mondotta: — Nagyon rosszul van ->z uram, már napok óta. Este azután rosszul lett és az egész éjszakát álmatlanul töltötte. Reggelre azután magas láza keletkezett, 39.8 fok. Azonnal ér­tesítettük kezelőorvosait akik injekciókkal igyekeztek csillapítani lázát. Az injekciók követ­keztében csökkent is hőmérséklete, a napot ugyan nyugtalanul töltötte, de majdnem teljesen láztalan volt. Estére ismét felszökött a hőmérő és azóta 1 áza állandóan 38 és 39 fok között vál­takozik. Pénteken reggel dr. Purjesz Béla és dr. $idákovics Kamill professzorok alaniY^n tnez-

Next

/
Thumbnails
Contents