Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-08 / 103. szám

4. níf Mir,yADnpc7SG 1034 mnius 8. Mfinnvilf PbczsIv Ewtat iestfiniiivész nviiitemSwves kiállítása í™» '^mmmmmBmmmm^mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmutumummmmMmtm w i wm ii D í| t a I a n U I megtekintheti 0 szegedi 0rucsereforga!ml Társaság javaslala a Házak tatarozásának megkönnyítésére A háztulajdonos a kereskedőkre engedményezi az adókedvezményét (A Délm gvarország munkatársától) A há­zak tatarozásával — ni at ismeretes — 60 szá­zalék adókedvezményt bi tositanak a liáztulai­donosok részére. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy adómérsékléssel buzdítsák a háztu­lajdonosokat házuk tatuocására és ezzel mun­kaalkalmat teremtsenek. A mai gazdasági viszonyok között sok eset­ben fordul elő. hogy az ingatlantulajdonos szí­vesen eszközöltetve őpfllctén átalakításokat, megfelelő össze hiányában azonban mégsem tudja végrehajtatni. Ezt a tényt felismerte a Szegedi Árucserefcrga'mi Társaság és most azt a gondolatot vetette fei. hogy a munkálatokat végeztető háztulajdonosnak legyen joga a megállapított adókedvezménvt a vállalkozóra, vagy s érvitési anyagot szoláltató kereskedők­re engedményezni. A gvakorlatban ez azt icle;n­toné- liogy például a háztulajdonos javára mo­dernizálási munkálatok fjében 1000 pengő adó­kedvezményt állapítanak meg. A háztulajdonos ezt az összeget hilel formájában veszi igénybe az építési vállalkozótól, frteereskedőtől, tégla­gyártól, vaskereskedőtől stb. és a pénzügyi hatóság az adókedvezményt ezek javára szá­molná el. A háztulajdonos ezrei szemben üz átalakítás után a telies adót fizeti. "Ebben az esetben a háztulajdonosak az az előnye, hogy ingatlanát rendbehozatta, viszont hiányzó tő­kéje nélkül is lősegitette a gazdasági élet vér­keringését. A kincstárr; nézve az ilyen eset nem jelent kockázatot, mM a fedezet megvan az ingatlanban, amelyet a teljes adóösszeg ter­hei. A Szegedi Á-ncserclo-gálmi Társaság javas­latát a szegedi háztulajdonosok, valamint a ke­reskedők és iparosok körében nagy tetszéssel fogadták, mert ettől remé'ik a tatarozási akció erőteljesebb folytatását. A iavadat már felke­rült a pénzügyminisztériumba, ahol behatóbban foglalkoznak vele és előreláthatólag kedvezően intézik el. az volna büntethető, aki illeték levonás nélkül ér­tékesítené a használt kártyáját A vendégtő-ök és kávéházasok megütközéssel tárgyalták azt is, hogy bár a kártyailletékek re­formja még csupán nyers rendelettervezet, amely­re nézve az érdekeltek véleményét most kéri ki a pénzügyminiszter, mindamellett a pénzügyi hatósá­gok máris megkezdték a kártvakészletek szigorú ellenőrzését a szegedi kávéházakban és vendég­lőkben. A zaklatás ellen a vendéglősszakosztály tiltakozni fog, mert nem engedhető meg, hogy egy még életbe sein lépő rendelettervezetnek az ellen­őrzésre vonatkozó tervezett szankcióit már jő­előre alkalmazzák Elárverezés tifán erőszakkal visszaköltözöl! a lanyába Razzia a kártyák után (A Pílmnjryarorsság munkatársától.) A hasz­nált kártyák eladását törvénv tiltja, az utóbbi idő­ben azonban sünui üzérkednek az eljátszott kár­tyákkal. A pénzügyminiszter most uj rendelettel kivánja meggátolni a használt kártyákkal való üzérkedést. A pénzügyminiszter rendelettervezete szerint, azokat a nyilvános helviséaeket, ahol rendszeres kártyajáték folvik. kárlynkészleteik te­kintetében sürii időközönként ellenőrzik és kár­tyabeszerzéeiik pontos nyilvántartására kötelezik íiket. A tervezet szerint az eljátszott kártyákat a jövőben olymódon lehetne értékesíteni, hogv az egész országban egyetlen engedéllyel biró keres­kedő foglalkozhatna a kártvavétellel. Az illám megtisztíttatná a kártvákat és kisebb illetéklevo­nás után újból forgalomba hozná azokat. A rendelettervezetet a mipUitérium megküldöt­t« Szegedre, a kereskedelmi, és Iparkamarának, mely a legközvetlenebb érdekelteket, a kávéház és vendéglős üzle'ek tulajdonosainak véleménvét kérte ki. A vendéglősswkosztály lesutóbbi érte­kezle'én foglalkozott a kártrarendelettervezettel. A vendéglőssznkosztály n maga részéről sérelmes­nek tartja, hogv n pénzÜErvminisztérinm a kártya­készletek ellenőrzése cimén ismételt és folvtonos zaklatásnak tepve ki őket. anélkül, hogy a gyakor­latban a kártyával való üzérkedés megszüntethető volna. Ugyanis a rendszeres játék folyamán igen sok kártya megsemmisül, másik része elkallódik és e»eu körülmények ellen a kávéház, vagy ven­déglő tulajdonosa, nem tudja magát biztosítani. A szegedi vendéglősök a tervbevett intézkedések helyett a kártyailleték leszá"'*ás4t tartják szii'.sé­jtosiiek, továbbra is fenntrrV ndómk látnák az ellenőrzés mai módját é* annak lehetővé tételét kívánják, hogy a vendéglős a kfjátsxott kártyáját esetleg megtisztítva, az Illetékek ismételt lerovása után. maga 3clhassa el. A szakoszály szerint csak (A Délmagyarország munkatársától.) Egy Szerencsétlen alsótanyai asszony, Konáász Fe­renoné állott hétfőn délelőtt dr. Lázár Ferenc járásbiró cl'itt :na%ánlakscrtésscl vádolva. Kon­dásznénak szép tanyája volt Alsőtanyán, a ta­nyát két évvel ezelőt elárverezték. Az árveré­sen Varga Imréné vásárolta meg és ma is ben­ne lakik. Kondászné nem nyugodott meg a do­logban, valósával belezavarodott ebbe az ár­verésbe. A végrehajtókat megtámadta annakide­jén. ezért a törvényszék elitélte. Később pe­dig erőszakkal visszaköltözőit a tanyába, miért a törvényszék újból elítélte. Most megint a já­rásbíróság e'.é került az :igy. Az asszony fiával együtt egy délután berak­ta bútorát a tanya udvarába és istállójába. Var­gáné tiltakozott a beköltözés ellen, mire állító­lag Kondászné deszkával támaát rá. Vargárr se vodt rest, kapával többször fejbevágta Kon­ddsznéi Amikor i edig Konnászné fia kaszával a kezében közelített, Vargáné Mária nevü leá­nya pisztolyt kapott fel és uzzal a levegőbe lőit. rz elszenvedett ütések következté­ben a klinikára kellett vinni. Vargáék ellen In­dult először eljárás, de az ügyészség a nyomo­zást ellenük megszüntette, mert jogos védelem­ben cselekedtek, ellenben az iratokat letette a járásbíróságra. hogy Kondászné ellen induljon eljárás magánlaksértésért. A hétfői tárgyaláson az elárverezett Kon­dászné azzal védekezett, hogy nem tudja miért árverezték öt el. amikor ő nem tartozott a takarékpénztárnak, férje se vett fel kölcsönt so­hase. Vargáné előadta, hogy Kondászné mindun­talan megkísérli, ' ngy a tanyába visszaköltöz­zön. Idén is lekaszálta íz 6 füvét, ezért ujból fel­jelentést tett ellene. A biróság bizonyítást ren­delt el arra vonatkozólag, hogy a vádlott le­hetett-c abban a hiszemben, hogy jogtalanul ár­verezték el, nem történt-e valami gondatlanság, esetleg, hogy másvalaki vett fel kölcsönt Kon­dász Ferenc nevében. A biróság elrendelte Kon­dászné elmeállapotának megvizsgálását is, mert a szerencsétlen asszony olyan zavartan viselke­dett a tárgyalás alatt ho^y a bíróságnak az volt a megállapítása, hogy ebbe az ügybe be­lezavaroáott. Hz «Heinék élénk wflála Csanádmegy© hétfői közgyűlésén (A Dé'mag-arország makói tudósttójától.) Csanád-Arad-T-rontál vármegyék törvényható­sági b'zottsága hétfőn tartotta évnegyedes ren­des közgyűlését. Fáy főispán röviden mé^atca Vertán f'őegyzö munkásságát. Előterjesztésére dr. Daróczv Mátyás indítványát vették első­sorban tárgyalás Iá. A meleg érzés és őszinte kegyelet ' ngián szóló -indítvány méltatja Ver­tán Endre érdemeit és azok jegyzőkönyvi meg­'rökitését célozza. Az indítványozó rámutatott arra, hogy Vertán Endrét életében igaztalan támadások érték, de ezeknek a támadásoknak a hullámai megtörte1; becsületességének szín­falán. Dr. Da-óczy Mátyás indítványát szósze­rinti szövegében egvh-ngulag iktatták a köz­gyűlés jegyzőkönyv ebe. Az alispán: jelentés vitája következett ez­után. an lynek során az ellenzék főképen azt sérelmezte, hogy ezeket a' jelentéseket nem nyomatják ki, továbbá, hogy a főisnán felfogása szerint c Kérdésnél c«ak az alispáni jelentésben foglaltak tárgyalhatók. Ez alapon esett el a szó­lás lehetőségétől Várton Bálint, aki a kormanv tenmésé'tékesitő ' endeletének késedelmét akar­ta szóvá tenni. Kotroczó József a konkrét kér­dések egész sorát érelniezte. Fricd Ármin is kőnkre' kifogásokat sorolt fel, majd sérelmezte a legutóbb bevezetett rendszert, ¿mely lehetet­lenné teszi, hogy a törvémyhatőságban a vita során olyan l*érdésekre is kitérhessenek, ame­lyek tárgyszerűséggel nem szerepelnek a napi­renden. A kérdést dr. 'Csorba János folytatta, aki érdekesen mutatott arra. nory mint ellerindit­ványttevőnek joga van indítványát megindokol­ni s ez az indokolás tartalmazhatja azt, ami az »lisoáni vr,««tés.ből hiányzik. Az elnöklő főispán­nal folytatott vitája utáii megkezdte beszédét amikor azonban arról beszélt, hogyan folyt le a főispán makói tanyalátogatása, a főügyész jo­gi véleménye alanián a föisoán megvonta Csor­bától a szót. Farkas Imre szólott még az alis­páni jelentéshez, majd Tarrmy alispán reflek­tált az elhangzott felszólalásokra. A hagymaszindikátus ellen felhozott panaszok ügyében megindul' vizsgálat eredményét jelen­tette be ezután Tarnay alispán. Az ügyből ujabb vizsgálatkövetelés lett. amely most már azt kutatja, milyen haszonnal végződött a szin­dikátus munkája a terr.,eiők és milyennel a ke­reskedők részére. Dr. Kovács Károly birálta azt a hivatalos nyilatkozatot, amelyet a hagv­maszinrlikátur ellenőrző bizottsága helyezett el és a.melv bizonyos helyreigazításokra szorul. A szindikátus tényleg ! étmiUiőn felüli összest eredményezett . hagymából, de a termelök eb­ből csak 790 ezer pengőt kaptak. Kérte a vár­megye vezetőségét. állapítja meg milyen haszon­nak felel meg az az összeg, ami a szindikátusi tagok jövedelme volt. Nicsovics György föld­birtokos az ellenőrző bizottság volt tagja is szám­adatokat sorolt fel - rra, hogy miiven rezsivel ós milyen haszonnal járt az idei hagymaérté­kesitcs. Szabó János felszólalása zárta le a vitát. Érdekes helyzet keletkezett egy szürke köz­gyűlési tárgy, a gáz- és légitámadások elleni védelemi ügyében érkezett miniszteri leirat kö­rül. A vármegye vezetősége a leiratot tudomásul­venni javasolta. Kotroczó József és Farkas Imre a szocialisták. Fríed Ármin a polgári ellenzék részéről azt javasolták, hogy a törvényhatóság feliratban kérje a kormányt, hogy minden ren­delkezésre álló eszközzel ezeknek a gyilkoló eszközöknek a has~-rálata ellen tiltakozzék. Az ellenzék emberies indítványát a közgyűlés jobb­oldali többsége elvetette. Az interpellációk során az alisoán vizsgálatot ígért Szabó János interpellációjára, amely M­ró! szólt, hogy a cséolőmunkásokat emberceie­nül hosszú időn át dolgoztatják. SCHPZMFGBBfözőszaton^ K»lcsev iicca 11- 1. emelet 5. nt. Vecive lifdomási5,ü, hosry WRIS^BRRGER LA^ZI.O A a Royal szálló k»­SKSZerór üzletét Kölcsey U. Ű. zelébeheyezleát

Next

/
Thumbnails
Contents