Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-06 / 102. szám

n F T MAliT »11II •HM — • I I—M—MW mflfus (1. a v í I á n les jobb NsfirQvize! Aí Igmándi gyógyvíz a legjobb magyar márka, Ha fejfájás gyötör. a gyomrod ntncs rendben, ki egyszer használta másnak Is ajánlja. Igyál csak Igmándi-t fél pohárral reggeL Figyelem ! Ar. Igmíindt keserűvíz kis, hftrom éa fél decls Üvegekben ls kapható! mentése életveszedelemmel jár. Kohnle tanítót, aki testével fedezett két gyermeket, holtan húzták ki a romok alól. A 40 éves tanítót, valamint 0 tanulót holtan hnztnk ki a romok alól. Egy tanuló eltűnt. azt hiszik hogv még a romok alatt fekszik. 10 *elstor. fnJJus 5. *eUy 7enÓ emberrablás! porében szombaton este hirdetett 'tgletet a bíróság Roboz Bfla emigráns tíjsldró halála ügyében szombaton Rohoncra szállott ki a bíróság. hogv közvetlenül a határnál helyszíni szemlét tartson. Zelky megmutatta azt a helyet, ahol Robozzal a határároknál találkozott. A biróság a délutáni vonattal visszatért Rohoncr-'I Felsőőrre. Félhit után folytatták a tárgyalást. Az elnök bejele itette, hogy helyszimi szemlét tartottak és ezzel a bizonyítási eljárás véget ért. Az ügyész vádbeszéde és a védőbeszédet után a birósák elnöke este 9 órakor hirdette ki Ítéletét, amely szerint Zelky Jienőt a törvényszék emberrablás atldn elkövetett nyilvános erőszak bür.tette m t az enyhítő körülmények ngvelftnbevétefévcl egvévl sntvos börermek súlyosan megsebt - ült, egy haldoklik, könnyebben megsebesült tanuló orvosi kezelés alatt áll. Az iskolaépületben összesen 121 iskolás gyermek és 8 tanító volt a szerencsétlenség idején. tönre ttélte, negyedévenként egynapi fisménv fekhellyel. A perköltségekkel az elítéltet marasztalták el. Az elitéit büntetésébe a bíróság beszámította 1933 október 12-től május 5-ig eltöltött vizsgálati fogságot Az ítélet indokolása itán w einök közöMe Zelkyvel, hogy semn'ségi panasz, vagy felebbezés elöterjer.ztós'í dijából 3 napi gondolkodási vtti. Az idő A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 órakor, ldójóslat: Élénk szél, egyes helyeken, főleg nyugaton zivatarok, a hőmérséklet alakulása bizonytalan. Nyugat felől jöhet némi lehűlés. Lényegesen javuit Wímnter Fülön állapota (Budapesti t 1 ősit ónk telel onjelmtése.) Wimmer Fülöp állapota teljesen kielégítő. A szegedi kereskedelmi és iparkamara kiváló elnöke a szombati napot láztalanul töltötte; közérzete elég ló. Állandóan érdeklődik a legfrissebb események ,-flnt. betegágyánál felolvassák az újságok jelentéseit. Nyugodtan fogadta az orvosok vizsgálatát és türelmetlenül várja az Időt, amikor elhagyhatja a szanatóriumot. A Parkszanatóriumban egész nap számosan érdeklődtek a beter kamarai elnök állapota iránt. Az orvosok véleménye szerint felépülése néhány nap alatt remélhető. U5pest—Somopy 8:2 (4:1 Budapest, május 5. A szombaton megtartott I. ligabajnoki mérkőzésen Ú jpest csapata nagy formáról tett tanságot, különösen csatársora vezetett számos eredményes támadást. A Somogy eleinte lelkesen küzdött, később azonban nem tudott ellenállni Újpest rohamainak. A gólokat: Jávor, Avar, Pusztai, Avar, Kocsis (Somogv), a második félidőben Jávor, Avar, Jávor Kocsis és Ovőrfi ^Somogy) rúgták. Előléptetések a honvédorvosi karban. Vitéz dr. Jécsay János ezredorvost törzsorvossá, dr. P á p p János főorvos ezredorvossá lépett Fejfájást megszüntetik \ és meghűlésnél M,., • & A *gyon Javuléd l eredményeznek az bJ^t/ ''f I Aspirin tablattik. ^Wk^f EZ^'-' De a v a T 6 efí Asplrin tabletták BAYER keresztfái Cyó(jy»xcrfdrhan kapljnfó/ Mielőtt cipőszüksésiEetét fedezné, saját érdekében nézze meg áras kirakataimat éa meeevőződik, hoey az e'sCrendü min«sé<* cIpAkvt rn.8teH.les6 tmjmtom. f|0j 5-50.!ö|f férfi 8-5C-tŐI. Zsurkó János, Kossn'h Lnlns siin^riit 6. Telefon 17—72. Emberrabláséri egyévi súlyos börtönre ítélték Zelky Jenői VÖRÖS ÖKÖR Irta KOSZTOLÁNYI DEZSŐ 1891 volt, szeptember 1. Édesanyja reggel hétkor benyitott a z udva rra néző, szerény lakás hosszúkás szobájába, melyben három gyermeke aludt: ő, az öccse, meg a huga. Lábujhegyen suhant a hálós ágyhoz lecsatolta a zöld hárászból bogozott háló rndlát s a legnagyobb, hatéves fiának homlokát gyöngéden illette, hogy fölébressze. Ma előszöi kellett az iskolába mennie. Az azonnal kinyitotta a szemét. Kietlen közelből az anyja kék szeme csillogott előtte. Elmosolyodott. Vézna, vérszegény fiúcska voTt, átlátszó fülefticel. Még mindig utolsó nagy betegségét sínylette, a mellhártygyulladást. Annakidején több hónapig nyomta miatta az ágyat. Szive már a jobboldalán dobogott, már arról beszéltek, hogy műtéti utón kell lecsapolni savóját, mikor váratlanul jobb™ lett s a savó elapadt Később föllábadt, de akkor me« „idegeskedni" kezdett. Mindenféle bogarai támadtak. Félt a kendő* öregasszonyokéi, a kakastollas csendőröktől. Félt attól, hogv édesapja — nem tudni miért — főbelövi magát s ilyenkor előre befogta fölét a két tehvéí^eT, hosy ne hallja majd a pisztoly dörrenését. FMt atW hogv nem kap elég levepőt s szobáról szobára járkálva különböző hutorolnt ölelgetett, hogy az e-őfeszlféstől mellkasa kitáruljon s míg ne fulladjon Félt a koporsófizletektől s a haláltól Nem egyszer megesett, hogy lémpagruitáskor maga köré gyűjtötte Övéit és ren<1 elkerült, hogv mflcéooefi témésv'k el, kinek-klpek m'lven WéTrflt irtják oda. ha éisrnlcá megtnlMha Ttalni A'lhnotát n há7Íorvns rom tnrtotVa shTvos»«'hV SztiVi mégis ugy fervfezték, hogy a« élsŐ eTemlt InVáhb magánúton végzi el s egyelőre nem adják nyilvános iskolába Utolsó pillanatban másképp döntöttek. Most ott ült az ágya szélén, az aiomroi pnneűt szemmel. Ásítozott és vakarózott Az őszi nap már teljes glóriájában tündöklött az alföldi város fölött. Parasztszekerek zötyögtek sárga porfelhőkben. Vonat füttyentett a kishidon. A piacon zsákokban irntták a piros rózsapaprikát. meg a fehér szárazbabot. Bosszúsan t pegett az anyja mellett Merevnek, nevetségesnek, főiképp leányosnak érezte magát ebben a legjobb ruhájában, melyről tudta, hogy a legrosszabb, hogy olcsó és ócska. Szerette volna letépni, földretiporni. De tudta, hogy apja szegény gimnáziumi tanár s nekik nem igen futja különbre Azzal vett magának elégtételt hogy egész utón nem szólt egj szót sem. Nagyon hamar a Vörös ökőr-höz érkeztek. A vörös ökör az elemi iskola volt. A népmüvelésnek ez az egyemeletes palotája onnan kapta merőben salá'os nevét, hogy valamikor a helyén egy düledező, ütött-kopott kocsma állott, melynek cégérjére egy vörös ökör volt pingálva. A viskó már egy emberöltő óta leégett. De ennek a borissza városnak korhelyei még mindig szivesen emlékeztek vissra az itteni duhaj éiszakákra s ezért kegyeletesen az iskolára is átruházták a kocsma nevét mely ekképpen apáról fiúra szállt. Amikor anvjSval az iskola homályos előcsarnokába ért. elhalványodott. Rájött a „nehéz lélekzés." Szokása szerint egv oszlophoz dőlt s teljes erejével magához szorította Anyja lehajolt hozzá, megkérdezte hogy mi baja. Ö nem felelt. Csak a kezét szorongatta .egyre erő sebben. « Fönn az emeleten volt az első osztály. Egy barna szárnvasallő előtt az a^vja megcsókolta őt. Menn1 akart. De ő rem engedte el a kezét — Félek, — suttogta — Mitől félsz? — Félek. — ismételte. — Ne félj aranyom. Nézd, a többiek is itt vannak. Mindenki itt ran. Hallod, mily« vidámak? Menj kis barátaidhoz. — Maradj, — könyörgött s az anyja szoknyájába kapaszkodott. Az a szahadon hagyott kezével bucstrt intett fiának, kisiklott előle, lassan elindult a folyosón. A folyosó sarkán hirtelen elővette zsebkendőjét s megtörölte szemét. Még vissza is nézett rá egyszer, hogv mosolyával bátorítsa. De aztán egyszerre eltűnt A kisfiú egy darabig földbegyökerezett lábbal állt s várt-várt, anyja után bámulva. Remélte, hogy talán visszajön és tréfa az egész. De ez nem volt tréfa. A féli« nvtott ajtö résén bekukucskált Gyermekeket látott, annyi gyermeket amennyit együtt még sohase látott Egy tömeg volt ez, a tömeg hozzá hasonló, teljesen ismeretlen kis emberekből. Nem volt tehát egyedül. De ha az imén* azon esett kétségbe hogv olyan egyedül van a világon, most még riasztóbb kétségbeesés fogta el, hogv ennyire nincs egyedül a világon s kivüle még anvnvi-annyi ember él. Ez talán még rettenetesebb volt. Mindenki egyszerre kamtyolt. Hogy mit, azt nem lehetett kivenni. Mormolt a lárma, félelmetesen raegö*>lősödött. dörgött mint az égiháború. Ami ff igy mélázott valaki — egy felnőtt ember, akiről nem tndta, hogv kicsoda — fölemelte s betette a tanterembe. Ott állt, gyűrött kis kalapjával a fején. Osztálytársai már mind ültek, ö ls szeretett volna leülni valahová. Az első padokban s/inte magától értetődően az ,.urigvermek"-ek helyezkedtek el, földbirtokosok, városi tanácsosok gyermekei. Ezek a derűs; szö«zj ke. pufók fiúcskák mitrőzruhál viseltek, kéményiJ tett gallért, selyemnvakkendőt. Arcuk olyan volt, mint a tejbe ejtett rózsa. Illedelmesen, de önérae-