Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-24 / 116. szám

I DCCMAG7ARORSZÁG 1934 május 24: telte, hogy a kormány olyan külpolitikát foly­tat, amely nem tartja aktuálisnak a restaurá­ciót. Franciaország azért ellenzi a restaurációt, mert ellenzi a kisantant, de Franciaország nem fog odáig menni, hogy magyar restauráció ese­tén fegyverrel avatkozzék be. Kérte a kormányt, hoay igyekezzék a király kérdést a külföldön előkészíteni. Túri Béla azt a kérdést boncolgatta, hogy lehet-e szabadkirályválasztó álláspontot vallai­ni annak, aki a másik oldalon az ezeréves al­kotmány alapján áll. Szerinte ez csak a forra­dalmi jog segítségével lehetséges. Pallavicini György őrgróf fel világosi­it kért arról, hogy a legújabb bolgár átalaku­lás következtében nem változott-e meg a viszony a kél állam között. Ha Bulgária a balkáni egyezményhez csatlakozik, akkor nekünk még inkább olyan irányban kell dolgozni, hogy Ausztriával való kapcsolatunkat még jobban megerősítsük. Végül a dömping-sajtóról kért fclvilágositást. Lázár Miklós sürgette az Alföld csatorná­zását és öntözésének munkába vételét. Ezután Gömbös miniszterelnök válaszolt a felszólalásokra. — Sokan bennem harcost kívánnak látni — wondotta —, amikor azután harcolok, akkor meg nem szeretnek. Nem keresem a különbsé­get, hanem az összhangot és azt hiszem, hogy ezt meg is találtam. A mai vitából is azt la­tom, hogy az ellenzék vezérei kezet nyújtanak, természetesen saját politikai felfogásuk fenn­tartása mellett. Gömbös ezután kijelentette, hogy Ausztria belügyeibe a királykérdés szempontjából nem kíván beavatkozni. A királykérdés, illetve a császárkérdés nem egyedül Ausztria ügye, ha­nem nemzetközi ügy. — Sokan kifogásolták — folytatta —, hogy nem hozták nyilvánosságra a római szerződés részleteit. Nem akarja a fantáziát szabadjára engedni, de meggyőződése szerint a magyar buza értékesitésere olyan lehetőség nyilik, ami­lyenre a múltban még nem volt példa. — A választójog kérdésében folyik a belügy­minisztériumban az előkészítő munka és azt hiszi, hogy az ősszel a Ház elé terjesztheti a javaslatot. — A Ház egyik tagja, aki annakidején Olasz­országban volt, azt nirdette a folyosón, hogy baj van a római tárgyalásokkal. Ezért érzem a szükségét annak, hogy irtőhndjáratot indít­sak nz ilyen kuvikok ellen, akik nem hisznek a jobb magyar jövőben. — Bizonyos, bogv a gazdasági életben Is sok ajilásra ván szükség — folytatta a miniszter­elnök. Nincs megelégedve a hitelrendszer­rel és azt vall ja, hogy túlságosan központosítva fejlesztették ki iparúnkat, a bankok befolyása túlságosan nagy, de mindamellett a gazdasági életbe erős kézzel bele­nyúlni nem lehet és nem Tehet akkor, ha esetleg ezzel gazdaság! exisztenciákat vesaélyeztetünk. Többször szót emelt — folytatta —, a szociális kérdések meg­oldása mellett, mert az a meggyőződése, hogy minden egyes magyar embernek megfelelő szociális helyzetet kéli teremteni. A miniszterelnök erután a szociáldemokrata képviselőkhöz fordult. — Felkérem a szociáldemokratákat — mon­dotta —, hogv a változott viszonyokra való te­kintettel revideálják álláspontjukat, program­jukat illesszék bele a polgári társadalomba és akkor a munkáskérdést viribus unitis szelle­miben oldják meg. Ha önök képviselni akar­ják a magyar munkásságot, akkor bele kell il­leszkedni az uj magyar éleibe és a társada­lomba. Buch inger Manó: Mi ennek az akadá­lya? Csinál juk meg! A miniszterelnök ezutíln azzal folytatta, Hogy a szociáldemokráciát nem azonosi'n a kommu­nizmussal, de a szociáldemokratáknak el kell döntcníök, hogy polgárok akarrnk-e lenni, vagy kommunisták, mert ha nem döntenek, el­merülnek. Németországban, Olaszországban, Ausztriában és az egész világon nagv átalaku­lások mentek végbe. — Önök elveszítették — mondotta — nem­zetközi támaszpontjalkat és ha elveszptt. csak rgy marad, a magvar nemzet az önök számára K Teljesen és nviltan magyarrá kell lenni és ez az önök érdeke Is. P®ver Károly: Sohasem voltam mis. mint nmgyarl Gömbös elismeri azt, Hogy az ország hangulata sok tekintet­ben más, mint a parlamenté, de más hirdetni valamit és más megvalósítani a tetteket. Ezután az állástalan diplomások kérdéséről nyilatkozott. A kérdés rákfenéje az, hogy tul sok diplomást termelünk. Nagy kérdés azon­ban az, hogy mesterségesen visszaszoritsuk-e a magyar intelligencia fejlődését. Szerinte igaz­ságtalan lenne és nem is volna helyes, mert hi­szen a nemzet kapacitását éppen ez adja meg. Kitért ezután a katolikusság kérdésére. Azok a statisztikai adatok, amelyekei az állás­talan diplomások elhelyezésével kapcsolatban a vallási megoszlás tekintetében a múltkor is­mertetett, megfelelnek a valóságnak. Senkinek sem lehet az az álláspontja, hogy a katolikus­ság nem foglalja el a?t a helyet, amely megil­leti és éppen ezért ő volt az, aki sokszor han­goztatta például, hogy Szent István koronája c^ak katolikus ember fejére kerülhet. A királykérdés taglálásába nem kiván még egyszer belebo­csajtkozni, mivel múltkori nyilatkozatával le­zártnak tekinti ezt a kérdést. Pallavicini azt követelte, hogy utasítsa vissza Titulescu és Benes beavatkozását a királykérdésbe. Nem akar vitába szállni sem Benessel, sem Titules­cuval, minthogy más kérdésben sem kivánt tő­lük tanácsot kérni, vagy esetleg éppen könyö­rögni. A revízióval kapcsolatban utalt arra, szomszédaink politi­kája arra irányul, hogy olyan gazdasági hely­zetet teremtsenek, amelyben azután Magyaror­szág térdre kényszerül. Ezért vették el nyers­anyagunkat és degradálták le az országot, de a magyar faj ebben a sulvos helyzetben is megél. Mindamellett külföldi utazásai közép­pontjába a gazdasági kérdések megoldását tette, ldőelőltinek találná, ha a bolgár-kérdésben ál­lást foglalna. Ezután azt mondotta Gömbös, hogy a dömping-sajtó. flgvében Hajlandó rendet teremteni, mihelyt a többi lapok is benyújtják hozzá a jövedelem­forrásaikról szőlő "kimutatásokat és azt, hogy honnan veszik as anyagi támogatást. A belpoTL tikai harcokat a mai nemzetkőzi helyzetben erőfecsérlésnek tartja, kötelessége, hogy re­formpolitikával megelőzzön minden forradalmi ténykedést. A miniszterelnök beszéde után Mytatfák a vitát. Peyer Károly szólalt fel. aki a szociáldemokraták nevében vá-i laszolt a miniszterelnöknek. Elsősorban kifogásolta, hogy a miniszterein ölt nem foglalkozott beszédében a szociális kérdé­sekkel. A szocialistáknak nincs mit revízió alá venrá. Magyar föld szülötten, magyarul beszél­nek, éreznek és gondo.nak és a magyar nép boldogulása érdekében dolgoznak. A költségve­tést nem fosra dj a el. Koródl Katona János és Festetfcíi Sán­dor gróf beszéde után a többség elfogadta a tárca költésvetését. A részletes vita egyetlen szónoka Me s k ó Zoltán volt. Felpanaszolta, hogy különféle cí­men nem engedélyezik a nyilaskeresztes gyű­léseket. Gömbös m'tttewíc-refniök azonnal válaszolt. Megkeresi a 'ídiirymiinlsztert — mondotta —, hogy hallgaissa meg Meskó panaszait és intéz­kedjék. Ezután rátértek a honvédelmi tárca 1 költségvetésének tárgyalására. 1 i Farkas Elemér ismertette a KÖÍts'égvetést, amelyhez senki sem szólt hozz?.. Gömbös megköszönte, hogy a Ház eltekin­tett a vitától. Ez azéirt fontos, hogy a vilás: szí­ne előtt bizonyíthassuk, hogy a Ház pártkü­lönbség nélkül egvlvanculag elfogadta a honvé­delmi tárca költségvetését. A tárcával kapcso­latban egyébként nincs semmi mondanivalóin, tekintettel arra, hosry a trianoni saerződés meg­állapította a hadsereg kereteit Azsomnal áttértek « a belügyi tárca " költségvetésének tárgva'lsíra. Petrovác: Gyula és MeTczer LflTa fel­szólalása után éiféTkor ..pegszakltották a -wkáL amelyet csiMörtökön délután folytatnak. Hogyan történt a szófiai államcsíny A bolgár diktatúra részletei Szófia, május 23. Szófiából csak lassan szi­várognak ki az államcsíny előkészületeinek és lefolyásának részletei. Az összeesküvők éjfél­tájban megszállták a bolgár főváros összes fon­tosabb pontjait és a hivatalos épületeket. Mind­ez simán és zavartalanul folyt le, a szófiaiak­nak sejtelmük sem volt, hogy államcsíny tör­ténik. Musanov reggel lakása ablakából áz uc­casarkon gépfegyvert látott és amikor telefo­non a renaőrfőnökséget kérte, nem kapcsolták. Azt mondotta neki a telefonközpontból egy fér­fihang, hogy nem miniszterelnök többé. Musa­nov azonnal a királyhoz sietett, de a szárnyse­géd azzal utasította el, hogy a király egyelőre senkit sem fogadhat. Figyelemreméltóak az angol laptudósitók ér­tesülései. így a News Chronicle azt jelenti, hogy az államcsíny igazi szerzője és Bulgária tulajdonképpeni diktá­tora nem Gcorgiev miniszterelnök, hanem Velcsev ezredes, aki nem vállalt tárcát, de mégis kezében tartja az uj kormány irányítását. Velcsev régi forra­dalmi tevékenységre tekinthet vissza. Ó volt a mozgatója az 1923. évi forradalomnak, amely eltávolította Sztambulinszki parasztpárti kormányát. Velcsev állítólag összeütközésbe került nemrégiben az uralkodóval, mire elmoz­dították a hadi iskola éléről. Az államcsínyt már néhány héttel ezelőtt végre akarták haj­tani, de Jeftics jugoszláv külügvminiszter szó­fiai látogatása miatt elhalasztották május 18-ra. Ennek a napnak éjjelén a királv és a kormány tudta nélkül katonai osztagok, főleg a tiszti is­kola növendékei, jelentek meg a főváros uc­cáin, megszállták a postát, rendőrséget és más középületeket, majd értekezletet tartottak a rendőrprefekturán. Ezen az értekezleten állí­tották össze a kormány névsorát s a listával egv megbízottat küldtek a királvhoz. Efves hi­rek szerint az uralkodó felajánlotta lemondását, ¿.de az összeesküvők lebeszélték eriőL ju^eI vesztett ügyük lett volna, Ha a király megta­gadja követeléseik teljesítését. A diktatúra óta a király teljes magányban és vissznvonultságt ban él. Csemegepaprfóa-átlagtipffs bevezetését kivániák a paprikakereskedők A paprlkakereskedók szakosztályának (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi Kereskedők Szövetségének paprika szak­osztálya szerdán este ülést tartott a Lloyd-Tár­sulatban Danner László elnöklésével. Az ak­tuális ügyek tárgyalása során F ar b e r Jakab arra tett javaslatot, indítson akciót a szakosz­tály, hogy bizonyos tipusminőségeket állapít­sanak meg. Meg kellene jelölni az átlagtipust — mondja a javaslat — és a-zt szigorúan betar­tatni Ábrahám Szilveszter, Petkov Vilma és ifjú Szereday József felszólalása után el­határozták, hogy csemegeátlagtipus bevezetését kérik a vegykisérleti állomástól. Markovich Endre titkár bejelentette, hogy a kalocsai paprikakereskedők országos egyesület megalakítására nézve tettek" prepozí­ciót. Az értekezlet elhatározta, hogy a kalocsai érdekeltekkel a jövőben együtt fognak működ­ni, különösen generális kérdésekben, de a sze­gedi kereskedők országos egvesfilet megalakí­tását ezidőszerint nem tartják időszerűnek. Elhatározta a szakosztálv, hogy tiltakozik a legutóbb megalakult Szegedi Paprikatermelők, Kikészítők. Malmok és Kereskedők Egyesületé­nek működése ellen. A szakosztálv vezetősége módot keres arra. hogy vasárnap K á 11 a y főld­müvelésügyl miniszter előtt megjelenhessen és előadhassa a paprikakereskedők ügvét. Hozzá­járult végül a sznko«ztálv ahhoz, hogy a pap-1 riknkikészitők egyesületével fontosabb kérdé­sekben együttműködik.

Next

/
Thumbnails
Contents