Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-20 / 113. szám

TOMjrumis 20. Off M4GyARORS7AG 9 iszont II. Ferdinánd alatt tiltakoznak az ellen, hogy a bányavárosok polgárai a szent korona sérelmére külföldi törvényszékekhez fordulni merészelnek. továbbá, hogy a városok a házakat vásárolni szándékozó nemesek elé akadályokat gördítenek. És III. Ferdinánd idején is egyik törvényt hozzák a másik után, amelyekben megállapítják, hogy a városok a nemesek ellen hatalmaskodnak, a hazai törvényt fitymálják. És ugy látszik hasztalan, mert I. Lipót 1681. évi decretumáiban is fölcsendül a panasz, hogy a szabad- és bányavárosok a közöttük lakó nemességet német segéllyel szokatlan polgári terhek viselésére szoritnák, a vármegyei ítéleteket végre nem hajtják s (Uram bocsá' a más szöllőhegyen termett borokat a nemesek használatára be nem eresztik. A városok iránti ellenszenv az 1687 évi 17. cikkelyben tetőzött, amely megtiltotta, hogy a szabad királyi városok számát szaporítsák. Ha nálunk talán nem is olyan szembetűnően, mint külföldön, de a városok, melyeknek a törvény megállapítása szerint a király B földesura, hathatós ütőkártya voltak a dinasztia kezében a nemesség régi túlkapásaival, majd később Bécs ellenes magatartásával szemben És mivel 1848-ig a városoknak mindnyájának az országgyűlésen csak egy szavazata volt, » városok politikai súlya elenyészett. Megmerevedett jogkönyveikkel s mind fejlettebb céheik «tatutumaival elbástyázták magukat az ország többi részétől. Az igazságnak tartozunk azonban annak az érdemnek a megállapításával, hogy évszázadokon át a városaink kapcsolták az országot NyugatEurópához. Amíg a vármegyék a nemesi s akkoriban ezzel egyértelműen a nemesi jogokat védték a városok fiaiknak külföldi iskoláztatásával, építkezéseik stílusával, kézművességükkel s müiparukkál, sőt társadalmi külsőségeikkel a fejlettebb Nyugathoz simultak. Városainknak éppen ez az eljárása választotta el élesen Magyarországot a Kelettől. És így — b«r a külföld vakbuzgó utánzása nemzeti szempontból ócsárolható — városaink magatartásukkal tudattalanul is nemzeti misziót teljesítettek. Nemzeti hivatásuk különösen 1867 után vált tudatossá, amikor a városok polgárai nemcsak érzésben, hanem példátlanul magas százaléknyira nyelvben is magyarrá nevelődtek s vitathatatlanná tették a tételt: a. városépítés eev ugyanazon gondolat a nemzetépitcssel. Ami a Szegedre vonatkozó törvényalkotást illeti. ez két csoportra oszlik. Az egyik az. amelyik minden városra, igv Szegedre is kiterjed s a másik, amelyik speciálisan szegedi érdekű. Az országgyűlést illetően előre kell bocsájtanom azt a megállapítást, hogy az eleinte nem alakult ki olyan tiszta formában, mint a 13. században Angliábím. Az esö rendi parlamenttel Mária királynő uralkodása idején 1384-ben találkozunk. I. Ulászló korától kezdve azonban V. Lászlóig az országgyűléseken résztvesz az egész nemesség. A két kamarás diéta: a megyék és városok képviseletéből álló alsó tábla, a főurakból és főpapságból áló felső tábla csak a 16. század folyamán, a Habsburgok urajrua alatt nyeri el végleges, egészen 1818-ig fennálló alakját. (Ralla Antal: A magyar országgyűlés története. 1867—1927.) A magyar Corpus jurísban a város szó. civitas megjelölés először Szent T.ászló dekrétumaiban fordul elő. amikor III. Könyve 11. fejezetében a váro«róI-városra járó kereskedőkről intézkedik. Zsigmond az 1405. évi országgyűlésre meghívta a vármegyei követeken kívül a királyi joghatósága alá tartozó városok, mezővárosok és szabad községek küldötteit is. Ugyancsak az ő dekrétuma rendelte el. hogy a folyó és szilárd testek mértékét az egész országban Budaváros mértékéhez kell alkalmazni, továbbá, hogy a városok lakosai a királynak adót fizetni s újévkor a királynak a'ándékokkal kedveskedni s ugyanakkor az ajtónálló mesternek hat forintot fizetni tartoznak .végül ha a királv vagy a királynő valamely városba megy. ugy őket egy ebédre és egy vacsorára alkalmas élelmiszerekkel kellő bőségben el kell látpi. mig ugyanakkor a lovászmester a város bárminemű mesterembereitől egy-egv kézmüvet kap. úgymint minden szűcstől egy ködmönt, T"inden nyereggvártótól egy zabolát s így tovább. Zsigmond szabályozta a perrendtartást is, amenynviben a szabad városoktól a tárnokmesterhez • innen, ha szükséges, a király személyes jelenléte elébe történik a felebbezés. Tarlós ondoidiás repdaierrel ,IDA''liöIsyfodr4wnáJ,Ofe«slén o 4.L««állitotttr»k Szegedi ipari Vásár Fischer „KÉZBMUNgCAHáz" Kölcsey u. 10. tartama alatt propaganda árai: Eőfesíett gobl. párna P virégis v. modern m'nlák • HrC, Előfesieí! gobf: retikül _"QÖ lapos torma i?U Előfesteft gob?, relikül |"QQ táska torma I wU Indanthren burett párna 4"70 hétlappal I 10 E!őteslelt perzsaszőnyeg Q"/in 60x90 cm. V 411 Előfestett perzsaszőnyeg 80x120 cm O Villámszőt*es párna hót'appal montírozva VilláTOSZőltes mellény divalm'n'ás 1 mofrrng (5 dkgr) blou'C és kezWii horgoléshoz • la angol horgolócérna £0 fz. keziyü horgoléshoz dkgr la mou'Ine gobl. színekben motring Selyemfényű stoppoló pamut 4-35 7-60 44 "07 •05 Sztórok, függönyök selyemhimzéssel P ÍO-IÓI Divaigyapiufonaiak legolcsóbbak Manus fonalak budapesti árban P 1Í SO "^MWMMMWMHMMWMMMMWMMMMMMI SINGAPORE Irta TONELLI SÁNDOR Talán két hónapja olvastam egy angol újságban, hogy Singapore város tanácsa és az ottani Rotary Club közösen egy ismertető könyvet adtak _ ki városukról — harmincezer példányban. Érdeklődök a könyvet kívánatra megkaphatják. Ahogy ezt a hírt olvastam, néhai Biró Lajos, az uj.-guin.eai kutató jutott az eszembe, aki esztendőkkel ezelőtt, erősen az éjszakába belenyúl kávóhúzi beszélgetések során sokat mesélgetett nekem a trónusok alatt töltött éveiről és a singaporei muzeumról is, ahol visszatérő útjában több héten át dolgozott és ennek a muzeur nak eazdag természetrajzi és néprajzi gyűjteményeiből egíszitett ki tulajdon kutatásainak anyagát. Nem sajnáltam a pár sor írást, megírtam, hogy ki vagyok ós kértem a kötet megküldését. A városi tanács külön levélbe« köszönte meg az érdeklődésemet 'és három péklányt küldött a könyvből. Nagy, album alakú kötet, finom krétapapiron, remek fotográfiákkal, teljes ismertető szöveggel. Egyik példányt a k°tnara könyvtárának adtam, a másodikat a Somo^yi-'.vmr'vtárnak. a ha-rrfadikat, amely a ;clen K!vrr>k írásánál mír előttem fekszik, az egyetem földr-izi i -t'- fo.-ia megkapni. Azt kérdezhetné /alaki, aki ezeket a sorokat olvassa, hogy mi közünk .ehet nekünk itt Szegeden. vagy általában Magyarországon Singaporehoz? Nincs nekünk okosabb és fontosabb dolgunk, minthoey exotikus nagyvárosok dolgain törjük a fejünket? Van ebben az okoskodásban valamelyes igazság, de természetesen csak fél-igazság. í'a ugyanis mi erre az álláspontra helyezkednénk, akkor nyugodtan mondhatnák azok az angolok és amerikaiak is. akiket mi a saját igazságainkról akarunk meggyőzni. hogy mi közük nekik azokhoz a civódásokhoz, amelyek szembeállítják egymással Fúróba derekának és keletének ap'ó államait, f.n azt hiszem, hogv A'kor volt igazam, mikor megköszöntem a sthganorei városi tanács figyelmét és Magyarországot ismertető könyveket küldtem az ottani váirosi könyvtár számára. As ilyen koloniális nagyvárosok vezető angol társadalmi rétege azokból rekrutálódik. akik birodalom és a világ sorsának intézésére vannak hivatva. Aki ma kormányzósági titkár Singaporeban, holnap nagyon előkllő tisztviselő lehet az angol gvarmatüyv'. vagy külügyminisztériumnak. Egy cseapet sem árthat i: ':űnk. ha Magyajországot%^ísmert.ető könyvek véletlenül ilyenek kezébe kerülnek. Ettől a különlegesen magyar s«errpponttó1 eltekintve. Singapore őrrmagáért Is: érdekelt, mert feltétlenül egyik legérdekesebb városa a földkerekségnek, amellett pedig — túlzás nélkül mondva — egyik pillére az angol világbirodalomnak. Egy kicsiny szigeten fekszik, ^taaa. rk^ift.Hm^hl^síftt vézéhez^ hogy ma már töltés köti össze a* szárazfölddel és ezen a töltésen vasút közlekedik. A' sziget kiterjedése ^62 négyiszögkilométerv vagyis körülbelül Szeged határának kétharmad da. Ennek a kis szigetnek legdélibb részén van maga Singapore városa, majdnem hatszázezer lakossal, "büől a ¡hatszázezer lélekből a legutolsó népszámlálás szerint 8147 fehér? 6937 euráziai, vagyis keverék, a többi pedig kinai. indiai, maláj és arab. Déli és keleti Ázsiának majdnem minden néipe találkozói adott egymásnak a földrésznek ezen a pontján, amely az egész kontinensből legközelebb esik az egyenlítőhöz. A zömét a lakosságnak a bevándorolt kinaiak i'.lkotják. akik majdnorrt háromnegyedét teszik Singapore egéisz lakos-* ságátiak'. I Mi adja azonban Singapore óriási, majdnem egyedülálló jelentőségét ugy gazdasági, mint politikai és stratégiai szempontból? Aki eg* pillantást vet Ázsia térkép','re, rögtön meg tudja állapítani. Minden hajónak, amely Európából mcsry Kel Ázsiába, vagy viszont. feltétlenül érinteni kell Singapore kikötőiét. Singapore a vllágna1- egyik legfontosabb szénás olaj- llomása. Singapore uralkodik a kelet-ázsiai vizek fölött. Az angolok nagyszerűen értették ezeknek a fontos stratégiai pontoknak kiválasztását és megszerzését. Gibraltár, Malta, Szuez. Aden. Singapore és Honkong a birodalom r.agy őrállomásai. Singapore eddig is a nagy hadikikötők közé tartozott. A teljes kiépítése most van folyamatban. Ugy kiépítik í. ugy megerősítik, hogy szükség esetén kikötőjében az egász kelet-ázsiai flottát el lehessen helyezni. ' "•lőfc... vannak a rengeteg dokkok, amelyek a legnagyobb hadihajók befogadására is alkalmasak. A cél az. hogy bármi történik Is. a hajó lent ne kelljen javításra hazak'-t HurAn-'ba. Mondanom se kell, hogy ezekről a stratégiai szempontokról c;ak nagyon kevés van a máskülönben igen alapos városismertetésben. Azaz mégsem. A legelső sorok Sir Thomas Stramford Raffles emlékének vannak szentelve, aki 1819 januárjában Singaporct alapitolta, ö volt az. aki az angol kormány számára Singapore szigetet Johore szultánjától korlátlan időre kibérelte és a Carwiingról nevezett erődöt felépítette. Sir Thomas Stramford R 'tles emlékszobra ma Anglia panteonjában, a Westminster-apátságban ' A szobor alatt egyebek között ez a felirat olvasható: ..Riztositotta az angol lobogó számára a ¡elsőbbséget a keleti tengerek fölölt". Amint az előzőkből megállapítható, ezek a büszke szavak túlzásnak egyáltalán nem tekinthetők. Singapore jelentősegét egyetlen adattal világítom meg. A hajóforgalma nagyobb, mint bárjnétg^ earáfecá - kikqéönek, Hamburgot -és Lon-