Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-18 / 111. szám

f) fi r MA"G7A(?ORS?An Í954 máfus 18: MTHegnyllt á hldalatti halászcsárda A tavaszi kánikula meglehetősen suiyos károkat okozott a vetésekben Kétségbeesésre azonban Szeged környékén nincs ok (A Oehnngynrország munkatársától.) A hat hét óta tartó meleg időjárás két nap óta né­mileg enyhült, tegnap borulni» is következett, ps4 azonban Sncgeden ínég mindig nem volt. A nagy szárazság következtében Szeged vidé­kén meglehetősen romlottak a terméskilátások. Az áprilisi, valamint a májusi kánikula pusz­titó hatásairól Séra Gyula gazdasági felügye­lő a kővetkezőket mondotta a Délmagyaror­szág munkatársának: — A szárazság nagy területen meglehető­sen súlyos károkat okozott, kétségbeesésre azonban ni-ncsen ok. A feketeföldeken és álta­lában a jóminőségü talajokon még alig észre­vchelők a szárazság pusztításai, ellenben a könnyebb homoktalajokon, különösen a zab­és árpavetésekben már eddig is 30—40 százn­iékos a kár. A lesülés sulvo? nvomai ' ott is, hol nem végeztek szakszerű előmunkála­tokat. és ahol mélyen szántottak, rendesen meg. munkálták a földet, aránylag kisebb károkat okozott a tavaszi aszály. A minap Sövényházán jártam egy nagygazdaságban és embermagos. ságu rozstermést találtam. Egyes helyeken alig van nyoma a szárazságnak, még nedvesség is található a földben. Legfontosabb természete­sen, hogy idejében és jól megmunkálják a földet, akkor a vetés jobban bírja a száraz­ságot. Kijelentette még a gazdasági felügyelő, hogy a hűvösebb idő sokat használ a mező­gazdaságban, megszűnt a nagy meleg tikkasz­tó hatása. A kiadós és bőséges csapadékra azonban a hosszú szárazság után, rendkívül s»ükség volna. .rrw (A Dctmagyarorsz fg munkatársától) Jelen­tette a Délmagyarország, hogy a felsőipariskola épületének rendbehozatalát legutóbb végre el­határozták a kereskedelemügyi minisztériumi­ban. Nemrégiben miniszteri bizottság vizsgálta meg az épületet, hogy milym Javításokat szük­séges legsürgősebben végrehajtani. Az épület teljes rendbeliozatalánnk 120—140.000 pengő volna a költsége, de a kereskedelmi miniszté­riumnak ilyenaxányu javításra nincs fedezete. Körmcmiy Mátyás országgyűlési képviselő teg­nap újból tárgyalt a kereskedelmi mini^tériitm­(A Pélmagyarország munkatársától.) Intarzia­készitök háborúsága foglalkoztatta csütörtökön délelőtt a szegedi törvényszék Gcmör y-taná­csát. Bezdány József került a vádlottak pad jára bitelrontással és sajtó utján elkövetett rágal­marással vádolva. A bűnvádi eljárás alapja egy nyilatkozat volt, amelyet Bezdány tett a mult év folyamán. A nyilatkoialban azt állította, hogy a tavaly ipari vásáron Wichm»nn ás Kovács intarzia-cég ¿ital kiállított intarziák az ő tervez*, sének egyszer» kópiája, azokat pedig ő egy évvel cselőtt a budapesti vásáron már kiáhitotla, sőt el is adta A főtárgyadon tagadta, hogy a nyilatkozatot ő irta volna, egyébként ait állította, hogy az ab­ban foglallak megfelelnek a valóságnak. Elmon­dott», hogy ő művészember, aki művészi intarziá­kat tervez és készít, a Wichmann és Kovács cég csak utánozna őt. A bíróság több tanul hallgatott ki, akik ter­helő vallomást tettek Beidányra nézve Kihallgat­ták Wichmann Károly sértttet, aki elmondot­ta, hogy Ő az igazi készítője az intarziáknak, 0 ezt a mesterséget tőbb esztendeig tanulta Tártsban, Május végén megkezdik a felsőipariskola átalakítását ban, ahol közölték, üogy egyelőre 35.000 pengő keretén belül vdgezíetik el a legszükségesebb munkálatokat. A ;avitási munkálatokat még má­jus végén megkezdik, a minisztérium szabály­szerű versenytárgyalást hirdet rövid határidő­vel. Egyelőre a tetőrészt és az emeleti heh»*'1 geket hozzák rentbe. csak fokozatosan kerül egész épület tatarozásra, valószínűleg az i«z folyamán berendezik az épületet, ugy, hogy a ipariskola esetleg már a következő tanévbei a Kálvária-téri épületben folytathatja a tanítást. Iparművészek harca az intarziák körül tény azonban az, hogy ő nem tervez és nem raj­zolt. A cégnek valamikor Bezdány bellagja volt, de nem folyt bele a készítésbe, csak az eladással foglalkozott. Hasonló vallomást tett a cég másik tagja, Kovács Géza. Kihallgatták Hollósi Zsigmond tisztviselőt, •ki valamikor maga is foglalkozott intarzia-készí­téssel. Bemutatott egy levelet, »melyet Bezdány intézett hoizá. A levélben Bezdány arr» kérte, hogy egy asztalosmesternek mondja azt, hogy ő, mint Bezdány tervezi az intarziákat és ne árulja el, hogy a terveket Papp Gábor iparművész ké­szíti. Vallomást tett Papp Gábor is. Előadta, hogy az összes Szegeden kiállított képeket ő terveit« és Wichmannék készítették el. Az iparművész még en­nél is tovább ment. Hagy bebizonyítsa a szavai igazát, ceruzát, papirt vett elő és ott a bíróság előtt pillanatok alatt leskíccelte az egyik vitás ké­pet. Az elnök felszólította Bezdányt, hogy ő is raj­zolja le a képet. Bezdány kiíelentette. hogy C e*ak tervez, de nem rajzol Később ceruzát kért, hogy ő is lerajzolja. A bíróság szünetet rendelt el, ez­alatt Bezdány is előkerült a skiccel és bemutatta. A tanúkihallgatások után Bezdány a bizonyítás kiegészítésére tett indítványt. Bejelentett tanukép négy vidéki asztalost, akik előtt a kétes képeket lerajzolta. A bíróság helyt adott a bizonyítási tá­relemnek és a főtárgyalást elnapolta. AZ ÉLETMENTŐ KISDIÁK (A Délmagyarország munkatársától.) Csü­törtök délután a Tisza ujszegedi partján, a kli­nikákkal szemben levő részen izgalmas élet­mentés játszódott le. Egy 11 éves kis gimná­zista fiu mentette meg egy 8 évesnek látszó gyermek életét. Az életmentő disdiák: Szabó Lajos, a piarista gimnázium első osztályának tanuló ia. A kisdiák délután öt óra tájban egyedül sé­tálgatott a magas part mellett. Előtte egy kis­fiú haladt, egészen a meredek part szélén. A diák rászólt az előtte haladó ismeretlen fiúra és figyelmeztette, hogy ne menjen olyan közei a csúszós parthoz, mert belezuhan a Tiszába. A gyerek azonban tovább is ott szaladt. A követ­kező pillanatban a part leomlott és a kisfiú be­lezuhant a vizbe, utána omlott a földtömeg is. Szabó Lajos nem sokat gondolkozott, pillana­tok alatt levetette ruháját és tomanadrágban lecsúszott a vizbe a fuldokló gyerek után. A kisdiák lebukott a viz alá és onnan hozta fel n.2 eszméletlen gyereket. Ekkor kezdődött a nehéa küzdelem: az élettelen kisfiút a vézna életmen­tőnek kivinni a partra. Senki sem volt a közel, ben, aki segíthetett volna Szabó Lajosnak. Si­került mégis a gyermeket felsegíteni a partra, ahol eszméletlenül terült el. A kis Szabó Lajos percek alatt eszméletre téritette a gyereket. Elő­! került egy rendőr, aki azután pártfogásába vet­te a megmenekült gyereket. A kis Szabó Lajos ezután anélkül, hogy nevét megmondotta vol­na, vagy a megmentettét megtudta volna, ha­zaszaladt. A kis Szabó Lajos édesapja szegény ;,iészsegéd. Gondatlan f anyák és apak a törvényszék előtt (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi törvényszék G ö m ö r y.tanácsa csütörtö­kön vonta felelősségre Tólb Kálmán kisteleki napszámost és feleségét. Tóthék azáltal kö­vettek el gondatlanságot, hogy márciusban 4 esztendős kislánvukat egvedül hagyták ott­hon, akkor, amikor a lüzhelven még égett a tűz. Mire hazatértek, gyereküket szénné égve találták. A szerencsétlenség ugy tőrtént, hogy a 4 esztendős kislány a tüzhelv körül játsza­dozott. Onnan parázs esett ruhájára és a ruha lángott fogott. A gyerek a bezárt lakásból nem tudott elmenekülni és elpusztult A csütörtöki tárgvaláson a szülők beismer­ték, hogy gondatlanul jártak el, azzal védekez­tek, hogy máskor is egyedül hagyták a gye­reket és soha nem volt semmi baj. A bíró­ság fejenként 14—14 napi focházra ítélte őket, azzal az indokolással, hogv gvermekük elvesz­tésével amugv is eléggé megbűnhődtek a gon­datlanságuk miatt. Ezután tárgvalta a biróság Monostori Mátvásné dorozsmai asszonv ügvét, akinek gondatlansága folvtán ugvancsak egv gvermek vesztelte el életét. Monostoriné szabadon hagy­ta a luckővel telt csészét, 2 és fél éves kislánva nhlian a hiszemben. hogv a csészében viz van, ivott belőle. A gverek olv sulvos sérüléseket szenvedett, hosrv nemsokára meghalt. A biró­ság a s?ró anvát 14 nnnl fogházra Ítélte, de az ítélet végrehajtását felfüggesztette.

Next

/
Thumbnails
Contents