Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-15 / 108. szám

Pgf MAGyARORSUG JOMmáius 15; tot átvette az érdekeltség, Wimmer Fülöp ke­rült a gyár élére és tervszerűen megkezdte a vállalt fejlesztését. Nagyszerű üzleti összekötte­téseket teremtett vállalata szániára, a szegedi kender-készítmények ejőtt megnyitotta a leg­távolabbi piacok kapuit és szívós, céltudatos munkájával igen rövid idő alatt elérte, hogy a Szegedi Kenderfonógyárat az egész világon is­merték és megboesímék. Ötvenegy esztendeig állott a kendergyár élén és nagyszerű eredményekkel vezette 3 vállala­tot a Í«Rválságosabb időkben, átvezette n hábo­rús esztendők zűrzavarán, a háború után elkö­vetkező pzdujiágj anarchián, a válságon, a közgazdasági és valutáris mélypontokon — sértetlenül.TeJjes mértékben Wimmer Fülöp érdeme, hogv a Szegedi Kenderfonógvár ma is tartja háború-előtti pozícióját és külföldi vi­szonylatban egyik legismertebb és legbecsül­tebb magyar vállalat. FÉLSZÁZADOS HARC A KÖZÉLETBEN Witnroer Fülöp többet adott rnnek a válla­latnak, mint amennyit egy ^niber adhat, ie jutott ideje és energiája minden má^re Telie­sebb közéletet nem i<zen élt nála jobban senki Szegeden. Sem volt közérdekű megmozdulás, arnelvnek részese ne lett volna, történt az akár politikai, akár közgazdasági, akár kulturális té­ren. Szeged kulturális érdekeinek és céljainak nem volt nála energikusabb harcosa. Közel negyven év óla tagja Szeged törvény­hnJósági bizottságának, amelvbe 1895-ben ke­rült és amelvnek már kezdetben egyik legsú­lyosabb szavú leg jelen tékenvebb tagjává lett. 1913-ban osztályelnöke lett a Szegedi Keres­kedelmi és iparkamarának, 1918 ban pedig el­nöke és ezt a komoly és különösen az utóbbi esztendőkben annyira súlyos feladatot jelentő tisztséget megszakítás nélkül haláláig betöltöt­te. Rendölellen energiával és hittel harcolt min. dig, egész életében p kereskedő és iparos tá rsa ­dalomért és boldog volt minden kereskedeln és ipari érdekeltség, amely érdemei elism<ar<i seképen valami magasabb tisztséggel ruhh/ho' fa föl. Diszelnöke leti a Szegedi IJoyd Tái^i latnak, elnöke a Gváriparosok Országos szövet sé?e szegedi fiókjának, alelnöke a Magvar Tc*­tiigyárnsok Országos Egyesületének. De soha semmiféle kitüntetést nem kapott, nem kért é< nem fogadott cl. Pedig sokszor kínálták rang­gal, méltósággal, de nem vállalt semmit, nem áldozta fel a harcos büszke. 3nér?etes, Iga^i méltóságát. Szeged társadalma és az egész magyar köz­gazdasági világ a mult év decemberében ünne­pelte a nyolcvanesztendfls Wimmer Fülöp öt­venéves szegedi jubileumát. Ezen az ünnepsé­gen őszintén, fenntartás nélkül fejet haitott előtte mindenki, ellenfelei is, akikkel harcolt, akik között sok sebet osztott szét és aklHől sok ceb í kapott, de akik a legnagyobb bámulattal és elismeréssel állapították meg, hogy tisztább szándékú, önzetlenebb, hitelesebb harcossal so­ha nem volt dolguk. Vállalatánál tulajdonképpen 1923-ban nyu­galomba vonult, mint vezérigazgató, de tovább­ra is változatlan energiával dolgozott, mint a vállalni alelnfike. Csak a elme változott meg, b beosztása, a munkaköre maradt a régi. To­vábbra is a* ő kezébe futották a szálak, továbbra is ő irányított, ő vezetett 6 tárgyalt, 6 tervezett mindent. Az elmúlt évben vállalata elnökké nevezte ki. Rendületlen energiával dolgozott tovább ne dig nem volt egészséges ember. Az öreged testi fogyatékosságai egvmásután jelentkező i Sulvos beteeséfeken esett át, sulvos balesetet érték, az utóbbi esztendőben többször is ope­rálták. Legutóbb sulvos műtétet hajtottak raj­ta végre, de alig tért magához a narkózisból már a titkárát követelte, már üzleti levelekel akart diktálni. CSODALATOS AKTIVITÁS Nem akart, nem tudott beteg lenni, nem tűr­te a* ágyat, nem tudta elviselni u téüennéset. Szeme már esztendőkkel ezelőtt megromlott, látásai a minimumra csökkent, de memóriája annál jobban, annál precízebben v működött. Bámulatos volt a memóriája A törvényható­sági közgyűlés sokszor ámulva hallgatta fel­szólalásait, különösen a költségvetési vitákban amikor halálos bietonsá^al idézte a költ«ée. vetés tételeit, egész számoszlopokat, pedig min­denki tudta, hogy jegyzete? nincsenek, hogy magát a költségvetési javaslatot is csak ugy ismerhette meg, hogy titkárával az első szám­tól az utolsóig felolvastatta. Emlékezetében csinált jegyzeteket róla és emlékezete nem csalta meg soha. Mindennap felolvastatta az újságokat a vezér­cikktői kezdve a legapróbb hírig érdekelte minden és tudott mindenről. Nem csak tudott az eseményekről, hanem értékelte is azokat, felismerte jelentőségükét, meglát La az össze­függéseket. llendkivül sokat utazott még a legutolsó időkben is. Egyedül indult el a legtávolabbi útra is, pedig már nem látott. A vasúti alkal­j mazottak, akik jól ismerték, nem csak Ma­! gyarorsxágon, hanem a külföldön is, nem mer­ték segiteni neki. Nem tűrt segítséget. Egyedül szállt föl és le a vonatról, egyedül járt a leg­forgalmasabb uccákon is halálos nyugalom­mal b Hztoiisággal. A színházat nagyon szerette. Akárhová ment, első szórakozasa mindig a szinház volt és talán nincs Európának nevezetesebb szín­háza, amelyben nem fordult volna meg. AZ UTOLSÓ UTAZÁS. Betegsége, amely most hosszú, rendkívüli küzdelem utáp legyőzte, nem most kezdődött. Már régen, esztendőkkel ezelőtt kikezdte, csak nem vett tudomást róla, csak sikraszállt elle­ne bámulatos energiájával. Egy hónappal ez­előü még Abbáziában járt. Tíz napot töltött a tengerparton és felüdülve, felfrissülve érkezett haza. De néhány nap múlva környezete észre­vette a hanyatlást. De azért nem hagyta el a posztját, nein pihent, makacs akaraterővel, d« már egyre kevesebb fizikái erővel dolgozott tovább, intézte vállalatának ügveit. Harmadikán, csütörtökön délután utazott föl Budapestre, Le akarták beszélni az útról, de nem hallgatott senkire, elutazott egyedül* kísérő nélkül. A délutáni gyors 6 óra 50' perc.! kor érkezik meg a nyugati pályaudvarra, Wimmer Fülöp már nagyon rosszul érezte ma­gát. Először fogadott el segítséget. Hordárt vit­ték le a vonatról és ültette!: autóba, amelyen szállására ment, a Hungária szállóba. Orvost hivtak hozzá, aki alaposan megvizsgálta, in. jekciókat adott neki és ráparancsolt, hogy feküdjön ágyba. AZ UTOLSÓ KÜZDELEM Wimmer tiltakozott. Hallani sem akart a lefekvéstől. Színházba akart menni, a Magyar Színházba, ahol a bécsi Burgtheater együttese vendégszerepelt. Az orvos erőszakkal fektet­te le. Néhány órával később, fél tizenkettő­kor, már nagyon rosszul volt. A mentők szál­lították be a Park-szanatóriumba, ahol vért vettek tőle. Ettől megkönnyebbült. A pénteki napot a körülményekhez képest jól töltötte, szombaton meglátogatta Faragó Lajos, a gyár igazgatója, akivej minden áron üzleti ügyékről akart tárgyalni. Később hir­telen elveszítette beszélőképességét és állapo, la válságosra fordult. Vasárnap reggel csudálatosképen ismét A Szegedi Kendeifonógyár Résavónytársa?ng tisztviselői és munká­sai fájdalmas gyássz?! tudatják, Hogy szeretett vezérük, Wimmer Fülöp a szegedi kereskedelmi és iparkamara elnöke nemes telkét visszaadta teremtőjének, Példaképünk volt a kötelességteljesitesHen: Tőle tanultuk a vállak* tot önfeláldozóan szolgáin!. E múlása pótolhatatlan veszteségünk, mert mindegyikünk részese volt az ő atyai jóindulatának és gondoskodásénak; Emlékét mindvégig hólás kegyelettel őrizzükj Szeged, 1934 május 13­A seegedi kereskedelmi és iparkamara mélységes részvéttel jelenti, hogy hosszú áveken ét volt tagja és elnöke Wimmer FOlSp május 13-án élete nyolcvanadikévében elhalálozott; Az elhunyt egyik legkiválóbb ke'pviselője volt a magyar gaz'daseg? elemek, akit a kamara tatjainak bizalma hosszú és érdemes közgazdasági munkásság után 1918 január 18-án emelt elnöki székébe. Elnöki tisztét min­denkor példás Önzetlenséggel és magas korát megcáfoló páratlan buzgár lommal látta el Eltávozása súlyos veszteség a kamarára, a vezetése alatt 411Ó vállalatra és az egész ország gazdasági életére is! Temetése május 15-én délután 5 őrekor lesz a zsidó templom előcsal nőkéből­Emlékét a Kamara tisztelettel és Kegyelettel fogfa megőrizni} Szeged, 1934 május 13-án« *—_ A szegedi kereskedelmi és Iparkamara.

Next

/
Thumbnails
Contents