Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-02 / 98. szám

Díjtalanul megtekinthető Bgv délelőtt Pythiánát Emlékek színészekről és — Raspuiinrót (A Délmagyarország munkatársától.) P y t h 1 a szelíd mosolyában és szelid pillantásában azok né­zése tükröződik, akik sokat tudnak az emberek­ről, akik titkokat bogoznak-oldanak. A szállodá­ban, „váróteremben" hölgyek, urak, latelnerek, egyetemisták, kereskedők várakoznak, majd tü­relmetlenül járkálnak a folyosón. Egy házaspár beszélget. Két év előtt el akartak válni. Pythia hozta őket ismét össze. Most hálásak és hálájukat jöttek leróni. Egy fiatalasszonnyal beszélgetünk, akinek Pythia a kérők — leveleiből választotta ki párját és most a legboldogabb asz­szony. Pythia pedig szép világos szobájában fogadja a látogatókat Nyitott ablakába belenyúlik az ut­ca fáinak egyik zöldelő ágacskája. Az asztalon könyv. Megengedi, hogy lapozzunk benne. Ba 1 ­t a z á r püspök feleségének köszönő sorai, V á­sáryné, a debreceni polgármestemé meleg kö­szöntése, Fedák Sári elragadtatott irása, pári­si diplomaták, madridi előkelőségek sorai, mind érdekes dokumentumai Pythia európai tur­néinak és sikereinek. — Legjobban szeretek asszonyok ügyeivel fog­lalkozni —• mondja. A férjválasztás és a válások ügyében — ugy tapasztaltam —, sok szolgálatot tudtam tenni nőtársaimnak, hiszen annyi mindent láttam és hallottam már az életben... De művészi téren Is érdekes dolgok történnek. Bajor Gizi, Titkos Ilona, a színészet számos előkelő sztár­ja állandóan kikérik tanácsaimat. Pécsy Blanka igy irt nekem: „Életemnek két nagy meglepetése volt: A rádió és fiam Írásának analízise... Ezek­re büszke vagyok... fis érdekes külföldi emlé­kek." — A nemrégiben Londonban folyt Jussupov­pőrrel kapcsolatosan sokat beszéltek rólam — egy londoni lapban meg is irtam egy régi emlékemet. 1916-ban Szent Pétervárott jártam. A cár egyik udvarhölgye, Vlrubora által bekerültem Ras­p u t i n h o z. Ott láttam egy levelet az asztalon, éppen akkor hozták Ránéztem és az volt az ér­zésem: aki irta, az fogja meggyilkolni Rasputint... Elsápadtam. Rasputin kérdezte: „Miért ijedtél meg olyan nagyon?" Ezután oroszul odaszólt eg^ik lá­togatójának: „Az angyali Félii hiv palotájába és bemutatja végre feleségét". Nem birtam megállni — folytatja Pythia — és megmondtam Rasputin­nak. Sose fogja megismerni a nagyhercegnő!, ez­zel csalják majd oda éa ott fogják meggyilkolni... Három napra rá meggyilkolták Rasputint, Jussu­pov herceg palotájában... — Jusupovékat egyébként meglátogattam Pá­risban — meséli tovább. Irfe címmel ruhaszalon­juk volt, ott ismerkedtem meg velük, ök, az a nagyhercegi pár, akiről Jaques Dévai a „Tovarist" mintázta. Nagy megértésük és kölcsönős szerete­tük valóban költő ifására volt méltó. Mialatt Pythia mesélt, a türelmetlenek sokasá­ga szaporodott a folyosón. Néhány perc és Pythia már egy kereskedő Írásai fölé hajolt. Ezüst tisztító vatta ismert ió minőségben és árban ismét kapható REICH ékszerésznél Kétezer költözködés (A Délm^gyarország munkatársától.) Május 1: a költözködések napja. Mindenfelé a város­ban bútorokkal megrakott társzekereket lehetett látni. Valamen. -1 butorszállLtó vállalatnak sok munkája volt. Többel is beszéltünk a májusi köl­költözködési forgalomról. — Számitásunk szerint égalftbb kétezer la­l'ásv. 'toztatás volt Szegeden, — mondották. Most Igaz, alisr vagyunk képesek lebonyolítani a nagy forgalmat- de ilyen napunk csak négy­szer van egy esztendőben. Az árak: kétszoba­'•»nvha bútor költözését ?0 penzőért vállaliuk az első emeletre. A második emelet 5 pengővel, a harmadik ujabb 5 pengővel drágítja a költöz­ködést, zongora ugyancsak emeli a költségeket. Az itrformáclók szerint kedden feltűnően so­kan költözködtek a B?lvárosban. főként a tiszt­viselők közül. A tisztviselőlakók a lakbércsök­tcentésre való számítással már februárban fel­iiondták .akásalkat és kisebb helviséeekbe men­t»ek. Feltűrő, hogy többen Szegedről Klsk'máo­fozsmára költőitek, különösen a nvugdiiasnk körében indult mecr a költözködés! folyamat. A mull évi bortermés 40 százalékéi még nem ludlák éríékesiieni (A Délmagyarország munkatársától.) A ja­adalmi hivatal mindéi vadalmi hivatal minden év áprilisában össze­iratja a város területén és a tanyákon a mult­évi termésből megmaradt borkészleteket. A mtiliőszi bortermés 60 ezer hektóliter volt, eb­ből április végéig 35.500 hektólitert értékesítet­tek a gazdák. \ mullévi bortermésnek a 40 százaléka 24.500 hektoliter bor még eladatlan Szeacden és környékén. A legtöbb bort Szatvmazon találták a terme­lőknél, 5.500 hektólitert, de a szatvmazi borok iránt volt a legnagyobb kereslet; az elmúlt hat hónap alatt ezen a környéken a termésnek 70 százalékát értékesítették a termelők. Zákány­ban még 2500 hektóliter. Mórahalmon ugyan­csak 2500 hektóliter bor van még a gazdák tu­lajdonában. A javadalmi hivatal megbízottai a város belterületén, a kereskedők és egyéb borértékesitők borkészletét is összeírták. A szegedi keresl-cdők, kocsmárosok, illetve ven­déglősök fulaídonábnn ezidőszerlnf 13.000 hek­tólifer bor van. Az őszi szüret óta meglehetősen kevés bort adtak el a szegedkörnvéki termelők. Egv esz­tendővel ezelőtt usvanezen idő alatt fil.000 hektoliter bort sikértiH értékesíteni. 25.500 hek­tólltérrel »Hhbef. mínf most. Az elmúlt évék során Szegeden rendkívül el­faiult a borrsemr>é"és. A iavadnlmi hivatal közegei naponta lepleztek le furfangos bor­csemnészőkot. akik lífprenkint 0.5 filléres fo­gvasztási Pftót akarták mindenképpen megta­karítani. Mostanában a borrsempé^és jófor­mán a minimálisra csökkent, egv egészen ere­deti eHárással vette a esemnészésnek eleiét a jaVadolml hatóság. Bevezették ugvanis a bor­kívifoli jelentést ami abból áll. ho*v ítnfiak. aki bort elad. jelentenie kell kinek és hová adta el a bormennviségof. A javadnlml bivntnl ezt követően közigazgatási utorl tudakol ia meg. bogv az illető városba, vogv községbe, ahová a borkivitel! iplenfés szerint a bort el­adják. valójában bevitték-« a Jelzett bormeny­nvíséget. Minden Httlgy harisnyát visel fényesben és mattban 8 taie mm. minden színárnyalat minden párért éanvatossAg gyári lerakat » Pollák Testvéreknél Ezidőszerint többezer borkiviteli jelentést ke­zelnek a javadalmi hivatalban. A fáradtságnak megvan az eredménye, a borcsempészés ha nem is szűnt meg teljesen, de egészen minimá­lis bormennyiségeket próbálnak még most is csempészni. A termelők és a borértékesítéssel foglalkozó cégek minden eladásról kiállítják a borkiviteli jelentést, mert nem akarják magu­kat sulvos kihágási büntetésnek kitenni. Unió cipő! N«l sfrnn« . . - . P 5.90 Nfil luxn* . . . Férfi an'ilon . . Üzem az aulóbuszállomásnAI. P 8.90 P1Z.50 fl csanádi gazdák és a gazdasási helyzet R6fh József beszéde (A Délmagyarorazág makói tudósítójától.) A csanádvármegyei gazdatársadalom felfogását a jelenlegi gazdasági helyzetet és a kormányzatot illetőleg érdekesen tükrözi vissza az a beszéd, amelyet Ráth József csanádmegyei birtokos, a vármegyei gazdasági egyesület elnöke az egyesü­lőt legutóbb tartott közgyűlésén mondott. Megál­lapította, hogy a legtöbb törvény, intézkedés, cél­kitűzés, program a múltban a bürokrácia, a pénz, a nagyipar javára törtéint. ezeknek szolgáltatta ki az egész fogyasztó- és gazdaközönséget így ala­kult ki olyan adózási rendszer, amely a gazda jö­vedelmének 50—80—100 százalékát igénybe veszi, ugyanakkor más osztályok á 20 százalékos adóter­het is sokalják. így következett be az is, hogy a birtokos ma már gyakran csak a hitelezők men­bizott csősze saját nevén álló birtokán. A segítés módjainak felsorolásában a halasz­tást nem tűrő intézkedések kőzött emiitette meg Ráth József az egyenes é« közvetett adók és bur­kolt közterhek leszállítását, a vasnt, posta, a te­lefondíjak csökkentését, javítani kell a közlekedési viszonyokon, meg kell oldani a telepítés kérdését, szűkség van a gazdaadósságok kamatainak továb­bi leszállítására, a záloglevelekkel való adósság­fizetés megengedésére, még mielőtt a záloglevelek túlnyomó része a pénzintézetek trezorjaiba kerül. Követelte Ráth József a pengő belső vásárló ere­jének arányba hozatalát annak külföldi értékével és azzal a belső értékkel, mellyel akkor birt, ami­kor a papirkoronát pengőre váloztatták át, hogy ne kelljen 30 mázsa búzával visszafizetni azt a terhet, amely eredetileg 10 mázsa árpával volt egyenlő. Az Iparcikkek árának leszállítása érde­kében csökkenteni kell az ipar túlzott személyi és Igazgatási költségeit s felhagyni mai túlzott Ipart védelmünkkel még akkor is, ha az egyes ..üvegházi iparágak" pusztulásával is járna. Végfll állást foglalt Ráth József az ellen a gon­dolat ellen, hogy a gazdák szabad érdekképvise­letei szn-veinek megszüntetésével a mezőgazda­sági kamarák keretében egvésifsék a gazdákat, mert az igazi erkölcsi erő nem a hatósági intéz­kedéssel öss'eterelt, hanem az önként összeálló seregekben van.

Next

/
Thumbnails
Contents