Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-23 / 115. szám

m Asc olvasó rovata Igen tisztelt Szerkesztőség! A makói kőmlvesmesterek és munkások körös munkabérszerződést kötöttek, «melyet bizonyos oldalról élesen bíráltak és támadtak. Minthogy a támadásokra azon az oldalon a szabad válaszadás lehetőségét nem adták meg, ezúton kívánom a nyilvánosságot tájékoztatni a következőkről: A makói kőművesmesterek szakosztályához a MÉMOSz makói csoportjától megkeresés érkezett, amelyben a munkások kérték egy munkabér megállapítást célzó értekezlet tartását. Miután a kőművesmesterek is belátják, hogy a jelenleg fennálló 15—80 filléres órabér a kőmüves-épitő munkánál, amely egy évben 5 6 hónapnál nem terjed többre, fenn nem tartható, összehívták a kivánt értekezletet Az értekezleten létre is jött a munkabért szabályozó kollektív szerződés, amelyben kötelezik magukat a kőművesmesterek, hogy a dolgozó munkásnak 30—40 filléres órabért fizetnek. Ezt ngyhiszem, egyetlen józan ember sem minősítheti „furcsa, érthetetlen, homályos és főképpen nem kartelszerződésnek." Hogy a kőművesmesterek kötelezték magukat arra, hogy csak a MÉMOSz tagjait alkalmazzák, ennek oka az, hogv a Makón élő körülbelül 80 kőmüvessegéd közül «0 a MfiMOSz tagja s a magasabb órabér a MEMOSz-on kívülállóknak is csak hasznára van. A napi 10 óra munkaidő évtizedek óta fennáll az építőiparban. Az, hogy a szerződés a hatóságokat is zavarba hozta, époly alaptalan. Mert hiszen o szerződés errevonntkozó része éppen a törvényes állapot helyreállítását célozza a közmunka és inségmunka terén. Azt, hogy amint a magánosok nem dolgoztathatnak iparossegédekkel, a hatóság is csak önálló adótfizető Iparossal végeiztesse közmunkáit. 'Az építtetők falrafestett bojkottjától ne féljen senki. A kőművesmesterek és segédek munkabére még felemelve is nagyon kis töredéke az épitési költségeknek. Tisztelettel: Rznni István kőművesmester, a makói kőművesmesterek szakosztályának jegyzője. A Maros-ucca Mélyért tisztelt Szerkesztőség! Közérdekből szíveskedjek o pár rornak „Az olvasó rovatá"ban h'elyet adni. Régen hallgat a fáma a Maroeucca é* a Szent György-ucca sarkáról. Arról a kis térségről, amely szebb célokra hivatott, semhogy jelenlegi szemetes gödreivel dicsekedjék az arra járó idegeneknek. Mi bennszülöttek már valahogy megszoktrk. helyesebben: tudomásul vettük nogy ez a térség, — szemben a pénzügyi és gimnázium palotájával — évek óta és évek múlva is wégyenfoltja marad városunknak a sokat megénekelt Marosuccai kövezettel egvütt. Ez utóbbit ugyanis az árvi: idejéből valószínűleg miiemlékei közölt őrizgeti városunk, ezért maradt kövezete mind mai napig — tabu. A Maros-ucca tehát egyelőre „muzeális értékű", de ugyanezt a legjobb szándékkal sem foghatjuk reá arra az eg^ik végére, amely imai szégyenteljes formájában ölelkezik a Tisza Lajos-'iöruttal és r Szentgyörgy-ticcával. Szén gondolat volt nemrégen ?z idetervezett öröklakásos bérpalota építése, de utóbb, mintha ez a gondolat is félbemaradt volna, mint ahogy félbemaradt a tér feltöltése, (nyilván a Maros-ucca antikvitása Iránt érzett szimpátiából. — Tisztelet-becsület az ilyen magasztos eszméknek, de az idegenek és ml is jobban szeretnénk, ha laponta arra jártunkban nem vágná arcunkba, szemünkbe e tér bűzös porát a vadul száguldozó 'ergeteg. Nem hiszik, hogy töhb munkájába kerülne a városi kertés"etnek ide - eg<Hőre — füvet és pár áarab fát. vaary bokrot beültetni, mint a mi Európahires Széchenyi-terünk fáinak — akasztófákká varázslása. — Feleslege? külön hangsúlyozni, foogy e tér mielőbbi ' rendbehozásn. idegenforgalmi szempontból is eminens érdeke a városnak! Mert, hogy a város belterü'etén ez az iccasairok nem szégyenkezhet igy tovíbb. arrrt! a város vezetői Is könynyen meggyőződhetnek. A szíves közlésért fogadja Szerkesztő Ur Tiálás köszönetem, maradtam kiváló tisztelettel: Sz. S. v Tartós ondolAlás rerdn«rr«l .IDA" hOlgy toiri »inil, OroaiUa n O. S. vUltmoi 4pMt é« UrmoM 4. LMliUitott iralc Érdekes a Rotary klubok szegedi kongresszusán (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Nagy érdeklődés mellett vasárnap és hétfőn tartották meg Szegeden a nagyarányú Rotary klubok összejövetelét. Az ország 11 városából 84 rotariánus jelen-t meg a kongresszusov., köztük Hzgedüs Lóránt nyugalmazott pénzügyminiszter. dr. Kresz Károly a TEBE igazgatója, Viáa Jenő. a MÁK elnöke, Stewart James amerikai főkön: il és még számosan. Vasárnap reggel a rotariánusok közül a katolikus vallásúak dr. Székelyhidy Ferenc vezetésűvel a fogadalmi templomban inisén jelentek meg. A társaság délelőtt tiszai hajókiránduláson vett részt. Délben ünnepi ebéd volt a Hungáriában, délután Hegedűs Lóránit körzeti főmegbizott elnökletével évzáró rendes közgyűlést ta,rtottak, ahol minden klub elnöke beszámolt az elmúlt évben kifejtett munkálkodásról. A budapesti klub részéről dr. Kresz Károly, a debreceni klub részéről May Imre makwnigazgató, Hódmezővásárhelyről dr. Csáky László városi -jügyész, Győrből Jausz Lajos főmérnök. Gyuláról dr. Purjesz Béla főorvos, Miskoloról Lannert György, a Nemzeti Bank főnöke.' Orosházáról dr. Berthóty Károly, Nyíregyháziról Szobor Pál városi főjegyző, Pécrről dr. Et z Béla egyetemi tanár, Szombathelyről dr. Uiváry Ede polgármester, Szolnokról dr. Gottler Pál. Szegedről Pongrácz Albert gázgyári Igazgató terjesztettek elő jelentést. Az esti banketten a Tisza-szállóban —, amelyen fíaranyi Tibor főispán is megjelent — dr. Menyhárt Gáspár egyetemi tanár, dr. Kresz Károly, Hegedűs Lóránt és dr. Uiváry Ede szombathely' polgármester szólalt fel. Dr. Menyhárt Gáspár beszédében először annak a filozófiának a megvilágításával foglalkozott, ami az 1905-ben Csikágóban megindult kedvezményezésből kisarjadzva. ma a világ közel 80 államában elterjedve meghódította a lelkeket, amely filozófia a felebar^H szeretet parancsán alapul. Vázolta a Rotary lényegét és célját rávilágitással arra. hogy a Rotary mint nyilvánosan működő és a nyilván sság ellenőrzése alatt álló társadalmi alakulat, sem a -'állási, sem az államhatalommal szembe nem hélyezkedhetik. A Rotary — mondotta — az emberiség sorsának intézésére hivatott két legnagyobb hatalommal hűséges smTírílója az ember végcéljának azáltal, hogy a felebaráti szeretetet szolgálja. Köszöntötte a szegedi klub nevében a közös cél által egybetartott azoncs gondolatoktól és érzésektől hevített magyar rotariánnusokat, akik Szegedre gyűltek egybe seregszemlére. A klubok előadóülését hétfőn délelőtt tartották meg, amelyet Pongrácz Albert szegedi elnök nyitott me?. Felhívta a közönség figyelmét a nyitott ajtók és nyilt ablakok mellett elhingzó előrdásokr:.. Hegedűs Lóránt elparentálta a magyar Rotary négy nagy halottját: Nyilassy Sándort, Móra Ferencet, Somogyi Szilvesztert és Wimmer Fülöpöt, majd a Rotary klub működésének magyar szempontból való fontosságát ismertette. A Rotarynak ma 3700 Klubja van a világ minden részében — mondotta — és tagjai olyan emberek, akik irányító befolyást gyakorolnak a közvéleményre. hogy alapszabályszerüleg a Rotaryból ki van zárva a politika, de az a körülmény, hogy a Rotary klub tagjai külföldi klubok látogatása alkalmával hü képet tartoznak rajzolni országuk állapotáról, minden politikai propagandánál erősebb eszköz a magyar igazság mellett, öi esztendő alatt 2000 külföldi klubban tartottak előadásokat Magyarországról és különsöen az nngol és amerikai klubokban a legnagyobbfokit rokonszenv nyilatkozik meg Magyarország mellett. Ezután Márkus László és Tausz Gyuía „A Rotary a közéletben" „A Rotary ideológiája" cimen tartottak nagy érdeklődéssel kisért előadást, amelyekben a Rotary etikáját és filozófiáját feltehették. Dr. Eníz Géza egyetemi tanár, a pécsi klub elnöke egyik élményét mondta el. A magyar, osztrák é~ jugoszláv klubok találkozóján, ahol a vendéglátó tisztét a rigráb! székesegyház káptalanja vállalta el. az asztalfőn a nagyprépost elnökölt. A nagyprépost az idegen rotariánusok kérdésére kijelentette, hogy a mozgalomra vonatkozó ösozes pr.nfleteket áttanulmányozta és abból leszűrt véleményének hatása alatt azért foglalja el a regionális találkozón az elnöki széket, mert meggyőződött róla, hogy a Rotary és a kereszténység egyazon cél felé törnek. Ezután dr Szent Györgyi Albert, a szegedi egyetem világhírű tanára tartott rendki^ vül élvezetes, nagysikerű előadást a C-vitamin kutatásairól. Vázolta a nagyjelentőségű kutatások történetét e^y hollandiai pincétől Cambridgeon és Amerikán keresztül a szegedi egyetem laboratóriumáig, ahol a paprikából sikerült nagymennviségü vitamint előállítani. Az eredmények tel jes tisztázása és gyakorlati feldolgozása után most nagvfontossagu kísérletek folynak a gyárilag előállított C-vitamin gyógyászati alkalmazása kérdésében. Nagv figyelemmel kisért átfogó és szellemes előadását azzal fejezte be, hogy a nemzetközi megértés és együttműködés tette lehetővé a kísérletek gyors és teljes eredményét. Ez a megértő szellemű Rotarv-munka mégcáfolta azt. hogy a pusztán nyelvi és földrajzi különbségek megnkarftlvoz. zák a nének békés egvüttmunkálkodását és elválasztiák a különböző nemzeteket. Az ülés közönsége dr. Szent Gvörgyl profeszszórt előadása végén sokáig és lelkesen ünne-> pelte. Az előadásért Hegedűs Lóránt mondott meleg köszönetet, majd bejelentette, hogy a Rotary Club lehetővé teszi a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma részére Dugonics András és Tömörkénv István életrajzának kiadását. Az előadóülés után az ujszeffedi Vigadóbfl* ebéd volt, a kongresszus vendégei a délutarf gyorsvonattal utaztak el Szegedről. ( Sósavval mewisérgezte maiiát egy 17 éves asszony (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap délelőtt a mentők beszállították a közkórházba Zelei Sándorné kisteleki asszonyt, aki mindössze 17 esztendős. A fiatalasszony sd.savval megmérgezte mázát. Beszállítása után ápolás alá vették, sérülése5 azonban oly súlyosak, hogv alig menthető meg az életnek. A rendőrség megkísérelte kihallgatni a 17 esztendős aszonyt, hogy miért mérgezte meg magát. Zeleiné azonban olyan súlyos állapotban volt hogy vallomást nem tehetett és igy egyelőre nem tudni, hosrv a fiatalasszony miért akar! megválni az élettől Sehol olcsóbban! ¡^éépk,párr6Z; gyermekkocsik, gumi és szerelékek részletre is. — Nagy Javiiómühelyl Szántó Sándor géprak iára, Kiss Dávid-palota Kiss-ucca. A Szegedi Bognáripari Szakosztály 1934. évi május 20-án tartott ülésén hozott határozat alapján megállapodott és elfogadott áralapon dolgozik, vagyis eqy kerék talp ára 80 fillértől 1 pengőig Ezen árhoz megfelelően minden alkatrész emeltetik, vagyis az anyagár emelkedésével párhuzamban 20 százalék áremelkedést fogadott el és tart fenn. Kállai József, Nyiri Lajot. jegyző. sz. o. elnök.