Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-11 / 80. szám

T DgCMAG 7ARO(?52AG 1934 április IT. lalandó álláspontját. Megbeszélték a politikai, gazdasági és társadalmi vonatkozású kérdéseket; valamint a szabadságjogokat, a munkanélküliség kérdését, a munkásosztály megélhetésének súlyos problémáit, az általános titkos válasitójogot és az emigráció likvidálásának kérdését Elhatározták, hogy mindezeket a kérdéseket a költségvetési vita folyamán szóvá teszik. Az általános vitában a párt részéről az első között szólal fel Peyer Károly, Buchlnger Manó és Weltner Jakab. A keddi ülésről részletes jelentésünk a következő: Az ülés elején A 1 m á s s y elnök be jelentette, nogy M e skó Zoltán a nemzeti szocialista pártot ért támadások ügyében napirendelőtti felszólalásra kért engedélyt és ő ezt az engedélyt nem adta meg. Meskóa házszabályokra hivatkozott és kérte, hogy az elnök a kérelmet terjessze a Ház elé. Az elnök szavazásra tette fel a kérelmet. A Ház többsége a napirendelőlti felszólalásra nem adta meg az engedélyt. A Ház ezután áttért a középiskolai reformról szóló javaslat tárgyalására. A' keddi általános vita első szónoka Petrov á e z Gyula volt. Csak olvan reformot szabad hozni, amely egyrészt történelmi hagyományokon alapul, másfelől pedig megfelel a jelenkor hagyományos igényeinek. A gróf Klebelsbergféle törvény tiz év előtt rendezte a középiskolai típusokat nagy előnye a reálgimnázium megteremtése volt. Váz.sonyi János kifejtette beszédében, hogy a kormány fordított sorrendben nynl a közoktatás reformjához és a munkát nem kezdi a népiskolákon. A népoktatás fejlesztését Klebelsberg szollemében kell folytatni. A kettős érettségi rendszert burkolt nnmerns claususnak látja. Nem fogadja el a javaslatot. F i t z Artúr fidvőzőlte a javaslatnak az iskolafenntartó egyházak egyenjogúsítását megvalósító rendelkezését. A kettős érettségi rendszerben szintén burkolt numerus clausust lát. K o r n i s s Gyula: A' magyar középiskola a nemzeti kulturfolytonosság letéteményese. Ez volt az a hid. amelyen az első társadalmi osztály átment. Hangoztatta, hogy nem érkezett el az idő arra, hogy a mai törvényjavaslattal a kormány a Ház elé lépjen, mindamellett igazat ad a miniszternek abban — folytatta —, korábbi törvényeink annyira át vannak luggatva, hogy nagyon nehéz lett volna ftlkerfdni a javaslatban lefektetett szintézist. Elismeréssel szólt arról, hogv a javaslatot a nemzeti eszme mozgatja, de kifogásolta, hogy a megokolás túlságosan hangoztatja azt a nemzeti szellemet. Világszemléletre és külpolitikai érzék nevelésére van szükség. A hazafiság elsősorban a tettben rejlik. Ne dicsőítsük állandóan magunkat, hanem hívjuk fel hibáinkra is fiaink figyelmét. Az elnök ezután javasolta, Hogy a legközelebbi ülést szerdán délután tartsa a Ház. Meskó Zoltán a napirendi vita során felszólalt és visszautasította azokat a támadásokat. amelyek a nemzeti szocialista mozgalmat érték. Azt követelte, hogy a kormány azonnal lépjen a Ház elé a sajtoreformmal ós valósítsa meg az ujságirókamara intézményét Az ülés fél 10 óra után véget ért Gömbös beszéde a Nemzeti Munkahét dijkiosztásán Budapest, április 10. A Városi Színház nézőtere előtt osztotta ki kedden este a Társadalmi Egyesületek Szövetsége a Nemzeti Munkahét során rendezett versenyek kitüntetéseit. A kiosztás alkalmával Gömbös miniszterelnök mondott beszédet. — A társadalomban mindenkire egyformán szükség van — mondotta —, munkásra, munkaadóra, tervezőre, mérnökre, iparosra, gyárosra és tanítóra, mert valamennyien a nemzeti társadalomnak vagyunk tagjai. A Nemzeti Munkahét jelentősege éppen az, hogy egy nevezőre tudja hozni a nemzeti munkát. Törekvésemben nem befolyásolnak egyesek, akik szerint ferde beállításban a Nemzeti Munkahét voltaképen nem sikerült, mert csak 7 ezer ember vett részt azon a maga jószántából. A Nemzeti Munkahétre minden ellenkező állítással szemben 57-7R5 ember jött fel a vidékről, 2387 kÖ7ségbő1 és közülük 1500 résztvevőt kitüntettünk. Amikor megállapítom, hogy az első kísérlet sikerült, nyugodt lelkiismerettel mondom, a Nemzeti Munkahetet megismételjük és rendszeresítjük. Hangos uccai tüntetést rendeztek a legitimisták budai gyűlésén Verekedés az antilegifimisfa és a legitimista diákok közöíf, revolverlövéssel (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Kedden este a legitimista néppárt a budai Vigadóban gyűlést tartott, amelyen Grieger Miklós, őrgróf P a 11 a v i c i n i György és gróf A p p onyi György szólalt fel. A legitimista gyűléssel szemben az egyetemi hallgatók egy csoportja tüntetést rendezett. Körülbelül 200 diák a Dunaparton akart a budai Vigadó elé vonulni, a rendőrség a felvonulást megakadályozta. Egy csoportnak sikerült azonban a Vigadó elé vonulni és amikor a legitimista-gyűlés résztvevői távoztak, tüntetésképen a Kossuth-nótát énekelték; mire a legitimisták „Éljen Ottó" felkiáltással válaszoltak. Később összetűzés támadt. A tüntetés során tumultuózus jelenetek ját-> szódtak le .A Turul Bajtársi Szövetség tagjai az épület előtt összeverekedtek a legitimista Szent István Szövetség tagjaival. A verekedés során egv hölgyet letapostak, majd egy lövés dördült el. A rendőrség ekkor a tüntetőket szétszórta és a rendet helyreállította. A tüntetőket előállították a főkapitányságra, ahol Hlovac s i k Jánost őrizetbe vették, ö volt az. aki a levegőbe lőtt. | Égy csoport éjfél felé átment a pesti oldalra és az egyik legitimista lap előtt rendezett tün-i I tetést, a kiadóhivatal ablakait beverte. Az Ipartestület a közmunkák azonnali megindítását kivánfa A felsőipariskola kijavítása. — A szociáldemokrata kisiparosok deklarációja az elöljáróság keddi ülésén (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ipartestület elöljárósága első rendes ülését kedden délután tartotta meg. Napirend előtt Barry Dezső a szociáldemokrata kisiparosok deklarációját olvasta fd, amely többek között a következőket mondja: — Most amikor elsőizben ült össze az uj törvény alapján megválasztott elöljáróság, szükségesnek tartjuk álláspontunkat és követendő magatartásunkat leszögezni, mert a választás előtt és alatt olyan híresztelések keltek szárnyra, mintha mi, szociáldemokrata meggyőződésünket feladtuk volna. Kijelentjük, hogy változatlanul és maradéktalanul szociáldemokraták vagyunk és maradunk. — A magángazdaság, a magántermelés és a fogyasztás képtelenek egymáson segíteni és a tátongó ürt kiegyenlíteni. Hiányzik ehhez anyagi ertjük és hiányoznak egyéb eszközei. Csakis a fölöttük álló erők: a közületek tehetnek megfelelő intézkedéseket. A közmunkáimtk megindítása lehet csak egyedül a válságbél való kivecetff nt Követelnünk kell tehát: a közmunkáknak az egész országban való haladéktalan megindítását a többi ipartestülefel karöltve; a közmunkák kiadásánál szakítani kell az eddigi bürokratikus rendszerrel, mely egyenesen a tisztességtelen verseny kialakulásának Iskolapéldája; olyan közszállitási szabályzatot, mely elejét veszi és nem elősegíti a tisztességtelen versenyt és minél tffbb ajánlattevő számára lehetővé teszi a közmunkákban való részesülést; — összetett munkáknál a generál vállalkozás kiküszöbölendő; — már a versenytárgyalások kiírásánál kikötendő a heti 40 órás munkaidő és a fizetendő legkisebb munkabér; — a beérkezett ajánlatok közül azok, melyeknél az átszámítás alapján megállapítható, hogy a vállalatot terhelő rezsiköltségek leszámítása után maradó haszon 20 százalékon alul marad, figyelmen kívül hagvandó; — a vállalatok lebonyolítására szükséges tőke az ipartestület garanciája és ellenőrzése mellett a teljesített munka arányában vállalkozó kézmüiparosok rendelkezésére bocsájtandó; — a tisztességtelen versenynek más munkaterületen való megakadályozása céljából a 40 órás munkahét és a minimális munkabérek törvénybe iktatását. A ma viselt közterhek súlyossága és aránytalansága — folytatja a deklaráció —, szintén nagymértékben sietteti a kézműipar pusztulását. Követeljük ezért: az évi 2000 pengőt meg nem haladó jövedelem adómentességét; — az életet drágító, a termelést és fogyasztást bénító adónemek törlését és a többi hasonló intézkedések hatálytalanítását; a tízezer pengő értéket meghaladó vagyonok és a havi 600 pengőt meghaladó jövedelmek és keresetek adókulcsának felemelését ugv azonban, hogy a százezer pengős vagyonok és 1000 pengőt meghaladó havi jövedelmek adókulcsa a mainak legalább kétszerese legven, — a gazdasági élet újjáépítéséhez szükséges összeg belső kénvszerkölcsön utián teremtendő elő azoktól, akiknek vagvona az 50.000 pengőt vagy havi jövedelme az 1000 pengőt meghaladja erősen progresszív alapon. A szociáldemokrata iparosság deklarációiát az elöljáróság tagjai Hozzászólás nélkül vették tudomásul. A pénztárjelentések ismertetése után Takács Béla alelnök az elnöki Jelentéseket terjesztette elő. majd rövid időre felfüggesztette az elöljáróság ülését, mivel az ipartestületi szék tartotta alakuló értekezletét Az elöljáróság ezután az üzletek és műhelyek" zárórájáról tárgyalt A nyílt üzlethelyiséggel biró Iparosok között már régebben megnyilvánult az a kívánság, hogy az üzletek záirórját esti 7 óra helyett 6 órában állapítsák meg. Az Ipartestület az elsőfokú közigazgatási hatósághoz tette át a zárórakérdést, az iparhatóság a kereskedelmi és iparkamara véleményét kérte ki. A kamara megemlitet e, hogy a záróra tárgyában a kereskedők mértékadó tényezőit Is meghallgatták, akik a jelenlegi záróra rendjén nem óhajtanak változtatni. Az elöljáróság elhatározta, hogy a záróra kérdését továbbra is napirenden tartja. Az inditványokat tárgyalták ezután. Paalusz Jenő indítványa szerint Szeged városa bocsásson ki a hátralékos adó öszegének megfelelő címletű és mennyiségű úgynevezett csere-leveleket, amelyet a város felhasználhat saját és tisztviselői bevásárlására. Az iparos az igy beváltott csere-levelet adófizetésre használná fel. Az indítvány a gazdasági bizottság elé kerül. Parcsetich István arranézve tett indítványt, intézzen feliratot az ipartestület a kereskedelmi miniszterhez és kérje, hogy az állaim és a közületek a közmunkák azonnali megindítását tartsák legsürgősebb feladatuknak. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. A másik j.avasilata az volt Parcsetichnek, hogy feliratban kérje az ipartestület a kereskedelmi minisztert, sürgősen készitsen törvényjavaslatot a kontárkodás hivatalból való üldözéséről. Az elöljáróság Vörös József módosításával fogadta el az Indítványt és annak értelmében felír a kormányhoz, hogy necsak a kontárt, hanem a foglalkoztatóiát Is üldözzék. Lakó Antal az uj fémipariskola épületének rendbehozatala érdekében infreirpellálta meg az elnökséget. Elhatározta az elöljáróság, hogy felkéri Szeged mindhárom képviselőjét, hogy interveniáljanak a kormánynál az épület mihamarább! rendbehozatala érdekében. Cantacusino párbajozik Bukarest, április 10. A Duca-merénylet ügyében őrizetbe vett, később szabadlábra helyezett Cantacusino tábornok párbajra hivta ki Mavrocordatu herceget, Filipescut, az „Epoca' főszerkesztőjét és D u c a Gregoret, a volt miniszterelnök bátyját, akik azt indítványozták, hogy Cantacusinót zárják ki a bukaresti zsokéklubból. Ezt azonban a klub visszautasította. Cantacusino ma reggel párbajozott Mavrocordatu herceggel, akit homlokán könnyebben megsebesített. Szerdán lesz Filipescuval és Dúca Gregorával a párbaj.