Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-10 / 79. szám

április 10. DECMAGYARORSZSG 3 A Pulcz-uccai szegényházban helyezik el a koldusbetegeket (A Délmagyarország munkatársától.) Régóta foglalkoztatja a város hatóságát az a lehetetlen helyzet, amely az ucoákon talált betegek elhe­lyezése Ikörül uralkodik. A mentők ezeket a betegeket minden polgármesteri tilalom ellenére a városi menhelyre szállítják és ott hagyják, mert sem a klinikák, sem a kórháziak nem veszik fel őket. A menhelyen viszont az ilyen kényszer­betegszállítás a legnagyobb zavart okozza. mer1 a menhely sem jetegek elhelyezésére, sem betegek ápolásaira nem rendezkedett be, sem fel­szerelése, sem helyisége nincsen hozzá, sőt a betegek elhelyezése veszélyezteti a menheily 1a.­kóiniak egészségét. Ezért adta ki annakidején a polgármester a jzigoru tilalmat, hogy a menhely nem vehet fel betegeket, de a menhely gondnok­sága kényszerhelyzetbe kerül, aimikor a mentők leteszik a beteg.it a kapuba és Mrittden tiltakozás efletiére is ott hagyják. A potlgáirmester annakidején dr. Szabé Gém tanácsnokot bizta meg azzal, hogy keressen va­lami megoldást, mert valahogyan gondoskodni kell az ilyen szerencsétlen uccáról felszedett koldus dk elhelyezéséről és ápolásáról. Szabó ta­nácsnok hétfőn terjesztette a tanács elé javasla­tát, amelyben három megoJdásd imódot ajánl. Az •egyik mód az lenne, ha a város felállítania egy olyan otthont, amelyben ezek a betegek helyet és kezelést kapnának, de ahová rajtuk kivül senki más nem vehető fel A második módja az lenne a megoldásnak a tanácsnok szerint, ha a jelenlegi üresen álló ujszegedi járványkórház egyik helyiségét foglalnák le ideiglenesen erre a célra. A harmadik megoldási lehetőségként azit jelentette be. hogy a felsővárosi Szent Te­réz Egyesület már régóta foglalkozik egy ilyes­féle szeretethez felállításának gondolatával. Az egyesület vállalkozna airra, hogy berendezzen egy ötágyas helyiséget erre a célra, de külön­böző ellenszolgáltatásokat kiván a várostól. El­sősorban a berendezés költségeire kér 800—1000 pengőt, lakbérhozzájárulás cimén évi 300—350 pengőt, minden beteg után havonta 15 pengő ápolási és ellátás! költséget és egy ápoló havi 30 pengős fizetésének megtérítését. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes a Szent Teréz Egyesüílet ajánlatát el fogad hálát­lanul súlyosnak találta. A tanáos hosszas esz­mecsere után ugy határozott, hogy egy — ne­gyedik megoldást választ, még pedisr ugy oldia meg a kérdíst, hogy a Pulcz-uccai szegény­házban egy-két szobát szerel fel 5 10 ággyal a koldusbetegek számára. Addig is, amig ez az intézmény elkészül, ideiglenesen az ujszegedi járványkőrházba helyezik el a kol (kisbetegeket. A határozatról a polgármester értesiti a mentő­ket, akik enentul nem szállítják az ilyen bete­geket a menházba. A szegedi pincérek a borravaló ellen Hétfőn délutáni értekezleten követelték a százalékrendszer bevezetését (A Délmagyarország munkatársától.) A borra­wdórendszer eltörlésének kérdése egyre jobban foglalkoztatja az érdekelteket. Kedden délelőtt kezdődik meg Budapesten a borravalóankét és kö­rülbelül ott fog eldőlni, hogy borravaló, vagy •alék?. A Kávéházi, Éttermi, Szállodai Alkalmazottak Országos Szövetségének szegedi csoportja hétfőin délután a Munkásotthonban szakmai értekezletet tartott. Az értekezletet csak nagy késéssel lehetett megkezdeni, mert a pincérek nagyobb csoportja az Inségmonkáról nem tudott idejében az értekezletre sietni. Szelei Imre elnök nyitotta meg az érte­kezletet, majd W e i 1 e r Bernát titkár ismertette a helyzetet: — Szombaton éjjel — mondotta — a fővárosi szaktársak a százalék mellett foglaltak állást, ha­tározatilag kívánták a gyalázatos borravalórend­szer eltörlését. Most Szegeden a sor az állásfogla­lásban. Szegeden, a 200 pengős forgalmat csináló üzleteknél a szaktársak 1.60—2 pengőt keresnek, Pesten 5-6 pengőt. Ebből a 2 pengőből kell la­kást, élelmet, ruhát fizetni, családot eltartani, ami pedig képtelenség Ezért van szükség a százalék­rendszer bevezetésére, ez tisztességesebb megélhe­tést fog biztosítani. Ellenzők vannak, főleg a fő­pincérek körében. Egynémely pesti munkaadó is tiltakozik főleg azért, mert óriási óvadékokat kel­lene hirtelenében visszafizetnie. Tiltakoznak vé­gül az uzsorások, akik 50—60 százalék kamat mel­lett adták ki a pénzüket óvadék céljaira és ebből az uzsorából éltek. A mozgalom mellé viszont egy­re többen állanak. — A szegedi pincérek 80 százaléka munkanél­kül van, a főnökök pedig azt tapasztalják, hogy a zónázó vendégek szinte máról-holnapra elfogytak. Mindennek az oka a borravaló, mert a zóna 36 fil­léres ára nem bírja el a 20 fillér borravalót, a le­esökkentett középosztály a megspórolt borravaló­ból a hentesnél vásárol tízórait... A feketéző vendégek száma is megcsappant, bár ott a borra­való „benne van". De amig a főpincér 5 fillért ke­res egy feketénél, a többi pincér együtt kapja a másik 5 fillért, egyre tehát legjobb esetben is egy fillér esik. — Ha a százalékrendszert bevezetik, mindenek­előtt rendezni kell az elosztás kérdését: igazságot akarunk, megélhetést, ne a főpincérek keressék a többet. A főpincér a százalékból egyenlően része­sedjék a dolgozó szaktársakkal, az övé úgyis a trafik és a sütemény. Ha ez kevés, intézze el a dol­gát a „tulajjal", hiszen úgyis szokásban volt, hogy a főpincér külön százalékot kapott. — Az uj rendszer a kávéházi munkásoknál ta­lán nem lesz nagyon előnyös a vidékieknek, mert a forgalom csekély. Ezen ugy lehetne segíteni, hogy egyrész magasabban kellene megszabni a százalékot, másrészt a kiskávéházi tételékhez to­vábbra is hozzá kellene csapni a tiz filléreket. A régi rendszert tartani tovább nem lehet. Eddig rendőrségileg engedélyezett koldulást végeztünk tiszta kabátban és 14—18 órai munka után 2 pen­gővel a zsebünkben mentünk haza, A szaktársak megmondhatják, hogy kinek a felesége hitte el, hogy annyi munka után csak 2 pengőt keresett a férje és hogy a többit nem itta, vagy nem kár­tyázta el?... Az előadó ezután határozati javaslatot olvasott fel, amely szerint az értekezlet a gyalázatos bor­ravalórendszer eltörlését kivánja és óhajtja a szá­zalék bevezetését. Varga István ügyvezető elnök kifejtette, hogy a közönségnek csak 20 százaléka adott borra­valót. A hanyag 80 százalék is adni fog ezután, a pincérek tehát megtalálják, sőt jobban megtalál­ják számításukat. A százalék emberré fogja tenni a pincért, akit eddig lenéztek. A borravalóra utalt pincérek nem tudnak családot alapítani, mert a vendég szeszélyétől függő keresetre nem lehet megnősülni. A százalék újra tiszta foglalkozássá avatja a pinoérmesterséget. — A főnökök egyik ellenvetése az, hogy a s5n­tésnél megálló és ott fogyasztó vendégekkel szem­ben igazságtalan lenne a százalék. Ezektől a futó­vendégektől, akik a borravaló miatt nem ülnek asztalhoz, ma is kell tiz százalékot kérni, mert ezeket tényleg nem is szolgálja ki pincér, csak a csapos. A vendéglősökre csak előnyös lesz a szá­zalék, mert a pincéreknek érdekében fog állani a nagyobb fogyasztás. Sterczfinger László arra hrvta fel a fi­gyelmet, hogy a százalékrendszer főleg a nagy ösz­szeget kitevő céhnél lesz előnyös a felszolgálókra, mert az eddigi 10—20 fillér helyett megkapják a WflCM oofotwmők 1 dro. borofvakészíilék . . . P —.64 1 „ „Izsák" penge jótállással . „ -.18 1 „ borotvatál ...... .22 1 „ borotvaecset . . . . „ — .48-tól 1 „ „Izsák" kockaborotvaszappan —.16 1 „ „Izsák"rudborotvaszappan60gr —.38 1 dkg. gumiszivacs . . . . P —.16 1 drb. kis timsókocka . , . .24 1 doboz borotvaputier. . . . „ -.60 1 dkg. tinóm kölni kimérve . , „ —.16 1 üveg finom kölni so-gr.-os. . „ -.88 Szeged, Tisza Lajos-körut 42. szám. Telefon: 32-66. ceh bizonyos hányadát, a<mí megfelel a munká­juknak. Kerekes Sándor is a százalék mellett szólalt fel, majd Lájer Dezső azt javasolta, hogy a vi­dék speciális óhajait és kívánságait is terjesszék az ankét elé. Az értekezlet a határozati javaslatot egyhangú­lag elfogadta, ezzel az értekezlet véget ért. Naponta 63 pengőbe kerül a városnak a telefon Egyelőre nem valósítják meg a házi­központot (A Délma^yarország munkatársától.) A tele­fonbeszélgetések költségé évről-évre nagyobb a városnál. ^ Nemrégiben felmerült az a terv, hogy házi telefonközpontot szerelnek fel a vá­rosházán. A polgármester pár héttel ezelőtt megbízta C s á n y i Ferenc főmérnököt, hogy a házitelefon felszerelésére készítsen költségve­tést A tervezet el is készült és a város meg-i egyezett az államrendőrséggel is, hogy a bér­ház egyik földszinti helyiségét, amely most a rendőrségé, átengedik a városnak a telefonköz­pont céljaira. A tervek szerint április közepén hozzákezdtek volna a szerelési munkálatokhoz. Egyelőre azonban a városházán nem valósul meg a házitelefon. A postával való tárgyalás során ugvanis kitűnt, hogy a szerelési munká­latok költsége jóval nagvobb, mint azt előze­tesen számították. A város költségvetésében nincs egvelőre fedezet a költségekre és arra sincs mód, hogy a házi telefonközpont vezeté­sére szerződtessen valakit a város, bár 80—100 pengős fizetésért műszaki alkalmazott vállal­kozna a munkára. A telefonközpont tervét egvelőre elejtette a polgármester, arra maid akkor kerül sor, ha jobb pénzügvi viszonyok között lesz a városi háztartás. Addig i<* a vá­rosi hivatalok egvmásközti telefonbeszélgetését igvekszenek csökkenteni. Ezidőszerint az^ a helyzet, hogy naponta átlagosan 63 pengőbe kerül a városnak a telefon. Peírovszlcff szövet fcövei a kormányzóaiáS Rudanest. ánrilis 9. A MTI jelenti: A kormány­zó hétfőn délben 12 óra 30 nerckor ünnepélyes kihallgatáson fogadta Adolf Petrovszkij urat, a Szocialista Szovjetköztársaság Uniójának újon­nan kinevezett rendkívüli követét és meghatal­mazott miniszterét, aki megbízólevelét nyújtotta át. Az üdvözlő- és válaszbeszédek elhamrzása után a kormányzó beszélgetést folytatott a követtel. nECVÁKOSlMíO XI (JtolsO nap. A budapesti Décst palota kiváló njdonsílga Asszony a kínpadon Kiváló gangszter történőt

Next

/
Thumbnails
Contents