Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)
1934-04-01 / 73. szám
<5 DeCMAGYARORSZAG T934 április 1. Réka óriási választókban legolcsóbb Rosmannál csak a gazdasági kérdésekre kell átterelődni. A RUdbfríokpolifika — Hogy ezen a téren mennyi tenni való van. csak megemlítem a 70.000 holdas, • nagy gazda Szeged város földbirtokpolitikáidnak megreformálásánál kimunkálásra váró gondolatokat, amelyek megítélésem szerint a mezőgazdák, a földbérlők és a v£ros közös érdekei előmozdításának eszközei volnának. Ilyenek: a város földbirtokpolitikájának megváltoztatása, középbirtokok, nagvobb bérletek létesítése. hogy a kisbérlők, akiknek néhány holdas bérlete nem meríti ki a bérlők és családtagjaik teljesítő képességét és nem íyujthat részükre emberséges megélhetést, gazdasági munkaalkalomhoz juthassanak, stb. stb. ipar és kereskedelem Ipari és kereskedelmi téren — sajnos —, sokkal nehezebb eredményeket elérni, mert az okok. amelyek az ipar és kereskedelem válságos helyzetét előidézték, a trianoni határokkal és olyan külpolitikai kérdésekkel függnek össze, amelyeknek megoldása messze túlhaladják a város hatóságának erejét és hatáskörét. De mindenesetre van itt is igen sok kérdés, ami az érdekeltség javára helyileg elintézhető. Ezek a kérdések mindjárt más elbírálás és elintézés alá esnek, ha a város hatósága 5.s közönsége egységesen magáévá teszi annak a tételnek az igazságát, hogy minden erőnket a közgazdasági problémák megoldásánál kell koncentrálni. Gondolok Temesvár példájára, amely grandiózus közgazdasági politikájával élénkséget tudott vinni a városba. Az adminisztráció átszervezése —A városvezetés további és halasztható feladata a közigazgatás. az adminisztráció átszervezése. A személyt kladdsonat tervszerűen apasztani kell, mert a boldog békeidőkhöz méretezett adminisztráció költségeit elsorvadt költségvetésünk nem bir]a el. Ugyanígy apasztani kell a nyugdijterheket is. Ezt a kérdést márólholnapra nem lehet megoldani. De igazságos szelekcióval, szociális szempontok szem előtt tartásával haladéktalanul meg kell kezdeni. Ennél a kérdésnél nem szabad az illetmény leszállítások kényelmes, de a legrosszabb megoldásának álláspontjára helyezkedni, mert ez a leghelytelembb takarékosság, amivel végeredményben nem csak a tisztviselőket és egyéb városi alkalmazottakat, hanem következményeiben a J-iilönben is tönkrement ipart és kereskedelmet sulijuk. — Elsősorban a megüresedő állások betöltésénél kell a legnagyobb óvatossággal eljárni. Ott, ahol az állás jelentősége nem okvetlenül kivánja meg a végleges és nyugdíjjogosultsággal egybekötött alkalmaztatást, tisztességes megélhetést biztosító ideiglenes állások rendszerével lehet a város javára takarékoskodni. Engedetlen, megbízhatatlan. szolgálatképtelen, a közigazgatás ¡fi hírnevét veszélyeztető alkalmazottaktól minden protckcifira válfi tekintet nélkül meg kell tisztítani a közigazgatást. Vezető állásokra tudatosan kell suc~ crescenciát nevelni. Nyelvismeret, látókör, tapasztalat, általános műveltség kibővitése a nivó emelése céljából nem szabad némi áldozatoktól sem visszariadni. Végeredményben ez a városra nézve hasznos befektetés. A magam tapasztalatai alapján rendkívül fontosnak tartom, hogy a polgármester hivatali ügyköre akként szabályoztassék. hogy kisebb jelentőségű adminisztrációs teendőktől, lényegtelen ügyekben és eljáró ügyletek tömegétől távoltartassék. mert a jelenlegi rendszer mellett nem marad fizikai ideje arra, hogy fontosabb közérdekű k'érdések tanulmányozásában elmélyüljön, sőt, hogy felügyeleti jogkörét megfelelően gyakorolja és egyáltalában a közre nézve sokkal értékesebb tevékenységét, a város javára érvénycsitse. Városrendezés — Az elmondottakat a közigazgatás megoldásra váró, legközelebbi feladatainak tartom és ezek mellett természetesen nem szorulhatnak háttérbe a már megkezdett, vagy tárgyalás alatt álló ügyek. Ezek között első helyen emlitem a Mars-tér és a környező uccák burkolatának elkészítését, a Mátyás-templom környékének rendezését és számos egyéb, kisebb-nagyobb városrendezési igény kielégítését. A közigazgatás maga az élet. Emberek kidőlhetnek, tovább halad, a közigazgatás kereke, gépezete, de az élet azért neim állhat meg egy pillanatra sem. Modern strandfürdő és a kiállítási csarnok További kérdésünkre a polgármesterhelyettes a következőket válaszolta: — A strand és kiállítási csarnok létesítését nem sorozhatom azon kisebb alkotások közé, amelyeknek költsége a város rendes költségvetésének keretébe a legközelebbi jövőben beállítható volna. Hozzávetőleges számitásom szerint a városhoz méltó és idegenforgalmi igényeknek is meg !e'ő nagy strand létesitése 100—120.000 pent, be. a kiállítási csarnok körülbelül ugyanannyiba kerülne. Minthogy 1 százalék pótadó 15 ezer pengőt jelent, a szükséglet 14—15 százaié kos pótadó emelést igényelne. A jelen körülmények közt ilyen igényléssel nem lehetne az adózók elé járulni. — A kiállítási csarnok létesítését nem is sorozom a sürgősen megvalósítandó tervek közé Annál kevésbé, mert a rendszeresített nemzetközi árumintavásárok mellett a nagyobbszabásu vidéki ipari kiállítások prosperitását nagyon is kockázatosnak látom. Amennyire helyeslem a "zegedi ipartestület által már jól bevezetett ipari vásárok megtartását, annyira megfontolandónak tartom, a nagy befektetéssel é>s nagy költséggé' járó és a tapasztalat szerint anyagi eredménnyel nem kecs© 'tető nagyobbszabásu kiállítások rendezését. Mindenesetre más megfontolást igényel ez a kérdés, ha a trianoni határok vasgyürüje tágul köröttünk. Ellenben közegészségi, városrendezési, szépészeti. szociális Js idegenforgalmi szempontokból elsőrendű szükségletnek tartom egy impozáns, modern. a Tisza vízállásától független nagy strandfürdő építését. Ennek költségét száz éves hitelmüveletes ajánlattal nem tartom elbirhatatlannak, de sokká' helyesebbnek gondolom, ha ez a város bevonásával, de a várostól cügge+lenül. üzleti vállalkozás alapján létesülne. Ilyen irányban már folynak is tárgyalások és azok eredményességét hatósági részről támogatom. A szabadtéri játékok — A „Szegedi ffét" állandósítását helyesnek to-tom• de csak azzal a feltétellel, ha az a szabadtéri játékok idejében rendeztetik. Ellenkező esetbon egyik rontia a másik sikerét, arra pedig semmi szükség, hogy önmagunk fejlesszünk önmagunk ellen konkurrenciát. Sem a szabadtér? játékok, sem a Szegedi Hét rendezése nem való a hatóság ügykörébe. Talán akkor, ha az idegenforgalmi hivatal, mint önálló hivatal létesül. De még akkor sem bízom olyan sikerben, mint amilyent a nehézkes hivatali ügyintézéstől mentes, teljes mozgási szabadsággal dolgozó, hozzáértő, megfelelő sajtóösszeköttetéssel rendelkező, kipróbált rendezőbizottság elérhet. A multévi szabadtéri játékok sikerének ugy közgazdasági, kulturális és idegenforgalmi szempontokból rendkívül nagy jelentőséget tulajdonitok és még fokozottabb eredményt várok attól a folyó évben, amikor a rendezőségnek értékes gyakorlati tapasztalatok állanak rendelkezésére és már az indulásnál olyan nagyszabású tervekkel állott elém. amelyek nem csak országos, hanem nemzetközi viszonylatban is számottevő érdeklődést fognak felkelteni. — A múlt évinél sokkal szerencsésebbnek tartam a szabadtéri játékok ezévi időpontjának megválasztását is ós a siker minden rendelkezésre álló eszközzel való előmozdítását a hatóság közérdekű feladatának ismerem. A szabadtéri játékok bemutatására a Dóm-tér olyan adottság, amelvhez fogható nincsen az országban. Ennek kihasználását elmulasztani a város érdekei elleni bűnnek tartanám. Ezért a rendezőséget, nagy anyagi és erkölcsi felelősséggel járó, nehéz munkájában, a hatósággal karöltve, a város egész társadalmának támogatni erkölcsi kötelessége. A szabadtéri játékok sikerének megítélésekor nemcsak az anvagi szempontokat kell figyelembe venni, hanem mérlegelni kell a város javára azt a megfizethetetlen propaganda értéket, amit az egész magvar sajtó és a külföldi sajtó számos nagytekintélyű orgánuma minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül heteken keresztül a városról szóló szebbnél-szebb és elismeréstől áradozó cikksorozatokban kifejtett. A muzeum és a Somogyi-könyv tár Ezután a városi muzeumnak a Somogyi-könyvtártól való elválasztására vonatkozó tervekről kérdeztük meg Pálfy polgármesterhelyettesf. — Még Móra Ferenc életében merültek fel tervek a Somogyi-könyvtár és muzeum elkülönítésére — mondotta —, azoknak behatóbb tárgyalás alá vétele azonban elakadt az anyagi kérdéseken. Móra Ferenc halála után ismételten felbukkant a Somogyi-könyvtár és Egyetemi Könyvtár egyesítésének gondolata. A két könvvtár egyesítéséből egy közel 300.000 kötetes könyvtár létesillése. még nemzetközi relációkat is olyan számottevő kulturesemény, ami a legalaposabb megfontolásra kényszerit. Részemről nem zárkóznék el a két könyvtár egyesítésének gondolatától olyan feltételtel, hogy a Somogyi-könyvtár alapítványi jellegének kidomboritásával, a különálló fejlődés lehetősége és bekövetkezhető szétválás esetén az önállóságra való visszatérés, valamint a város anviagl érdekeinek teljes védejme a legprecízebb jogi körülírással szerződésileg biztosíttassák. — A kérdést erősen aktuálissá teszi az a körülmény, hogy a könyvtár és muzeumi anyag tudományos rendszerű kiállítására a rendelkezésre álló helyiségek már is elégtelenek. a Móra Ferenc által feltárt világhírű régészeti leletek feldolgozása után pedig végképpen nem marad hely azok közszemlére tételére. — Ez is olyan kérdés, amit a közigazgatásnak a legközelebbi jövőben meg kell oldani. Pálfy polgármesterhelyettesnek a város pénzügyi helyzetéről tett részletes nyilatkozatát húsvét után, egyik legközelebbi számunkban fogjuk közölni. Katona László uj illatszertárában 54 Károlyi ucca 3. (Tisza La|os kOrut saroknáH olaso húsvéti •"«lítoi'tti' -'»»íMikkAh IfuihAtok.