Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-01 / 73. szám

<5 DeCMAGYARORSZAG T934 április 1. Réka óriási választókban legolcsóbb Rosmannál csak a gazdasági kérdésekre kell átte­relődni. A RUdbfríokpolifika — Hogy ezen a téren mennyi tenni való van. csak megemlítem a 70.000 holdas, • nagy gazda Szeged város földbirtokpolitikáidnak megrefor­málásánál kimunkálásra váró gondolatokat, ame­lyek megítélésem szerint a mezőgazdák, a föld­bérlők és a v£ros közös érdekei előmozdításá­nak eszközei volnának. Ilyenek: a város föld­birtokpolitikájának megváltoztatása, középbir­tokok, nagvobb bérletek létesítése. hogy a kis­bérlők, akiknek néhány holdas bérlete nem me­ríti ki a bérlők és családtagjaik teljesítő képes­ségét és nem íyujthat részükre emberséges meg­élhetést, gazdasági munkaalkalomhoz juthassa­nak, stb. stb. ipar és kereskedelem Ipari és kereskedelmi téren — sajnos —, sok­kal nehezebb eredményeket elérni, mert az okok. amelyek az ipar és kereskedelem válságos hely­zetét előidézték, a trianoni határokkal és olyan külpolitikai kérdésekkel függnek össze, amelyek­nek megoldása messze túlhaladják a város ható­ságának erejét és hatáskörét. De mindenesetre van itt is igen sok kérdés, ami az érdekeltség javára helyileg elintézhető. Ezek a kérdések mindjárt más elbírálás és elintézés alá esnek, ha a város hatósága 5.s közönsége egységesen ma­gáévá teszi annak a tételnek az igazságát, hogy minden erőnket a közgazdasági problémák meg­oldásánál kell koncentrálni. Gondolok Temesvár példájára, amely grandiózus közgazdasági politi­kájával élénkséget tudott vinni a városba. Az adminisztráció átszervezése —A városvezetés további és halasztható fel­adata a közigazgatás. az adminisztráció átszer­vezése. A személyt kladdsonat tervszerűen apasztani kell, mert a boldog békeidőkhöz mé­retezett adminisztráció költségeit elsorvadt költ­ségvetésünk nem bir]a el. Ugyanígy apasztani kell a nyugdijterheket is. Ezt a kérdést máról­holnapra nem lehet megoldani. De igazságos szelekcióval, szociális szempontok szem előtt tartásával ha­ladéktalanul meg kell kezdeni. Ennél a kérdésnél nem szabad az illetmény le­szállítások kényelmes, de a legrosszabb megol­dásának álláspontjára helyezkedni, mert ez a leghelytelembb takarékosság, amivel végered­ményben nem csak a tisztviselőket és egyéb városi alkalmazottakat, hanem következményei­ben a J-iilönben is tönkrement ipart és kereske­delmet sulijuk. — Elsősorban a megüresedő állások betöltésénél kell a legnagyobb óvatossággal eljárni. Ott, ahol az állás jelentősége nem okvetlenül kivánja meg a végleges és nyugdíjjogosultsággal egybekötött alkalmaztatást, tisztességes megélhetést biztosító ideiglenes állások rendszerével lehet a város ja­vára takarékoskodni. Engedetlen, megbízhatat­lan. szolgálatképtelen, a közigazgatás ¡fi hírne­vét veszélyeztető alkalmazottaktól minden pro­tckcifira válfi tekintet nélkül meg kell tisztítani a közigazgatást. Vezető állásokra tudatosan kell suc~ crescenciát nevelni. Nyelvismeret, látókör, tapasztalat, általános mű­veltség kibővitése a nivó emelése céljából nem szabad némi áldozatoktól sem visszariadni. Vég­eredményben ez a városra nézve hasznos befek­tetés. A magam tapasztalatai alapján rendkívül fontosnak tartom, hogy a polgármester hivatali ügyköre akként szabályoztassék. hogy kisebb jelentőségű adminisztrációs teendőktől, lényegte­len ügyekben és eljáró ügyletek tömegétől távol­tartassék. mert a jelenlegi rendszer mellett nem marad fizikai ideje arra, hogy fontosabb közér­dekű k'érdések tanulmányozásában elmélyüljön, sőt, hogy felügyeleti jogkörét megfelelően gya­korolja és egyáltalában a közre nézve sokkal ér­tékesebb tevékenységét, a város javára érvényc­sitse. Városrendezés — Az elmondottakat a közigazgatás megoldás­ra váró, legközelebbi feladatainak tartom és ezek mellett természetesen nem szorulhatnak háttérbe a már megkezdett, vagy tárgyalás alatt álló ügyek. Ezek között első helyen emlitem a Mars-tér és a környező uccák burkolatának el­készítését, a Mátyás-templom környékének ren­dezését és számos egyéb, kisebb-nagyobb város­rendezési igény kielégítését. A közigazgatás ma­ga az élet. Emberek kidőlhetnek, tovább halad, a közigazgatás kereke, gépezete, de az élet azért neim állhat meg egy pillanatra sem. Modern strandfürdő és a kiállítási csarnok További kérdésünkre a polgármesterhelyettes a következőket válaszolta: — A strand és kiállítási csarnok létesítését nem sorozhatom azon kisebb alkotások közé, ame­lyeknek költsége a város rendes költségvetésé­nek keretébe a legközelebbi jövőben beállítható volna. Hozzávetőleges számitásom szerint a vá­roshoz méltó és idegenforgalmi igényeknek is meg !e'ő nagy strand létesitése 100—120.000 pent, be. a kiállítási csarnok körülbelül ugyan­annyiba kerülne. Minthogy 1 százalék pótadó 15 ezer pengőt jelent, a szükséglet 14—15 százaié kos pótadó emelést igényelne. A jelen körülmé­nyek közt ilyen igényléssel nem lehetne az adó­zók elé járulni. — A kiállítási csarnok létesítését nem is so­rozom a sürgősen megvalósítandó tervek közé Annál kevésbé, mert a rendszeresített nemzet­közi árumintavásárok mellett a nagyobbszabásu vidéki ipari kiállítások prosperitását nagyon is kockázatosnak látom. Amennyire helyeslem a "zegedi ipartestület által már jól bevezetett ipari vásárok megtartását, annyira megfontolandónak tartom, a nagy befektetéssel é>s nagy költséggé' járó és a tapasztalat szerint anyagi eredménnyel nem kecs© 'tető nagyobbszabásu kiállítások ren­dezését. Mindenesetre más megfontolást igényel ez a kérdés, ha a trianoni határok vasgyürüje tá­gul köröttünk. Ellenben közegészségi, városrendezési, szé­pészeti. szociális Js idegenforgalmi szempontokból elsőrendű szükség­letnek tartom egy impozáns, mo­dern. a Tisza vízállásától független nagy strandfürdő építését. Ennek költségét száz éves hitelmüveletes aján­lattal nem tartom elbirhatatlannak, de sokká' helyesebbnek gondolom, ha ez a város bevoná­sával, de a várostól cügge+lenül. üzleti vállalko­zás alapján létesülne. Ilyen irányban már foly­nak is tárgyalások és azok eredményességét ha­tósági részről támogatom. A szabadtéri játékok — A „Szegedi ffét" állandósítását helyesnek to-tom• de csak azzal a feltétellel, ha az a sza­badtéri játékok idejében rendeztetik. Ellenkező esetbon egyik rontia a másik sikerét, arra pedig semmi szükség, hogy önmagunk fejlesszünk ön­magunk ellen konkurrenciát. Sem a szabadtér? játékok, sem a Szegedi Hét rendezése nem való a hatóság ügykörébe. Talán akkor, ha az idegen­forgalmi hivatal, mint önálló hivatal létesül. De még akkor sem bízom olyan sikerben, mint ami­lyent a nehézkes hivatali ügyintézéstől mentes, teljes mozgási szabadsággal dolgozó, hozzáértő, megfelelő sajtóösszeköttetéssel rendelkező, ki­próbált rendezőbizottság elérhet. A multévi szabadtéri játékok sikeré­nek ugy közgazdasági, kulturális és idegenforgalmi szempontokból rendkívül nagy jelentőséget tulajdo­nitok és még fokozottabb eredményt várok attól a folyó évben, amikor a rendezőségnek értékes gyakorlati tapasztalatok állanak rendelkezésé­re és már az indulásnál olyan nagy­szabású tervekkel állott elém. ame­lyek nem csak országos, hanem nemzetközi viszonylatban is számot­tevő érdeklődést fognak felkelteni. — A múlt évinél sokkal szerencsésebbnek tar­tam a szabadtéri játékok ezévi időpontjának megválasztását is ós a siker minden rendelke­zésre álló eszközzel való előmozdítását a ható­ság közérdekű feladatának ismerem. A szabadtéri játékok bemutatására a Dóm-tér olyan adottság, amelvhez fogható nincsen az országban. Ennek kihasználását elmulasztani a város ér­dekei elleni bűnnek tartanám. Ezért a rendezőséget, nagy anyagi és erkölcsi felelősséggel járó, nehéz munkájában, a ható­sággal karöltve, a város egész társadalmának támogatni erkölcsi kötelessége. A szabadtéri játékok sikerének megítélésekor nemcsak az anvagi szempontokat kell figyelembe venni, hanem mérlegelni kell a város javára azt a meg­fizethetetlen propaganda értéket, amit az egész magvar sajtó és a külföldi sajtó számos nagyte­kintélyű orgánuma minden anyagi ellenszolgál­tatás nélkül heteken keresztül a városról szóló szebbnél-szebb és elismeréstől áradozó cikkso­rozatokban kifejtett. A muzeum és a Somogyi-könyv tár Ezután a városi muzeumnak a Somogyi-könyv­tártól való elválasztására vonatkozó tervek­ről kérdeztük meg Pálfy polgármesterhelyet­tesf. — Még Móra Ferenc életében merültek fel tervek a Somogyi-könyvtár és muzeum elkülö­nítésére — mondotta —, azoknak behatóbb tárgyalás alá vétele azonban elakadt az anya­gi kérdéseken. Móra Ferenc halála után ismé­telten felbukkant a Somogyi-könyvtár és Egyetemi Könyvtár egyesítésének gondolata. A két könvvtár egyesítéséből egy közel 300.000 kötetes könyvtár létesillése. még nemzetközi relációkat is olyan számottevő kul­turesemény, ami a legalaposabb megfontolás­ra kényszerit. Részemről nem zárkóznék el a két könyvtár egyesítésének gondolatától olyan feltételtel, hogy a Somogyi-könyvtár alapítvá­nyi jellegének kidomboritásával, a különálló fejlődés lehetősége és bekövetkezhető szétválás esetén az önállóságra való visszatérés, vala­mint a város anviagl érdekeinek teljes védej­me a legprecízebb jogi körülírással szerződé­sileg biztosíttassák. — A kérdést erősen aktuálissá teszi az a körülmény, hogy a könyvtár és muzeumi anyag tudományos rendszerű kiállítására a ren­delkezésre álló helyiségek már is elégtelenek. a Móra Ferenc által feltárt világhírű régészeti leletek feldolgozása után pedig végképpen nem marad hely azok közszemlére tételére. — Ez is olyan kérdés, amit a közigazga­tásnak a legközelebbi jövőben meg kell oldani. Pálfy polgármesterhelyettesnek a város pénzügyi helyzetéről tett részletes nyilatkoza­tát húsvét után, egyik legközelebbi számunk­ban fogjuk közölni. Katona László uj illatszertárában 54 Károlyi ucca 3. (Tisza La|os kOrut saroknáH olaso húsvéti •"«lítoi'tti' -'»»íMikkAh IfuihAtok.

Next

/
Thumbnails
Contents