Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-05 / 75. szám

1954 április 5. DÍCMAR7ARORSZAG 7 A gazdátlan Ferenc József-rend Néhai való Zombory Antal szegedi sze­nátor a város pénzügyi föllenditése terén szer­zett érdemei elismeréseképpen megkapta an­nakidején a Ferenc József-rend érdemkereszt­jét. A tokba zárt kitüntetés volt a nemrégen elhalt öregúr egyik legszebb emléfke és legna­gyobb büszkesége. Ritkán tűzte ki, csak ki­vételes ünnepi alkalmakkor, különben szek­rényében őrizte féltő gonddal haláláig. Most azután özvegye egy levél kíséretében eljuttat­ta az érdemrendet dr Pálfy József polgár­imesterhelyetteshez, akit arra kér, hogy a ki­tüntetést — juttassa el illetékes helyére. A ki­tüntetés oklevele szerint ugyanis a rendjelet a kitüntetett halála után vissza kell juttat­ni őfelsége kabinetirodájának. A polgármesterhelyettest nehéz probléma elé állította özvegy Zombory Antalné kíván­sága, hiszen őfelsége kabinetirodája régen megszűnt, Ferenc József-rendet nem kaphat senkisem, tehát nem kaphatja meg senkisem azt a rendjelet sem, amelyet Zombory Antal tanácsnok ur viselt hosszú évtizedeken keresz­tül. A polgármesterhelyettes ugy oldja, vagy kerüli me ga kérdést, hogy továbbítás céljá­ból a főispánnak küldi át Zombory Antal ki­tüntetését Esőernyőket íe£ré — Hnsz lopás. Egy esanádpalotai házaspár: Gráf Mihály és felesége került szerdáin délelőtt a szegedi törvényszék elé. Gráf Mihály busz lo­pást követett el Csanádipalotán és Battonyán rö­vid néhány hét alatt, felesége ellen az ügyészség folytatólagosan elkövetett orgazdaság miatt emelt vádat Gráf főleg élelmiszereket: csirkéket, búzát lopott. A holmikat hazavitte és feleségével elké­szíttette. Ebből éltek. Gráfot a csendőrök a husza­dik lopásnál tettenérték. A szerdai tárgyaláson ki­tűnt hogy a férfi már többszőr volt büntetve lo­pásokért. Beismerte a bűncselekményeket é6 azzal védekezett, hogy a szükség kénys®erítette a lopá­sok elkövetésére. A bíróság Gráf Mihályt 7 hónapi börtönre, feleségét 8 napi fogházra ítélte. A bíró­ság az Ítélet kiszabásánál enyhitő körülményként mérlegelte a rossz gazdasági helyzetet és a mun­kanélküliséget Az ítélet jogerős. Esernyő javítást, áthúzást na­gyon oloaón készítek Stehter Józsefné KBlosey nem 12. Otagytr Írod Ural szemben. Snj«k m*r 4.80 Penjrfitöl. — ernyődben nagy vftlaszték. 184 Gvaiws sorozatos füzesetek nbateimegyélieii (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Mis­kolcról jelentik: Az elmúlt hetek során Abauj­megyének különböző községeiben gyanús tüz­esetek voltak. Szerdán Pamlej községben ütött ki a tüz, amelv elhamvasztott 24 házat és 14 csűrt A csendőrség azt hiszi, hogy a sorozatos tüzesetek gyujtogatásból keletkeznek. Széleskö­rű nyomozást indítottak. Szenzáció! magas árat fizetek elavult villanycsitláriaiért, ha nálam oserélí be ujjá. 111­Rosner József munkákat a Magyar Mérnök és Epitészegyle szerelési szabványán készítem. Rádiók 6-12-18 havi részletre. Tisza Lajos körút 39. Tel. 14 68 üzletátvétel! Csengen Aronné üzletét átvettem. Esetleges hi­te'ezői 3 napon belül jelentkezzenek. B. Gresz Erzsébetére1 Bölcs tanácsra aki hallgat: Nem hord mást csak Okmatalpat Kérjen cipészétől PALM A Okma talpaiásti Pécsi sorok Szegedről (A Délmagyarország munkatársától.) A „Pé­csig Napló" húsvéti számában Kulturgondok— Kiíturgondolatok cimen figyelemreméltó cikk je­lent meg dr. Gombos Ede tollából. A cikk beve­zető része, amelyet alább közlünk, Szegeddel foglalkozik, Szeged dicsérete. A cikkíró szembe­állítja Szegedet Péccsel és az összehasonlítás után fanntartás nélkül Szegednek nyújtja a pálmát azzal, hogy legyen Pécs számára Szeged a követendő példakép. „Különös világosság árad Szeged váro­sából — irja —, olyan, mint az északi fény, amely megvilágítja az éjszakáit 6s bera­gyogja a magyar kultura sokszor szürke égboltját Szeged, az alföldi parasztváros, kiemelkedik az egyhangú, unalmas síkság nyomasztó homoksivata-gából és gondola­toknak, élő és valóságos kulturának hordo­zójává válik. Mindezt emberek csinálják, Szeged nagy, országszerte hires fiai, akik ha nem is ott születtek, de beilleszkedtek a nép lelkébe, megértik és továbbsugájrozzák. Érdekes tudcxmány a nevek eredetének kutatása és nem egy esetben könnyen el­juthatunk azok értelméig. Szeged nevének származását iram ismerem, de epithetonnak sok jelzőt lehetne hozzáfűzni. Lehetne a Somogyi kanonok városának nevezni, va<ry megilletné Tömörkény István és a Móra Fe­renc városa elnevezés is. Mert már ez a három név is felbecsülhe­tetlen értékikel gazdagitatta Szeged kultu­rális javait. Ki tett többet Szegedért, ki biz­tosította inkább kultúrájának ma már két­ségtelenül magas színvonalát, a virágok és könyvek szentéletü embere, iki 150.000 kö­tetes könyvtárának lett megalapítója, vagy a régi múzeumigazgató, aki Szeged néoé­nek lelkét vitte elbeszéléseibe, vagy Móra Ferenc, a most elhalt múzeumigazgató, iró, költő és archeologus-e, akinek sokoldalú munkássága nevet, kulturhistóriai ooziciót biztosított nemcsak országszerte, de a mü­veit Európában is Szeged városának?" Ezután a cikkíró a pécsi mulasztásokat pa­naszolja el keserű mondatokban. — Az irodalom gyermekcipőkben jár — irja tovább Pécsről. Ha van iró, vagy köl­tő, érzületben Pécstől idegen... A történe­lem végigszáguldott ezen a kis országré­szen, de nincs egy átfogó történelmi re­gény, amely témáját Pécs múltjából me­ríti ... Megalakult a Janus Pannonius irodalmi társaság. Dicséretes törekvés hoz­ta létre, de ki merné mondani, hogy azon­kívül, hogy itt székel, egyéb köze is volna Pécs városához?... A művészeteknek sem elég erős talaja Pécs városa. Képzőművé­szet innen nem indult el mégcsak országos jelentőségre sem. Pedig témát talál itt bő-,, ven... És a folklór? Páratlan gazdagsága mellett teljesen elmaradott, elhanyagolt és elfelejtett. Nem kutatják, nem örökítik meg, hagyják pusztulni, elfelejteni. A ze­neváros jelzővel is szokták Pécset illetni, nem érdemli meg ezt a jelzőt! A város nagy áldozatkészségééi zeneiskolát tart fenn, amely látogatottságban napról-napra csökken. Van egy filharmóniai társulat, amely akar, próbálkozik, kísérletezik, de ott mindenkit látunk, csak a zenei élet hi­vatásos szerveit nem. Egyszerűen nem vesznek tudomást róla, negligálják. A szín­ház az üzlet nívójára sülyedt. Vásári lár­mával dolgozik, kulturhivatását nem tölti be... A muzeumügy szegényes, áldozni csak az épületekre tudnak. Az uj kövekre, — mialatt a régiek a föld gyomrában por­ladnak... Az iskolaügy eléggé fejlett, koro­nája az egyetem, amely azonban zárt tes­tület Pécs kultúrájában nem diktálja az iramot. A város eddig nem volt képes asz­szimilálni, összolvasztani, tőzsgyökeres pé­csivé tenni egyetemét Leaíobb! Legolcsóbb! Bitté János 288 angol url szabó. Oroszlán acca 3. Hz idő A Szegedi Meteorologiai Obszervatórium je­lenti. Szegeden a hőmérő legmagasabb állása 6.2 C, a legalacsonyabb 3.2 C. A barometer adaia nullfokra és tengerszintre redukálva reggel 762.1 mm, este 760.1 mm. A levegő páratartalma reggel 96 százalék, délben 81 százalék. A szél iránya dél­keleti, erőssége 3—4. A lehullott csapadék meny­nyisége 6.7 mm. A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 órakor. Időjóslat: Keleti-délkeleti' légáramlás. Elszór­tan kisebb esők még lehetségesek. A hőmérsék­let lassan emelkedik, de éjiel a derültebb he­lyeken még gyenge fagy léphet fel. — Névváltozás. Piartenschláger Lajos családi nevét belügyminiszteri engedéllyel Pálvölgyi-re magyarosította. 171 — Borzalmas öngyilkosság a vonat előtt. Borzalmas módon követett el öngyilkosságot tegnap reggel 7 órakor Katona Sándor fiatal orosházai napszámos. Az Orosházáról Vásár­helyre 7 órakor befutó személyvonat elé vetette magát a vásárhely—újvárosi átjárónál, vonat a fiatalembert lefejezte. A tizenkilenc éves Katona Sándor szörnyethalt A mozdony­vezető elmondotta, hogy Katona Sándor hirtelen a vonat elé ugrott és fejét a sínekre fektette. Mindez oly hirtelen történt, hogy a mozdonyt már nem lehetett megállítani. Szőnyegkészítéshez B.5 m 91 „FUTÁR védjegyű mLXa. gyapjúfonalat

Next

/
Thumbnails
Contents