Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-01 / 73. szám

D EX M A G7AKOKSZAG Tmi április 1. FISOR SZANATÓRIUM Budapest VII. Ker. Vilma királynő iit 9. Telefon 31- 5—26.1 , Sebészet, belgyógyászat, szülészet, nőgyógyászat, idegosztály Olcsóbb mint bármely klinika vagy közkórház kölönszobája Napi ellátási dij 10 pengőtől.| i Kórházi pausálárak idegbetegek esetében továbbá szüléseknél, f A DELMMOJfJUtOIlSZMG REG^E SZSBEN KLXBUi E G3J LEÁNJt EMJNBUl 60 Ragna tehát férjhez megy Salome úrhoz és folytatja régi életét azzal a különbséggel, hogy most asszony lesz. Azt fogja hinni, hogy ezzel a lépésével már belépett az életbe, átlépett a küszöbön és most már nincs többé oly titok, aminek ő ne lenne tudója. Összetörte az üvegkalitkát. Most már kezdődik az uj élet, főzethet ezentúl a szalcScsnéval azt, amit akar. Elmehet a premierekre, nem kell megvárni az előzetes kritikákat, hogy eléggé fehér-e a darab és ha azután majd babyje lesz, felfogad mellé egy kitűnően képezett nurce-öt, akit azonban nem hagy majd a fejére nőni, hanem akit ő fog dirigálni. így képzelte el otthon 6 is a házasságát és valószínűleg igy valahogy gondolkodik Rágna is. Meghinti legfeljebb egy kis versírással, néhány tarkító ecsetvoonással, meg egy kis muzsikával... És Salome ur talán erősebben érzi a felelősséget, amit ezzel a kis asszonynyal magára vesz, mint ahogy érezte volna azt az én uram, mert én sohasem voltam olyan törékeny, olyan tulfinomult, olyan halkan beszélő, csendesen gondolkodó kisleány. | Kaliforniai paizsfefOfö! mentes Gyiimőfcsfát Magasförzsli és bokorrózsát Díszfát Díszcserjét Évelő virágot Gyökeres szőlővesszőt stb. bármilyen mennyiségben isren olcsón szállít Unghváry József faiskolája pkww ir- CeaEéd jegyzők ingyen, ^ Sí Budapesti iroda Vl.f flndrássy uí 56. J Elmentem az esküvőre és minden ugy volt, ahogy azt előre elképzeltem. Virágok, — harang, virágok, — fátyol, virágok, rengeteg ember és mennyasszony habosan, könnyen, finoman Salome karján. A Brussard szülők nyomon kisérték őket, részben pesztikulálva, részben zokogva, részben pedig egyre azt emlegették Salome ur hozzátartozóinak, hogy milyen édes, jó kis gyerek is volt... A templomban nagy volt a tolongás és én inkább hátul maradtam. Nem láthattam jól a jegyespárt, de annál inkább élveztem a körülöttem zajló tömeget. Sajnáltam, hogy Sascha nem volt ott. Az egész kép az ő vonásaira lett volna méltó, megérezte volna a figurák komikus sablonszerüségét és a helyzet kedvesen ismétlődő humorát. A publikum négy részre oszlott. Elől álltak a jegyespár legközelebbi hozzátartozói, ezek mélyen, állhatatosan meg voltak hatva és szent naiv hittel bíztak abban, hogy akik mai naoon ide a templomba eljöttek, kivétel nélkül, valamennyien szünet nélkül és kizárólag meg vannak hatva. Máskép nem is igen volt elképzelhető, ennyi szépség, fiatalság és báj láttára, amit a vőlegény képviselt. Az oltártól kicsit távolabb a távolabbi rokonok álltak. Ezek pontosan tudtak mindent. Tudták a cég nevét, ahol a ruha készült, tudták az árát minden egyes virágcsokornak. Ezek a meghatódottságon kívül ráértek már arra is, hogy szorgos figyelemmel körüljártassák vizsgálódó tekintetüket, vájjon ki jelent meg? Kik tüntettek elmaradásukkal? Ezek közt a megjelent vagy elmaradt egyének közt különös fontossággal bírt Brussard barátainak megjelenése, akik közt akadt egy valóságos miniszter is és még több hasonló kitűnőség. Salome ur feljebbvalóira is súlyt fektettek a gondos ismerősök; kis tehetséges kalkulációval következtetni lehetett ebből az ífjn további karrierjére. Még hátrább foelaltak helyet a távoli ismerősök. Ezek ugyan nem foglaltak helyet semmiféle körülmények közt, ezeknél tradíció számba ment, hogy csak lábujjhegyre támaszkodva nézzék végig az esküvőt. Ezek a derék függelékek ugy érezték, hogy nélkülük az esküvő egyáltalán nem, vagy legalább is nagyon nehezen jött volna létre. A fodrásznő, a szabó, a cipész, az ügynök, aki a sok, szépen kifényesített, felvirágozott kocsit szállította. Ezek könnyeztek, ezek voltak azok, akik az egész esküvő alatt kicsit hangosan talán, de feltétlenül mély érzésektől áthatva, sóhajtottak: „Szép, tüneményes." Ők általában minden feltétel nélkül dicsértek mindent és mindenkit. Lelkesedni tudó emberek voltak végül olyanok, akik átszellemülten mosomég ezt is csupa jóindulattal csinálták. Volta kvégül olyanok, akik átszellemülten mosolyogtak és elsuttogták észrevételeiket. — Látod, magához szorította a karját. — Láttad? Rámosolygott a kedves az anyjára. Vetted észre megszagolta a virágokat a kezében. — Milyen csendesen mondta el az esküt. A templom legvégében, közel a kijárathoz, az úgynevezett bevetődöttek foglaltak helyet. Volt olyan, aki cekkerrel a kezén jelent meg, ezt bevásárlás közben érte a szerencse, hogy megpillanthatta a diszes esküvői menetet. Ott voltak a sirató asszonyok is, akik,-ha olykorolykor le is maradtak egy temetésről, de esküvőt, ahol az ember istenigazából kisírhatja magát, a világért sem mulasztottak volna el. A kapufélfához támaszkodva, gondos anvák álltak kisdedeikkel karjaikon, ezeket részben a meleg csalta be, részben a szépségek iránt bennük is élő kielégítetlen vágy. A háttér sötétebb részeiben párok és félpárok húzódtak meg. Ha kettesben jöttek, melegen, sokatmondóan szorongatták egymás kezét, olykorolykor egy pregnánsabb momentumnál, nem minden jelentőség nélkül, gyengéden oldalba taszították egymást. A fiu taszítása azt jelentette — Ugye nekünk nem kellett hozzá ez a nagy cécó?! — a lányé, kissé szemrehányólag — Milyen szép ez itt minden és látod te mégsem akartad! — A félpárok azok, a másik félre gondoltak és hébe-hóba meglehetős lelkesedéssel felzokogtak. Általában több volt a könny, mint a mosoly, több a kritika, mint az áldás. (Folyt köv.) Könyvelc Van Dine: A szkarabeusz-bűnügy. (Az Athenaeum 96 fil^res detektívregény sorozatának uj kötete.) Van Dine első magyar nyelven megjelent detektivregénye, a Greene-gyilkosság, egycsapásra páratlan népszerűséget szerzett ennek a nagyszerű irónak. Az amerikai Van Dine ennek a műfajnak ma legnépszerűbb művelője és világszerte elismert mestere. Most megjelent Szkarabeusz-bűnügyet, amely egy egyiptológiai muzeum múmiákkal zsúfolt termeiben zajlik le, méltán tekinthetjük az iró egyik legizgalmasabb müvének. Sehalom Asch: Az anya. Nőalakot állit uj könyvének középpontjába Sehalom Asch. De nem a „holnap asszonyát", hanem minden korok örök ideálját: az anyát. Döbbenetesen mély érzéssel rajzolja meg a történet minden szereplőjét. A cisalád tönkremegy és az orosz szülővárosból Amerikába kénytelen kivándorolni hogy ott azután uj küzdelmek, uj szenvedések és uj örömök várjanak reájuk. Persze az utóbbiból jut számukra a legkevesebb: a szegény embert az óceánnak egyik oldalán sem igen fogadja mosolygó arccal a mindennapi élet. Sehalom Asch ebben a könyvében az emberi léleknek oly.n mélységeit tárja fel, hogy még azok is visszafojtott lélegzettel fogják olvasni a jóindulr.'u Anselnek és hozzátartozóinak sorsát, akik számára merőben idegen a regény szereplőinek zárkózott, kisvárosi élete. Thomas Mann: József. (Az Athenaeum uj 4.80 pengős regénye.) Jákob Patriarcha regénye után Thomas Marin most az álomlátó József regényét irta meg. József ennek a regénynek hőse, Jákob és Ráhel fia, a kedvenc, akit testvérei kútba vetnek és eladnak Egyiptomba. Ahogyan ennek a kamaszosari szép, naivan okos. ártatlanul ravasz, 'ózanul álmatag ifjúnak alakja elragadó 2levenségben kibontakozik a biblia savaiból, az őstörténet derengő félhomályából, az olyan irói teljesítmény, melyre csak Thomas Mann képes. Thomas Mann hallatlan megelevenitőképessége. átfogó intellektusa, fölülmulhatatlan stilusmüvészete csodát tesz: nemcsak vele érzünk, álmodunk, örülünk és szenvedünk a sokezer év előtt élt Józseffel, hanem magunkévá tesszük egész világát is. A fordítás Sárközi György művészi munkája. Nyakkendő kU!ön!e«e!5«éaek p \ ca Pollák '•J" Testvéreknél GiMGüözönség figueMe! Síremlékeinket gránit és márványanyagbői, úgyszintén műkőből mélyen leszállított árban árusítjuk legszebb és legelsőrendübb kivitelben részletfizetésre is. Kriptákról, szegélyekről terveket díjmentesen készítünk. Mult évről visszamaradt köveinket mélyen gyáriáron alul árusítjuk. Fischer János fiai sirkőgyároíok, Kálvária-ucca 3, ^ 254