Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-25 / 92. szám

DEl MAG7ARORSZAÖ 1934 április 25. lanok. Ausztria kimondhatatlanul fontos szá­munkra, de nem elegendő. Fél a szovjettel való megegyezéstől. Kenéz Béla: Ilyesztően nagyok az adóter­hek, fokozatos mértékben fontos tehát a taka­rékosság. Nincs más kivezető ut, és ez elkerül­hetetlen, mint a terhek arányos felosztása és a magángazdaság erősítésével a nemzeti jövede­lem fokozása. ' Megemlékezett ezután azokról a külföldi po­litikai előkelőségekről, akik az utóbbi évek so­rán nyíltan a magyar revizió mellé sorakoztak és ezzel nemcsak a mi, hanem az egész világ háláját kiérdemelték. Nemrégiben hozták meg az úgynevezett államvédelmi tőrvényt Romá­niában, amely egészen szokatlan büntetést ál­lapit meg. Újév óta előzetes cenzúra működik. Az újságokat elkobozzák, az újságírókat elité­lik, sőt el is tiltják foglalkozásuktól. A magyar hadirokkantak és árvák, özvegyek 1931 óta nem kapnak semmi segélyt. Nagyváradon 32 ezer lakosnak nincs még elintézve az állampol­gársága. Csehszlovákiában napirenden vannak a magyarság vezéreinek üldöztetései és a letar­tóztatások. Jugoszláviában a polgári szabadság még végleg nincs meg. Magyar pártot alakí­tani tilos. A magyar nyelv nemcsak hogy Mányzik a hivatalos állami szolgálatban, ha­nem egyenesen tilos. Ébren kell tartanunk itt­hon és külföldön azt a szellemet, amely azt mondja, hogy csak a revizió az egyetlen eszköz ennek a politikának és a gazdasági nyomornak megszűntetésére. Eckhardt Tibor volt a kővetkező szó­nok. Ugy látja, hogy a költségvetésben nincs semmiféle koncepció sem abban a tekintetben, hogy a jelenlegi pénzügyi és gazdasági rend­szert megváltoztassák. A kartelekkel szemben erélyes intézkedést sürgetett. A munkanélkü­liséget az amúgy is elvégzendő nagy állami munkálatoknál, erdősítéssel és útépítéssel le­hetne megoldani. Magyarországon rendszerváltozás­ra van szükség gazdasági és poll« tllrai téren és ha alkotmánvos uton akar juk végreha jtani, akkor ütött az általános titkos választójog órája — mondotta. — Az általános titkos választójoggal a hi­bák kiküszöbölése céljából ki kellene szélesí­teni a kormányzó jogkört a törvényszentesités jogával a pártok túlzott szétforgácsolódottsá­gát meg kellene akadályozni a törvényhatósági lajstromos rendszerrel és a közsegélyben ré­szesülő munkanélkülieknek nem kellene meg­adni a választójogot. Nem kétkedik abban — folytatta Eckhardt —, hogy Gömbös célkitűzé­sei maradtak azok, amelyek voltak. Reméli, hogy megvalósítja azokat a reformokat, ame­lyekre szüksége van a nemzetnek. Ha ezt a rendszerváltozást megvalósítja, akkor a nem­zet hálája jár ki neki. A költségvetést nem fo­gadta el. Marton Béla örömmel üdvözölte a költ­ségvetést, mert a terhek ujabb lefaragását je­lenti. A kormány nem folytat germanofil, vagy frankofil, sem fasiszta politikát, hanem törhe­tetlen magyart. A költségvetést elfogadta. Peyer Károly megállapította, hogy a szo­ciáldemokrata párt álláspontja a revizió tekin­tetében nem uj, régóta követeli az igazságtn­lan békék revízióját. A párt a revíziót 1922 óta feltétlenül szükségesnek tartja és ezt több­ször is kifejezésre juttatta. Peyer ezután bírálta a Máv. üzletpolitikáját. A budapest—hegyeshalmi vonal villamosítása helyett inkább gyorsmotorok vásárlására kel­lett volna fordítani beruházási összeget. Kifo­gásolta, hogy szociális téren kevés történik, a munkabérek állandóan csökkennek. Határozati fel a kormányt, hogy terjesszen sürgősen ja­vaslatot a Ház elé a biztosítás államosításáról, javallatot nyújtott be, a képviselőház kérje A költségvetést nem fogadta el. Mecsér András szólalt ezután fel. Az önző kapitalista világnézet helyébe — mondotta —> a szolidaritás gondolatát kell állitanunk. Rész­letesen foglalkozott az irányított termeléssel és az értékesítéssel, sürgette az Alföld fásítását, a mezőgazdasági háziipar meghonosítását és a mezőgazdasági munkásság öregség esetére szó­t& M—íitását. Kray István báró azt kívánta, hogy a kor­mány éppen ugy, mint a békereviziót, tegye hi­vatalos kormányprogrammá a restaurációt is, Denz Akos belföldi kölcsön gondolatát ve­tette fel. ö s t ö r József arra kérte a Ház tagjait, hogy Madách Imre szobrának javára liz pengőt adakozzanak legközelebbi tiszteletdíjukból. Az ülés éjfélután egynegyed egy óra után végződött. A Ház a vitát szerdán délután foly-i tatja. A francia külügyminiszter varsói tárgyalása Varsó, április 24. Barthou, francia kül­ügyminiszter varsói tanácskozásainak eredmé­nyéről beavatott helyen azt mondják, hogy a lengyel külpolitika döntőtényezői telíesen egyetértenek Barthouval. A kiszivárgott hírek szerint Lengyelország támogatni fogja Fran­ciaországot a genfi leszerelési konferencián, viszont a francia külügyminiszter megígérte, hogy Lengyelország képviseletet kap a népszö­vetségi tanácsban. Szó volt arról is a tanács­kozásokon, hogy a keleteurópai béke érdeké­ben az orosz szovjetuniót belevonják jogi ala­pon a Népszövetség kötelékébe. Párisi jelentés szerint a varsői tanácskozás sok során Pilsudszky tábornagy a legha­tározottabban kijelentette, hogy a lengyel—» német támadást kizáró egyezményhez nem csatoltak titkos záradékot Barthou kedden délután B e c k lengyel küW ügyminiszternél volt, 6 órakor Krakkóba uta­zott. Beck kedden a német követet és a szovjet-! orosz nagykövetet fogadta. Suvich szerdáig tárgyal Londonban London, áprll's 24. Suvich ilasz külügyi ál­lamtitkár kedden Grandi 4 ag^követ kíséretében a küli'gyi hivatalba ment ahol íolytatta tár­gvalásait. A kiadott hivatalos közlemény sze­rint a megbeszélések főkéit - leszerelés körül forogta1-. A tanácskozásokat szerdán folytatják. Széchenyi László rrőf londoni magyaj követ kedden déltuán az olasz nagykövetségen felke­reste Suvich államtitkárt, akivel félórahosszat tanácskozott. A Reuter Iroda szerint SuvícH 5s Simon meg­beszéléseinek célja nem határozott egyezmény rregkötCoe. hanem a két ors.íág álláspontjának kíMosörös megismerése. Miután minikét kor­mány óhajtja a leszerelést. remé1ik. hogy szerda estig — a megbeszélések befejezéséig — a célt iemtéfcenyen megközelítik. „Ilt~oti a gazdasági javulás jelei mutatkoznak mondja a Tyier-jeleniés „X közterhek még mindig túlságosan súlyosak" €€ Budapest, április 24. R. T y 1 e r, a Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottságának magyaror­szági megbízott ja elkészítette az év első negye­déről szóló jelentését. A jelentés fontosabb megállapításai a következők: 1. Az 1933. junius 1-ével kezdődő költségve­tési év 9 hónapjára vonatkozó ideiglenes ada­tok megerősítik a korábbi várakozásokat arra, hogy ezúttal a végeredmény nem fog lényege­sen eltérni az országgyűlés által elfogadott elő­irányzattal, eltekintve a boletta-alap előre nem látott veszteségeitől. 2. A tényleges és elhalasztott költségvetési és költségvetésenkivüli kiadások összege a köz­igazgatásnál és üzemeknél egvüttvéve valami­vel kevesebb volt. mint az előző év megfelelő időszakában, a költségvetési bevételek 5 szá­zalékkal magasabbak voltak és kevesebb köl­csönfelvétel történt. 3. Az 1934—35-re vonatkozó előirányzat az országgyűlés elé terjesztetett és nem mutat nagy eltérést a jelenlegi helyzettől. A kiadások és bevételek valamivel alacsonyabbak, az előirányzott hiány a közigazga­tásnál és az üzemeknél együtt­véve 66 millió pengő, a folvó évre előirányzott 76.2 millió pengővel szemben. 4. Az 1934—35-re előirányzott 66 millió pen­gős összhiánvból 60 millió esik nz állami üze­mekre. Az utóbbiaknak egészségesebb pénz­ügyi alapokra való helyezése irányában hala­dás történik. 5. Itt-ott a gazdasági javulás jelei mutatkoz-. nak, de nehéz megmondani, hogy azok miiven mértékben vezethetők vissza a tavalyi rendkí­vül jó termésre és hogy milyen mértékben mu-* tatnak gyökeresebb javulást. 6. A közterhek, beleértve az ön­kormányzatok terheit, még mindig túlságosan sulyosak és az ipari és mezőgazdasági árak között fennv álló diszparitás, még mindig egyik okozója 9 pangásnak. 7. A látható külkereskedelmi egyenleg to4 vább javult, azonban a magyar külkereskede-» lem nagyrésze nem hoz külföldi fizetési eszn közt a Nemzeti Banknak. ... 8. Április 1-től kezdődően a bntt és ameri4 kai rövidlejáratú hitelezőkkel egy évre uj hu telrögzitő megállapodás köttetett a kamatláb leszállításával és bizonyos könnyítésekkel a tő^ kevisszafizetés terén. 9. Magyarország—Olaszország és Ausztria között tárgyalások foly­nak, amelyektől jelentékeny kereskedelmi előnvö-! ket remélnek. Németországgal uj kereskedj mi szerződés köttetett, amelytől a két orsző* közötti forgalom fellendítését váriák. előli Füaaönveít tisztíttassa a H/iTTYll ir«rrooi<odM>an. TnknríkMr ticc« «> «« nl»tt — Ssahwflrflaa. inUnyn­1 kg a^écnéz 1-20 1 „ moavoróbé! 2.80 1 „ csőtészta (makaróni) —.56 t „ tarhonya —.48 NAGY ALBERT, Valéria tér .

Next

/
Thumbnails
Contents