Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-22 / 90. szám

m DÉTMAGYARORSZAG 1954 ónriHs 22. Csípöfűzők. melltartók lepro cHóbban PollAk Te*lv6rekntl. kai nem nevezem gyűlésnek, — nyilvánosak. Azért használom az összejövetel kifejezést, mert az előbbi testületekkel szemben viszont a szövetségi gyűlésnek tanácskozási joga nincs, hanem csak egyszerű szavazással dönt, hogy az elébe terjesztett törvényjavaslatokat elfogadia-e, vagy visszaveti. Változtatni a javaslatokon nincs joga. Amint Ender miniszter megmondja, ennek fl Struktúrának kidolgozásánál, — tanácskozó testületek a nyilvánosság kizárásával és nyilvánosság előtt szavazó testület a tanácskozás jogának kizárásával, — az a szempont vezette, hogy a „Schwatzbude-rendszer, amely a kifelé való szónoklásokra van alapítva, egyszersmindenkorra megszűnjék. Amint látható, ez a tervezet elég széles hatáskört állapit meg a kormány, de annál szűkebb működési területet a képviseleti szervek részére. Interpellációs jogot és bizalmatlansági indítványt az uj osztrák alkotmánytervezet nem ismer. A kormányt az elnök nevezi ki és az elnök bocsátja el. De még e szinte korlátlan hatalom mellett is ugy veli Ender, hogy lehetnek esetek, mikor a Képviseleti testületek felmondják a szolgálatot, Vagy a tanácsok olyan változtatásokat eszközölnek a törvényjavaslatokon, hogy azokat a kormány nem fogadhatja el, vagy a szövetségi gyűlés egyszerűen leszavazza a kormány által véglef

esitett formában beterjesztett javaslatokat, lyen esetekre a kormány felhatalmazást nyer, hogy állami érdek cimén törvényerejű rendeleteket bocsásson ki. Az elnöknek még messzebbmenő jogai vannak: ha szűkségesnek itélí, megváltoztathatja az nlkotmánv egyes részeit is. Alkotmánvbíztositék gyanánt csak az a korlátozás áll fenn, hogy a kormány szükségrendeletei az alkotmányt, az elnök intézkedései pedig az alkotmány külön felsorolandó sarkalatos pontjait, mint például az államforma, utódának megválasztása, stb., nem érinthetik. Ugyanezen alapokon épül fel az osztrák szövetséges államot alkotó iartományok alkotmánya Is. A jövőben a tártománvök képviselő testületeit sem választják, hanem a tagokat részint a rendek küldik ki, részint pedig egyesek hivatali állásuknál fogva nyernek helyet. A tartományi főnökök és kerületi főnökök választása Is megszűnik és kijelöléssel kombinált kinevezési rendszer lép a helvébe. A tartományi főnököt megilleti a jog, hogy bizonyos számú tagot ő nevezzen ki a tartomány képviselő testületébe, olyanformán, mint ahogy nálunk a főispán is nevezhet ki meghatározott számú tagot a törvényhatósági kisgyülésbe. Nehezen megoldható probléma volt, hogy miként történjék az elnök választása. Se a négy tanácskozó jellegű tanácsra, se az 59 tagból álló szövetségi gyűlésre nem lehetett bizni az elnök megválasztását. Ender ezt a nehézséget olyformán akarja áthidalni, hogy a választás jogát a bizonyos lélekszámnál nagvobb városok és községek vezető tisztviselőire kivánja ruházni. Ez a kérdés még végleg eldöntve nincs. Lehet, hogy itt bevezetik a népszavazást, de valamely szükebbkőrű testület hármas kiMőlése alapján. (4agy vonásokban ezek at osztrák fendi alkotmány alapelvei. Hogy ea az alkotmány, esetleg egyes kisebb változtatásoktól eltekihtve, életbe is fog lépni, az kétségtelen. Az életbeléptetésnek valószínűleg elnöki proklamáció lesz a formája. Az uj nlkotmánv önmagának lesz a jogforrása. Egésüen objektíve meg lehet állapitnni. hogy a demokrácia benne — hiába hivatkozik rá Ender miniszter, -nagyon kevéssé fog érvényesülni. Kizárja ezt a törvényhozás munkájában közreműködő testületek összetétele. De me" leli ni állapítani azt is, hogy még a rendiség sem érvénvesül ebben az alkotmánytervezetben. Olvan erős az egész alkotmányban a kinevezettek szerepe, hogv a kormányzáson ícivülállók akarata az állami élet megnyilvánulásaiban a minimumra redukálódik és teljesen az ailfnrHntlv elem lén az előtérbe. Af. égés* alkotmány a részvénvtársasáfll jog fejlődésére emlékeztet, ahol először elveszett a részvényesek minden joga. ezt felszívta az igaMatftsag, a*után megszűnt az igazgatóság joga, fflPrt e*t felszívta az igazgaóságmi helttl alnkult szindikátus, végezetül minden fog egvesfílt A ténvleges hatalmat gyakorló rlnmc-vPüérlga^gntó kezében. Aki a kormánV élén áll, 9* flnök-vezéflgSJ-SMóia a2 uj rendi Ausztriának. Befelé ő az alfa és az ómega. Kifelé a helyzet más. Ott Au«trta függetlenségét védelmező nagyhatalmak akarata állásának és pozíciójának a biztositéka. Reformokról, tanárokról, tanításról... A középiskolai reformjavaslatokról folyt a héten a vita. Sok szó esett reformokról, tanárokról, tanításról. Kétszáznegyven képviselő rágódott a parlamentben ezen a kérdésen és sokezer tanár, sokszázezer diák várta epekedve, hogy mit fognak kisütni a „haza bölcsei." Mert hiába!? Nem volt jó, ahogy eddig volt, meg kellett bolygatni a „megszokott" rendet. A régi miniszterek — az utódok szerint — nem értették meg az idők szavát. Igaz ugyan, hogy ők is toldozták-foldozták a közoktatásügyet, de a tökéletes, az egyedül üdvözítő reform mégiscsak a mostani lesz. A régi idők nagynevű miniszterei ma már a sírban pihennek. A sírok fölé emelt hatalmas emlékek némák, nem tudnak tiltakozni. Nem tudnak hivatkozni azokra a nyugodt, aranyos időkre, amikor az iskolában a tanárok csak tanítottak, a diákok csak tannltak. Nagy pedagógusok halhatatlan érdemeit nyirbálják a reformeszmék. At kell alakítani, gyúrni, formálni mindent, mert régen semmi sem volt jó és ma minden olyan nagyon jó. A képviselő urak még vissza tudnak emlékezni az iskolapadokban jól, vagy rosszul eltöltött Iskolaévekre, míg végre kitanultak és — tudós sorba Jutottak. Mert minden képviselő tudós, a képviselők mindenhez értenek. De talán éppen ez a baj. Talán éppen azt érzik, hogy — nem tanultak eleget és talán éppen ezért akarnak most mindenáron — reformálni. Arra még talán emlékszik a sok honatya, hogy tanulni kellett régebben és hogy a diák kezében könyv és nem gummibot volt, csak arra nem emlékszik, hogy tanult-e eleget, — de azért hivatottnak érzi magát arra. hogy kéthetenként uj iskola tervezetet gyártson, hogy hozzászóljon, agitáljon ellene, vagy mellette, azért, mert ő képviselő. A tanár, a pedagógus, aki életét tölti el ebben a szakmában, az nem szólhatott hozzá, az nem ül a parlamcntban, az csak a katedrán Ül, annak nincs és nem is lehet szava. A szegény tanár, a szellem proletárja, aki tüdejét köszörüli generációk nevelésével, aki mindig tanul, hogy mindig taníthasson, akire nem vár csodálatos karrier, aki tanár volt, tanár maradt, aki művészeket, költőkee, tudósokat nevelt a magyar föld névtelenjeiből — az örök szegénvségre kárhoztatott tanár a nagy vitában nem volt sehol, őt genkisem kérdezte, senki meg nem hallgatta, mert szakember és igy természetes, hogy véleményére senki sem kíváncsi. Mog kell az iskolát reformálni, — ez a jelsző! Ami jó volt, — ma nem jó, — holnap megint jó lesz. Változatossá kell tenni a tanár, a tanuló, a szülő életét, hoítv ne élien olyan könnyen, hogy Az Qrumintavásárra érkezőknek tartós hullá mositást géppel vagy anélkül, modern hajfestést elrontott hajak teljes rendbehozását legt ökéletesebben vée,zi ETOILE hiHgiilodrászszaman Badapmt, Belváros, Hajó a. 2, Bécsi u. «arok. Telefon: 806—65. rágódjon egy kicsit az uj rendeleteken, pótrendeleteken, hogy ne az antik Cicerókkal vesződjön, de a modern novellákkal vergődjön, hogy a legnyakatekertebb filozófiával se tudja kisütni, hogy mi lesz abból a szegény diákból, amíg az elsőből a nyolcadikba kerül, aki tehetségekkel és tehetségtelenekkel egyformán bíbelődik, aki nem élhet a szülők jogával, nem idegeskedhetik, aki kulturális hivatásának teljesítése közben mások gyermekeit testi és lelki nevelésben részesíti, míg otthon a szűkre szabott egyszerű polgári lakásban saját gyermekeinek alig tud adni egy falat kenyeret. Visszaemlékezem régi diákéveimre. Mennyit vesződtek, mennyit kínlódtak velem és hasonszőrű zabolátlan, pajkos és nem ritkán vásott diáktársaimmal! Nem szerettük tanárainkat, mert a diák és a tanár örökös ellentét. A tanár tanitani akar, a diák nem akar tanulni. De olyan diákot még nem láttam, aki tanárját érettségi után ne szerette, ne tisztelte, ne becsülte volna, aki ne érezte volna, hogy amikor megkezdődött a nagy ballagás, a tanár meleg szeretettel bocsájtotta útjára és azzal az óhajjal, hogy legalább is miniszter legyen belőle. S ha miniszter l?tt belőle, akkor büszkén vert a mellére: „Ezt a minisztert én tanitottam." És az a miniszter miért nem emeli fel tanárját, aki tanította, aki vesződött vele, — miért nem becsüli annyira, hogv sorsa felett ne csak gazdák, űgwédek, gyárosok, kereskedők, hanem — pedagógusok is határozhassanak? A miniszter nevét márványba vésik, a tanár emléke egyszerű, szerény fakereszt. A jó tanár a meekopott katedrán marad, a tanítvány pedi« közoktatást reformál, mert szerinte természetes, hoey ezt csak ő érti és természetes. hoev ezt énpen csak a tanár nem érti. A közéniskolai reformjavaslatokkal kapcsolatban tervbe van véve. hogv a mai főiskolák fölé cev tehetségeket és zseniket kitermelő felsőbb iskolát is fognak felállítani. Ezt a gondolatot igen jónak tartom. Mérnökeink, jogászaink. orvosaink, művészeink és általában tudósaink világhírűek. Politikusainkra, azonban egy ilven tehetség- és zseniképző intézet, ugy vélem, ráférne. Csak azt hiszem, hogv néhánv évtized előtt kellett volna felállítani. Akkor talán nem volnának tanárabbak a — tanárnál! Somlvóflv Oszló. Ingyen nyaralási csereakció a DELNA6PRORSZAG előfizetői részéve Ausztriáés Magyarország közöii funius 2-iől október 6-ig. A Dé1magyarország minden előfizetője és hozzátartozója ingyen nyaralhat Ausztriában, aki ugyanazon időre ugyancsak ingyen ellátást nyújt osztrák nyaralóvendégeknek. Az akcióban résztvehetnek elsősorban: közalkalmazottak, magánhivatalnokok, Szabadfoglalkozásúak, főiskolai hallgatók és középiskolai tanulók, de ezeknél fiatalabb gyermekek nem. A nyaralási idő az igénylő kívánságának megfelelően Bécsben, vidéki városokban, vagy fürdőhelyen tölthető el. A cserenyaralási akció résztvevői az Ausztriába és visszautazásra vasúti kedvezményben részesülnek. Jelenthetni a DÍLMRQ\1\RORSZAG MaüőMvaiaíéban kell, ahol felvilágosítással is készséggel szolgálnak, H ietenikexéssel egyidőben 42 pengő a kezelési költségekre lefizetendő.