Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-22 / 90. szám

'8 t>ÉI'MAGYARORSZÁG 1934 április 22. MINDEN SZAPPAN ló. Ha rajta van a „liAPE" szó. flz európai földreformok és a magyar mezőgazdasági válság Irta Olejnyik József A földkérdés, illetve a birtokmegosztás kérdése volt a háború előtti Magyarország egyik legégetőbb problémája. Pedig akkor még a "történelmi Magyarország hatórain tul, nagybirtok-rendszerű államok voltak. Ausztria, Románia, Németország, Oroszország Is a nagybirtok hazája volt. I)e már Nyugateurópában régen likvidálták a nagybirtok rendszert és a feudalizmus bukásával földhöz juttatták a parasztokat. A megerősödött kisbirtokos osztály és az ipari fejlődés következtében megerősödött városi lakosság Franciaországban, Hollandiában, Svájcban, Belgiumban nagyon jó fogyasztópiacot jelentett a kisbirtok-rendszerű belterjes gazdálkodás számára. A földnek, a termékeknek megvolt az értéke és a nagykiterjedésű gabonatermesztés helyett inkább a kerti gazdálkodásra, gyümölcstermesztésre és állattenyésztésre helyezték a fősúlyt. Ezzel ellentétben, a nagybirtokok földjein ugv Közép-, mint Keleteurópában a külterjes gazdálkodás folyt, a gabonatermelésre helyezték a fősúlyt, semmiféle befektetést nem akartak eszközölni a föld trágyázására, megművelése, pihentetése, a szemes termékek nemesítése, a talaj javitása stb. csak tizedrangu kérdés volt, cl is érték azt, hogy a jó magyar termőföld átlaga — a 12 helyre szorult. De azért dacára az alacsony átlagnak a nagybirtoknak hatalmas földjáradékot biztosított. A szomszédos ipari államok fölszivtnk minden fölösleget, a behozatal ellen pedig a régi monarchia területén megvédték őket a védvámok. Nem kellett ide semmiféle befektetés, sem a mezőgazdaság modernizálása, hiszen itt volt Ausztria, ahol versenyen kivül el lehetett belvezni a termést. A magyar mezőgazdasági termelés elmaradottságának ez volt az egyik főoka. A mezőgazdasági proletárság földéhsége pedig szaporodásuk arányában nőtt és ezt az, emberfelesleget nem birta teljesen felszivni a fejlődő magvar cváripar sem. ugy, hogy a parasztság egyrésze, mivel a földéhségét nem birta kielégíteni. évről-évre kivándorolt Amerikába és ott bányákban és gyártelepeken a legombertelenebb munkát a magyar kivándorlókkal végeztették. Mindent eltűrt a magvar paraszt, minden szenvedést, nélkülözött, csakhotrv gyűjthess« a dollárokat, hogv hazaiövet majd földet vehessen. Az eladósodott f&ldblrtokososztálv azonban hallani sem akart a birtokvi«zonvok megváltoztatásáról. de az igérelekben nem fukarkodott, mikor a helyzet veszélyes volt ígértek földreformot a hadhavonuló katonáknak, Ígérték a hazajövő katonáknak. A magyar agrárkérdés azonban megoldatlan maradt, mert a földreform, amit megcsináltak, rsak arra volt szánva, hogy lecsillapítsa a földéhe« parasztságot. Hogy e magvar uirvnevezett földreform milyen klsarányu volt. azt a magvar statisztikai társáságban dr. Ikrtg Károlv kifeitette, mikor a keleteurópai földreformokról ..Finnországtól. Görögországig" cimen tartott előadást. Eszerint Lettországban az egész területnek 45 százalék. Észtországban 42 százalék. Romániában 21 százalék cserélt gazdát. Mig Magyarországon az összes termelőterületeknek csak 8 százaléka volt érdekelve a földreform során. De ha megnézzük az összesített eredménvt, akkor azt látjuk, hogy ííftztorszáshan 2.3fW).000 hektárt vetlek el a magántulajdontól és ebből 1.2(10.000 hektárt kiosztottak, a többi pedig állami erdőbirtok maradt. Lettországban 3.888.000 hektárt sajátito'tak ki és ebből 1.100.000 hektárt kiosztottak, a többi állami erdőbirtok lett. Aomániáhnn «.313 000 hektárt sajátítottak ki és ebből 3,410.000 hektárt osztottak ki. a többit vlszszatartották községi erdők és legelők céljaira. Finnországban 1018—1931 végéig 1.825.000 hektárt osztottak ki. Magyarországon csak 710.000 hektár cserélt gazdát, tehát sehol olyan sovány eredmény nem volt, mint nálunk. Pedig itt is volt miből igazi földreformot csinálni, hiszen Magyarország mezőgazdasági termelés alá vonható területe 16.148.314 kaf. hol*, ami ezután a sovánv földreform után igv oszlik meg: 1100 nagvWrtoVosnak (ezer holdon felül") van 5,3*0.000 hold földje. 9636 középblrtokosnak (100—1000 holdig) 2 millió «»50.000 hold földje van. 840.000 kisbirtokosnak (100 holdon alul) 8 millió 110.000 hold földje van, vagyis az ország földjének felét 10.000 közép- és nagybirtokos foglalja le és 1130 nagybirtokosnak a kezén van az ország földjének egyharmada. A földbirtok ezen megoszlása után nézzük meg a népesség megoszlását. Az 1930. évi népszámlálás adatai szerint Magyarország lélekszáma 8,634.740 lélek, ebből mezőgazdasággal 4,863.000 foglalkozik, a keresők száma 2,200.000 ebből nő 750 000 törpebirtokos 435.000 az összbirtokosok száma 859.000 és nincs földje 1,340.000 embernek Ha pedig a GyOSz kimutatása szerint megvizsgáljuk, hogy a kataszteri tiszta jövedelem 9.38 pengőből egyenes adóba ki mennyit fizet, akkor szép eredmény tárul elénk: az 5 holdas gazda fizet egy hold után 5.62 P az 50 holdas gazda fizet egy hold után 2.82 P az 500 holdas gazda fizet egy hold után 0.56 P az 5000 holdas gazda fizet egy hold után .0.10 P Ebből láthatjuk ,hogy ez az aránytalan adózás a kis és törpebirtokosokat sújtja legjobban. Magyarországon a mindenkori kormányok hangoztatták, hogy Magyarország agrárállam és mégis, ha Imrédy Béla pénzügvimlnsztemek a legújabb előterjesztését nézzük, hogy az egyenes adókból, amely 314. milliót hozott az államnak, ki mennyit fizet, akkor látjuk, hogy a földbirtokosok a boletta alap és a földek terhelő adók cimén a bérlők által fizetett 3.1 millióval epvfitt R7 millió pengőt fizettek a 314 mllió pengő többi részét pedig a váro«1 lakosság fizette. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy a a földbirtokok fizettek 19.6 % a házbirtokok 44.3 % az iparosság 5.7 % a kereskedők 4.2 % az értelmi foglalkozásnak 1.4 % az alkalmazottak 17.0 % a társulatok 5.4 % a járadékosok és egyéb foglalkozásúak 1.8 % Vagyis Magyarország egész egvenes adóterhének csak 20 százalékát viseli a föld és 80 százalékát a városi lakosság. Ezért roskadozik a városi lakosság az adók súlya alatt, aminek megdöbbentő képét látjuk a nagy magvar városok lehúzott üzleti redőnyei és a megszüntetett üzemel, a bezárt kávéházak, vendéglők, mozik stb. bezárt kapui mögött. Csődbe jutott az ipar, a kereskedelem, de csődbe jutott a földbirtok is. Az agrárkérdés nincs megoldva, mert a földreform látszatával nem lehet ezt a kérdést megoldani, pedig akkor még volt koniunktura, amikor ez a torz földreform megszületett és most utólag kiderült, hogv a földreform elviselhetetlen terheket és rossz földeket adott a parasztság nvakába és hiába Izzad a paraszt, ebből a földekből a puszta élhetésénél többet nem tud kihozni és így az adósságok terhe agyonnvomja. Az a hatalmas és tettrekész munkaerő pedig, ami a mezőgazdasági termelés rendelkezésére áll. elpusztul, elsorvad. Mert ha minden talpalattnyl földet megmunkálás alá vennénk is, akkor is munkanélkül maradna 250.000 mezőgazdasági munkás, ami a rendelkezésre álló erőnek 24 százaléka, ennek a negyedmillió embernek a mai földbirtok rendszer mellett egyáltalán nincs elhelyezkedési lehetősége Mi tehát ebből a tanulság? A nagybirtok-rendszer túlélte magát, mert még saját magát sem tudja eltartani. A kamat és költség olyan súlyos terhekkel rakta meg a fuldokló mezőgazdaságot, hogy ebből többé kivánszorogni nem tud. Rendkívül súlyos a mezőgazdaságra a mezőgazdasági cikkek és az ipari cikkek árai között levő óriást aránytalanság is. A mezőgazdaság részére szükséges cikkek nagyrésze a kartellek kezében van és igy még ezt a nagy árdifferenciát sem élvezheti sem a kisipar, sem a munkás, sem a kereskedelem, mert ez a nagy differencia kartellek zsebébe vándorol. Az agrárkérdés már nem csak gazdasági kérdés, hanem elsőrendű politikai kérdés is a lét és nem lét kérdése és ha a háború és a forradalmak ezt nem tudták elintézni, azt a mai nemzedéknek kell megoldani. HARCSA úr* tx*hé BUDAPEST, Városház u. 16. I. em. Kizárólag angol szövetek. Különleges szabás. ELŐKELŐ ÍZLÉS SZOLID ARAK Nyári utazások a Földközi fencseren Ott, ahol egész éven át az örökzöld Földközi tenger partját hevíti a déli nap, mi középeurópaiak mindig mindennél jobban érezzük magunkat. A Norddeutscher Lloyd Bremen szép haiói minden évben tavasszal és ősszel elmennek ebbe a romantikus világba. Némely üdüléstkeresőnek mégis az a feltétele egy ilyen földkőzi tengeri utazásnál egyrészt, hogv hivatása. vagv egvéh körülményei szempontjából ne a főszezonban történ ien. mászrészt. hogv a költség a minimumra redukálódiék. Az ilyeneknek kíván rendelkezésükre állni a Norddeutscher Llovd, amelv nyáron is három olcsó földközi tengeri keleti utazást rendez, az északamerikai szolgálatból ismert és kedvelt .Dresden" gőzössel. Széltében és hosszában utazik ez a kitűnően és modernül berendezett tengeriáró egvik gvönvörübb partvidéktől a másikhoz. Spanvolorszás. Portugália, Északafrika. Görög-. Olasz-. Törökország, Dalmácia — ki tudja a sok látnióhaitott helyet felsorolni —. mindezeknek a helyeknek nagv történelmi nevezetességei, páratlan természeti szépségei mind közel kerülnek ezen az utazáson. Ezekről az utazásokról ízléses magvarnyelvü tájékozta lót ad ki a Norddeutscher Lloyd, amelyet az érdeklődők a Délmagvnrország kiadó« hivatalában diifí,l°nnt TnerlrfnhAtnaV; Vigyázat! Ne vegyen addig, Csillárt. Rádiót, . Irógéoet Kerékpár tt ÖiÄJffi'MÄaho1 KeJemen Márfon, Kelemen uccall. OLCSO TAVASZI ARAK! B

|9II IflBt álv ruhaáruházában lau 1 ff ä \ 9 S I» Kelemen ucca 5. sz. Divatos fazonú női kabátok P 14-től Női selyem esőköpenyek P 16 „ Férfi öltönyök P 16 Trench-coffok Hubertus kabát Gyermekruhák és felöltők • V• aw m •••**•*- — Unió könyvecskék érvényesek P 28-tól P10 „ P 6 „