Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-22 / 90. szám

DHMAGYflRORSZAG SZEGED, SzerkesztOtCg: Somogyi UCCA Z2„l,em, Telefon: 23«33.^Kiadóhivatal kölcítfnkiinyvför és Jegyiroda - Aradi uccu S. Telefon j I3-0«. - Nyomda : löw fr-O« nccn 1». Trlr'"- • n,oft. TAvIrnH «%• levélcím Délmagyarorftxaa s^earrt Egységes nemzeti akarat Az elmúlt napokban az egységes nemzeti akarat kialakításának szükségességéről hallottunk lelkes, emelkedett hangú és emelkedett sjellemü szavakat. E szavak Hallatára szinte keíyjünk lett volna körülnézni: kikre vonatkozik, kiknek van címezve ez a buzdítás ? Kit kell még arra ösztökélni, hogy az egységes nemzeti akarat szolgálatába álljon s szavával és meggyőződésével az egységes nemzeti akarat tényezője legyen? Ezt a nemzeti egységet talán nem fogja fel senki politikai pártnak egységeként s akkor, amikor az ellenzéki pártok tevékenységének szükségességét elismerik, talán ellenmondás is volna ennek az elismert, tehát helyesnek, hasznosnak s az ország érdekében álló tevékenységnek megállítását követelni. A többségi párt elhatároz és cselekszik, a kisebbségi párt bírál, tanácsol s javaslattal, gondolattal, ötlettel javítani törekszik. Valóban botorság és tájékozatlanság volna azt állítani, hogy szükségképen kétféle és kétfelé ható akarat vezeti azt, aki cselekszik és azt, aki azon fáradozik, hogy ez a cselekvés minél jobb és minél hasznosabb legyen. A többségi párt cselekszik s a kisebbségi párt azon munkálkodik, hogy ez a cselekvés minél inkább a közérdeket szolgálja, — milyen gonoszság és milyen telivér rosszhiszeműség állíthatja azt, hogy ennek a két törekvésnek szükségképen ellentétes irányúnak kell lenni? Senki sem mondhatja ezt, aki nem akarja szavainak és állásfoglalásainak komolyságát kockáztatni. Az egyetemes nemzeti akarat kialakulása kétségtelenül független tehát a politikai pártoktól s független uralmi rendszerektől. Az egységes nemzeti akarat nem is mutatkozhatík meg az államélet minden jelenségében. Sokkal nagyszerűbb, sokkal tekintélyesebb és sokkal ünnepélyesebb^ a nemzeti akarat egységének jelentkezése, semhogy a mindennapi élet tünő-muló jelenségeiben szabadna megnyilatkozásait keresni. Egységes nemzeti akaratra csak akkor van szükség, amikor az egységes nemzeti élet nagyjelentőségű érdekei kívánnak elhatározást és cselekvést. Az egységes nemzeti akarat álljon a külpolitikai törekvések fedezetére, hogy azt a súlyt és azt az erőt, amit a nemzet mutatni tud, a vérnek és aranynak nemzetközi piacán az egész nemzet hasznára s az egész ország érdekében lehessen a serpenyőbe vetni. Amikor a nemzet olyan elhatározások előtt áll, amelyek hatással vannak, vagy hatással lehetnek az ország sorsának s a nemzet jövendőjének kialakítására, akkor valóban az egységes nemzeti akarat találja meg az elhatározás szavait s a cselekvés irányát. Amikor az államot alkotó nép hozzányúl történelmi alkotmányához, amikor annak az államformának kialakítása felett kell dönteni, amelyen belül a nemzet meg akar felelni történelmi küldetésének s társadalmi hivatásának, akkor valóban nincs megnyugtatóbb, mintha az egységes nemzeti akarat szabja meg az elhatározás formáját és tartalmát. De amikor csak arról van szó, hogy ki legyen az államtitkár és ki legyen a képviselő, amikor a vita afelett folyik, hogy é n parancsolhassak neked, vagy t e parancsolhass nekem, amikor a küzdelem az uralomnak megszerzéséért, vagy megtartásáért folyik, akkor jobb is volna, ha nem emlegetnénk az Vasárnap, 1934 április 22. Ara 20 fillér X. évfolyam, 90. sz. egységes; nemzeti akarat patinás, presztizses, világosságot és meleget árasztó szavait. A csirke nyakát nem fringiával nyesik le, nem repülőgéppel megyünk egyik szobából a másikba, egy filé kedvéért nem vágunk le egy marhacsordát s kinek virág kell, nem hord rózsaberket. Északi fénnyel nem lehet rágyújtani a cigarettára s az érett szilvát nem akarjuk földrengéssel rázni le a fáról. Mértéket és arányt kell tartani a célok és az eszközök között s az egységes nemzeti akarat túlságosan súlyos, túlságosan ünnepélyes, túlságosan nagyraméretezett eszköz azok kezében, akik — eszköznek tekintik azt, ami csak cél lehet, akik fontosabbnak tartják a maguk célját a nemzet érdekeit szolgáló eszközöknél s akik nem is tudják azt elképzelni, hogy az ország érdekében mások is tudnának tenni, a köz érdekeit mások is tudnák szolgálni s a nemzet jövendőjét mások is tudnák szebbé tenni. Nincs termékenyebb és nincs szaporább állatfaj, mint a nélkülözhetetlenség illúziójának baktériuma. Alig van ELŐFIZETÉS: Havonta helyben -V20 Vidéken es Budapesten 3.00, KUItöldön 0-40 peagd. >• Egyes Mám Ara hetkttz nap 12, vasrtr- 6» Ünnepnap 20 HU. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Meqte» Hitt« klvetnléval napootn rrnnel olysn közfunkciót végző egyén, aki hivatalának hatalmát és tekintélyét ne a m aga személyes erejének, hatalmának és tekintélyének tartaná. A legtöbb ember azt hiszi, hogy neki monopóliuma van a nemzet szolgálatára s nincs senki, aki nála hivatottabban ébresztgetné az egységes nemzeti akarat késlekedő szellemét. Mi ugy tudjuk, hogy alig van a nemzet életében olyan nagyjelentőségű feladat, ami tekintetében nem alakult volna még ki a nemzeti akarat egysége. Ha van még kérdés, amire a nemzeti akarat egysége nem adott még választ, akkor ez a kérdés nem is vonatkozik a nemzet életére. A honvédelem, a külügyi érdek, a revíziós mozgalom, a magyar föld és a magyar munka termékeinek értékesítése s az ezekhez hasonló nagy kérdések megtalálják az egységes nemzeti akarat aranyplattformját. Személyi ambíciókba, uralmi törekvésekbe ne vigyék be korteseszközként a nemzeti élet nagy és szent, időket és korokat betöltő megnyilatkozásait: 5HSK2 EHBHHHHDHH^HncaHHMHnHni Borzalmas tömegkatasztrófa Szaraievő közelében 300 munkás a rombadőll bányában (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: Szarajevótól mintegy 60 kilométerre fekvő Kakanjé állami szénbányában szombaton délután borzalmas tömegkatasztrófa történt 160 méterre a föld színe alatt bányalégrobbanás állott be és rombadőntött egy tárnát, amelyben háromszáznál több munkás dolgozott. Attól kell tartani, Hogy legnagyobb részük életét vesztette. —7 Az esti órákban 56 holttestet ástak ki. X szőrnyű katasztrófa okát még nem sikerült meg-, állapítani. A szerencsétlenül jártak hozzátartozói: asszonyok és gyermekek megrohan iák a bánya bejáratát. Tizennégy hc napi szünet után összehívják az osztrák nemzeti tanácsot az uf alkotmány kihirdetésére (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Bécsből jelentik: Az uj osztrák alkotmány kihirdetése május l-re várható. A kihirdetes a nemzeti tanácsban történik, amelyet D o 11 f u s s kancellár tizennégy havi szünet után erre . a napra ismét összehív. Az újból összeülő par-« I lamentnek jóvá kell hagynia az elmúlt tizen. | négy hónap alatt kibocsátott összes szükség' rendeletet. Maniu mentevalSomást fett Precyp alezredes mellett a bukaresti összeesküvők szombati tárgyalásán Bukarest, április 21. A királyellenes összeesküvők szombati tárgyalásán a vádlottak ellen sulyosar terhelő vallomások hangzottafe eí. A tanúik azt állították, hogy Precup ezredes és társai forradalmi akcióra készültek. Az volt a céljuk, hogy a királyt megfosszák trónjától. Több tanúvallomás elhangzása után Preci;p ez-edes unokaöccsének kihallgatására került a sor. Precup Fodiának az lett volna a feladata, hogy a Calea Viktorián lévő ,,Boule -ard"-szállóban béreljen ki két szobát. Erre kellett volna ugyanis Károly királynak elhaladnia. amikor a székesegyházba megy. Egyik vádlott azt a kijelentést tette, hogy az összeesküvés :iem a király, hanem egy nő ellen irán>jlt. A külföldi tudósítók szerint a vádlott a Lupescunt elleni szövetkezésre célzott. A király azzal, hogy Precupot és társait letartóztatta, voltaképen Lupescuné életét mentette meg. Precup cselédje előadta, hogy egy hadnagy Precup letartóztatása után súlyos bőröndöt vitt ki gazdája lakásából. Manoilescu, Dobrescu, Luvoicu és Nitescu, volt parasztpárti miniszterek Precupról elismerően nyilatkoztak. Maniu Gyula felsorolta Precup érdemeit, amelyeket a restauráció során szerzett. Lehe-J tetlennek tartja, hogy Precup a király életéré tört volna. Kiváló román hazafi, aki életét nem egyszer tette kockára, hogy az ország sor-» sát jobbra fordítsa. A védő kérdéseket intézett Maniuhoz a király körül tömörülő kamarilla működéséről, az elnök azonban nem engedte meg. hogy Maniu válaszoljon.