Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-20 / 88. szám

DELMAGVARORSZÁG SZEOED; SzerkMBtOtCg: Somogyi ncca 22,.l.em, Telefon: Z3-33.^RlodóhIvn»nl k»lc*»nkUnyv<&r é« fegylroda - Aradi ucca S. Telefon - 13-Oft. « Nyomda r Löw Irrtt ucca 19. Telefon - 13^oA. TATlrnlI levélcím Délmagyaronzáa Sxeoed 4 lélektani buza Nehogy bárki is félreértsen bennünket, legelőször is azt szögezzük le, hogy mi is a búzát tartjuk Magyarország egyik legfontosabb kiviteli cikkének. Érthető és természetes, ha a magyar gazdasági közvélemény szüntelenül hangoztatja, hogy a buzakérdés megoldása, a megfelelő kiviteli piacok biztosítása életbevágó jelentőségű, nemcsak a mezőgazdasági lakosságra, hanem ezen keresztül az iparra és kereskedelemre is. Ha a gazda jól tudja eladni búzáját, akkor van pénze, hogy vásároljon, akkor életet, elevenséget tud varázsolni az áruk forgalmának többi kiszikkadt csatornáiba is. Egyszóval, mi is nagyon fontosnak tartjuk a buza problémáját és az értékítéletet a folyamatban levő római gazdasági tárgyalások fölött egyenesen attól tesszük függővé, hogy a megkötendő egyezmények milyen mértékben teszik lehetővé a magyar buza elhelyezését Olaszországban és Ausztriában: Ha kiviteli kereskedelmünknek számadatait sorakoztatjuk fel, akkor ellenben az látjuk, hogy összes kivitelünk értéke 1932-ben 334.5 millió pengőre rúgott és ebből mindössze 21 millió, vagyis alig 6.3 százalék esett a búzára. 1933-ban valamivel jobb volt az arány, mert 393.3 millió összkivitelből a buza már 43 milliót, vagyis majdnem 11 százalékot foglalt le magának. Látszólag még igy is azt lehetne mondani, hogy a buzakivitel nem volt akkora, hogy döntő jelentőséget kellene neki tulajdonítani. Különösen nem, ha tudjuk azt is, hogy tavaly például 54 millió volt az állatkivitelünk és ha tudjuk azt is, hogy 1932-ben nemcsak az élő állatok kivitele, hanem a baromfi és villamossági gépek kivitelének értéke is meghaladta a buzakivitel értékét. Szinte azt lehetne mondanunk a számok alapján, hogy talán tul is becsülték nálunk a buzakivitel kereskedelempolitikai jelentőségét. Vannak azonban kérdések, amelyeket még a gazdasági életben sem szabad tisztán a számok alapján megítélni. Ezek közé tartozik a buza elhelyezésének és értékesítésének problémája is. Éppen azért nem szabad csodálkoznunk, ha a buza problémája is azok közé tartozik, melyeknek a határokon belül, de a határokon tul is nagyobb jelentóséget tulajdonítanak, mint amekkorát a számok látszólag igazolnak. Hozzátesszük, nagyobb jelentőséget is kell neki tulajdonítani, mint amekkorát a puszta számszerüség mutat. A buza valahogyan szimbóluma lett annak, hogy lefelé, vagy felfelé menő irányzatot mutat a magyar kereskedelmi politika. Gazdasági életünk szir.te ösztönösen érzi, hogy a buzafölösleg elhelyezése magával hozza az egész kereskedelmi és fizetési mérleg megjavulását. De tudja ezt a külföld is. Négy esztendeje Csehország a magyar buzakivitel megakasztásával kezdte meg a vámpolitikai ellenségeskedést, amely a szerződésen kivüli állapothoz vezetett. Most Mussolini a római egyezmény leglényegesebb pontja gyanánt emíiti fel a magyar buza elhelyezésének kérdését. Sőt még tovább is megy a buza jelentőségének kiemelésében. Az egyetlen cikk, amely az előzetes megállapodásban külön és kifejezetten meg van említve, a buza. A buza a politikai és gazdasági presztízs kérdése. Ezért jogosult, ha lélektani búzáról beszélünk. Hogy roiért van ez igy, arra nagyon könyPéntek, Í934 április 20. Ara 12 fillér X. évfolyam, SS. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.2C Vidéken Budapesten 3.00,kUlf»lri«n 0.40 pengd« Egyes izAm Ara l»étlctta! nap 12, vaaér- 6« Ünnepnap 20 f 111. Hlrdetííek lelvélele tarifa szerint. MegírIrnlk hélld ki-vételé-fel nnpnnfa reönéi nyu a felelet. Hosszít évtizedek alatt Magyarország ugy idegeződött bele a világ gazdasági közvéleményének tudatába, mint a legjobb minőségű európai búzának az országa. Természetes tehát, hogy aki kereskedelempolitikailag ártani akar nekünk, ezt legelsősorban a búzán keresztül kísérli meg, aki pedig segiteni akar, szintén a búzát • helyezi előtérbe. De objektíve is az a helyzet, hogy a külkereskedelmi forgalomban szereplő cikkek hosszú soránál tologathatjuk az egyes tételeket jobbra vagy balra, a búzánál azonban ezt nem tehetjük. Búzából — buza alatt értjük itt a többi szemes terményeket is, — bizonyos mennyiségre magunknak van szükségünk, a többi fölösleg, amelyet ki kell vinnünk, ha nem akarjuk, hogy nyakunkon maradjon és kárba vesszen. Mihelyest ez a kérdés meg van oldva, maguktól megkönynyebbednek a kereskedelempolitika összes többi kérdései. Hogy mi lesz a római tárgyalások végleges eredménye, nem tudhatjuk: Azt sem tudjuk, hogy milyen ellenszolgáltatásokra fogjuk kötelezni magunkat Ausztriával és Olaszországgal szemben, ha garantálják a magyar buza fölöslegének átvételét. Egy azonban bizonyos: ha ez a két ország búzánkat átveszi, annak lélektanilag óriási hatása lesz ugy idebent, mint a határokon tul is. Ennek a hatásnak egy előlegezett mozzanatát már is láthatjuk: Csehország a kötendő megállapodás puszta hirére hajlandónak nyilatkozott, hogy ismét leüljön velünk a tárgyaló asztalhoz. Magyarországnak, mint gazdasági tárgyaló félnek a súlya és jelentősége a többi országokkal szemben abban a mértékben növekszik meg, amilyen mértékben felszabadul a buzaértékesités tehertétele alól. Felszabadul egy lélektani gátlás alól, amely csakugyan nagyobb súllyal nehezedik rá, mint amekkorát a kivitel számszerű adatai mutatnak. Ez a lélektani búzának jelentősége és magyarázata. 1 Internálóláborba szállították a bécsi szociáldemokrata vezéreket (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécsből jelentik: A februári bécsi véres események után letartóztatott szociáldemokrata vezérek egyrészét a wollersdorfi internálótáborha szállították. Azok a szociáldemokrata vezérek kerültek ide, akik ellen a lefolytatott bűnvádi eljárás nem tudott hizonyitékokat produkálni, szabadlábrahelyezésükre "azonban a Dollfusskormány — nem lát ja elérkezettnek az időt. Az első csoportot csütörtökön szállították "Wollersdorfba. Pénteken kezdődik a bukaresti összeesküvők pere Bukarest, április 19. Az összeesküvők bünperének tárgyalását pénteken reggel 9 órakor kezdik meg. A hadbíróság naponta három ülést tart, reggel, délután és este. A 8 katonai és 5 polgári vádlott összesen 150 tanút jelentett be, akik között, mint P r e c u p ezredes által bejelentett tanuk szerepelnek: M a n i u Gyula, Dumitrescu, a király volt magántitkára, Ilusievici udvarmester, Lázár Ilié volt parasztpárti képviselő, Manin belső bizalmas enw bere és sokan mások. Bukarestből jelentik: Az orbeiuJ törvényszék folyosóján P o p o i u Cuzista-képviselő felelős-? ségre vonta Sandulescu képviselőt a parlamentben elhangzott támadó beszédei miatt és be sem várta Sandulescu válaszát, rátámadt és inzultálta. A két verekedő honatyát csak nagynehezen tudták szétválasztani. 991 tMagyarországnak nem szabad könnyelmű kísérletekbe bocsátkoznia" Gömbös beszéde a kormány kOI- és belpolitikájáról A pénzügyminiszter a pénzügyi politikáról — Két és félmillióval kevesebb beruházás — Az autóutak, az adózás és a devizapolitika Budapest, április 19. A képviselőház pénzügyi bizottságának csütörtöki ülésén a miniszterelnökség költségvetését tárgyalták. Több felszólaló után Gömbös Gyula miniszterelnök mondott beszédet. Azzal kezdte beszédét, hogy a vita során politikai kérdés nem merült fel, ebből azt látja, hogy általános bizalom nyilvánul meg munkája hánt. Ezután azt hangoztatta, hogy a mai világnézeti káoszban feltétlenül szükség van reformokra, de szerinte és a kormány szerint rendkivül óvatosan kelt a reformok utián előrehaladni, különösen ha a politikai élet és az államberendezés nagy elvi kérdéseiről van szó. A társadalomra nehezedő súlyos problémák miatt könnyelmű kísérletezésekbe bocsátkozni nem tehet. Óvakodni kell a kockázatos vállalkozásoktól. Nem akarja a nemzetet ki nem próbált kísérletek mezejére vinni — mondotta. Ezért gazdasági térep megfontolva kell haladnunk. — Ez az elgondolásunk — folytatta — belehelyezkedik a külpolitikai vonalvezetésbe is, amelynek keretében nyíltan hangoztatja a magyarság kívánságait. Ezután Magyarország külpolitikai helyzetéről beszélt. Magyarország független állam — mondotta —, amelynek tudatában kell lennie földrajzi fekvése jelentőségének. Magyarország organikusan beleilleszkedik a békepolitikába, anélkül azonban, hogy a jogos magyar követeléseket feladja. Az euró-: pai közvélemény mindjobban elismeri Magyarország követeléseinek méltányos és indo-; kolt voltát és hogy a Magyarországgal szemben elkövetett igazságtalanságokat békés uton orvosolják. 1 — A romai egyezmény — mondotta ezután a miniszterelnök — olyan 4