Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-17 / 85. szám

T9M épriTfs 17: D e C M A G y A R O R S Z Ä G '5 30 ÉV MUNKÁJÁRÓL BESZÉL FICHTNER SÁNDOR, aki búcsúzik Szegedtől (A Délmagyarország munkatársától.) Harminc év óta dolgozott ebben a városban és harminc év alatt harc, küzdelem jutott osztályrészéül Ficht­ner Sándornak, aki ideális célt tűzött maga elé, amikor mint fiatal akademista Szegeden letelepe­dett. Célja az volt, hogy Szeged kimagasló góc­pontja legyen a magyar vidék zenei életének. Ezért dolgozott SZÍVÓS kitartással és ha méltánylást és babért kiván a csüggedést nem ismerő kitar­tás, a gáncs és közöny környezetében is mindég megifjuló remény, ugy Fichtner Sándornak min­den ¿ismerésünk melegségével kell megköszönni, hogy nem hagyta magát elkedvetleniteni és olyan zenei testületet nevelt Szegeden, amellyel első­rendű művészi produkciókat lehet ma már keresz­tülvinni. Most, hogy Fichtner Sándor Budapestre való áthelyezésével megválik Szegedtől, szépen felfej­lesztett zenekarától, a filharmonikusok vezetésé­től, szükségét éreztük, hogy megszólaltassuk. — Nagy és szép zenei sikerek, nivós események fű­ződnek nevéhez. Eltekintve karmesteri működésé­től, mint zeneszerzőnek is országos hire van és Szegednek számottevő egyéniségei közé tartozott. — Nem örülök az áthelyezésnek, mondta Ficht­ner Sándor. Harminc év nagy idő és én nagyon megszerettem és szeretem ma is Szegedet. Akkor hagyom most itt, amikor virágzik a muzsika, nagy és művelt tábora van az instrumentális zenének, — tehát sikerült elérnem célomat Az emlékezések filmje pereg, ahogy a múltba tekint 1903... Az akadémia szép napjai véget értek. Bartókkal, Lavottával, ifj. Toldy Lász­lóval együtt indultunk a muzsikus álmok felé, ön­kéntesi évemet is leszolgáltam, karmester szeret­tem volna lenni... Szegeden éppen pályázatot hir­dettek, mert Wöber Oszkár, az akkori katona­karmester nyugdíjazás előtt állott — Éppen hadgyakorlatból jöttem haza — foly­tatja emlékeit Fichtner. Nem volt kedvem még pályázni sem. Akkor az édesapám fogta magát és hosszú irásbam engem, a fiát ajánlott a kar­mesteri állásba. Mindenki mosolygott, de tetszett a gesztus. Jók voltak a referenciák — és sürgő­sen Szegedre rendeltek. Térzenékben, sétahang­versenyekben és Otthoniköri hangversenyekben merült ki akkor a zenekar működése. Egy ideág együtt dolgoztunk Wöberrel, azután egyedül ma­radtam. És a sétahangversenyeket, a könnyű mú­zsát eltoltam magamtól, hogy megvessem alapjait a művészibb, a szellemibb munkának. A harc itt kezdődött — Az első klasszikus hangversenyen harminc­nyolcan ültek muzsikusok a pódiumon és tizen­ketten, vagy nem sokkal tööben — nézőtéren ... A muzsikusok remegtek a dühtől. — Nem érdemes itt dolgozni — mondták elkeseredetten. De engem valami fanatikus hit hajtott. Fiatalság, bizakodás, felelősségérzés és jó ösztön ... — Nem hagytam abba, sőt, mindig szebb prog­rammal hirdettem hangversenyeinket. Két év múl­va a rendőrséget kellett már igénybe vennünk, hogy a zsúfolt teremben rendet lehessen tartani... A közönség sorfalat állt és a zene magasabb ní­vójának föltételei meg voltak teremtve. Azután jött a háború; veszteséglistára került a muzsika is. — Sziép emlékek? — 1919-ben egy munkáshangverseny. Munkásnők és férfiak ültek a nézőtéren. Juhász Gyula Mo­zartról beszélt. Mi eljátszottunk egy Mozart-szo­nátát. Az első tétel után förgeteges taps. Az el­ragadtatás hevével kiáltozták: „A szerzőt! a szer­zőt..." Mozart meghódította a tömeg lelkét. — De szép emlékeim voltak gyerekíkoromból Csipőfűzőft, melltartók iooTip*(íbt&n PollöJt Teslvéremiíl is, — mondta tovább Fichtner Sándor. — 12 éves koromban Sopronban irtam egy orgonaprelűdőt, de igazi nagy sikerem hetedikes gimnazista ko­romban volt. Három körmöczi aranyat nyertem egy zongora capriccióval. Nyolc munkát küldtem be akkor a pályázatra. Később előadták akadé­mista szerzeményeimet is. Fichtner temperamentumosán nevet. — Gyerekség, hagyjuk... — Mi lesz most a filharmonikusokkal? — kér­deztük tovább. — Nem tudom, — hangzik a lakonikus válasz. — Gazda, terv, vezető nélkül maradnak a Cl-1 harmonikusok? Nincs válasz. Annál szebb tervek mozgatják már Fichtnert budapesti működésével kapcsolatban. — Kisérőzenekarrá akarom kiépíteni jövendő testületemet — mondja. Ugyanolyan fontos, zene­kari faktort fogok belőle formázni, mint a Buda­pesti Hangversenyzenekar... És Fichtner keresztül is viszi amit akar. Sze­ged pedig szegényebb lesz egy ambiciózus, lelkes és alkotni tudó művész-egyéniséggel. A volt vásárhelyi huszárszázados sikkasztási pere (A Délmagyarorszdg munkatársától.) A sze­gedi törvényszéken Habermann Gusztáv tör­vényszéki bíró hétfőn egész napon át tárgyalta ifj. Zsarkó Imre nyugalmazott huszárszázados sikkasztási bűnügyét. Ifj. Zsarkó Imire vásár­helyi lakos, a családja egyike a leggazdagabb vásárhelyi családoknak. A százados éveken ke­resztül bizományosa volt Vásárhelyen a Va­cuum Oil Comp.-rak. A részvénytársaság nem­régen feljelentette Zsarkót bizományi sikkasz­tás miatt és feljelentésében 44 ezer pengő kárt jelölt meg. A.hétfői főtárgyaláson ifj, Zsarkó Imre ta­padta, hogy siikKasztást követett volma ed. Elis­merte, hogy bizonyos számlákon mutatkozik ugyamis hiánv, azonban azt állította, hogy ez kifejezetten magánjogi követelés, amelyet a cég vele sziemben büntető uton nem érvényesíthet. A bíróság kihallgatta Fischoff Gyula törvény­széki könyvszakértőt, aki részletes szakértől vallomást terjesztett elő, majd Petry István el­lenőrző szakértő tett vallomást. A főtárgyalás esti 7 óráig tartott. Az elnök a főtárgyai ásít félbeszaikitotta és a folytatását szerdára halasztotta. Máriás-parti a bíróság előtt Tud-e a tanú kártyázni? I MOBSRN mmam hfi'o. ebédlő, urlszoba, konyha ilb. csak UEDPUIPII müaszlalosnál rendeljen Erzsébet ncnutuun rakpart 19. Díjmentes kfíltsógretéa 2T5 (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn délelőtt a tanuk kártyáztak dr. Lázár Ferenc járásbiró előtt. A kártyázásra azért volt szükség, mert a védelem igy akarta bebizonyítani az illető tanú szavahihetőségét. A per, amelyben a kártyázásra szükség volt, vi­téz Daróczy Lajos alsóvárosi kocsmáros és Szalma Imre alsóvárosi fiatal gazdálkodó kö­zött folyt. Előzménye egy másik per volt, amelyet dr. Ráday László járásbiró tárgyalt le még ré­gebben. Ott Daróczy volt a vádlott és Szalmáné a sértett és arról volt szó, hogy Daróczy megverte Szalmánét. Az asszony a férjére is hivatkozott, mint tanura, de a kocsmáros tiltakozott Szalma kihallgatása ellen azért, mert Szalma érdekelt, haragszik reá, de különben is — mondotta — ha­miskártyás. A testi sértési per béküléssel fejező­dött be. De Szalma később a hamiskártyás ki­fejezés miatt pert inditott Daróczy ellen és ez az ügy került hétfőn dr. Lázár Ferenc járásbiró elé. A bíróság elrendelte annak a bizonyítását, hogy Szalma Imre hamiskártyás-e. Tanuként hall­gatták ki többek között Nagy Kálmánt, aki szin­tén vendége volt többizben a Daróczy-kocsmának. Nagy Kálmán borbélymester előadta, hogy egyiz­ben kártyázott Szalmával. Adu-máriást játszottak és azt vette észre, hogy Szalma azzal a lappal üt, melyikkel egyszer már ütött. Máskor meg a térdén talált lapokat. £ Szalma kijelentette, hogy a bnfbélymester nem mond igazat. Először is, olyan játék, melyet állítólag vele játszott, nincs is, a borbély meg nem is tud kártyázni. — Én nom tudok? — vágta vissza a borbély. Ha volna itt egy pakli kártya, mindjárt megmu­tatnám, hogy tudok, de azt is megmutatnám, hogy hogy csalt megl A védelem vállalkozott arra, hogy azonnal elő­kerít egy pakli kártyát. Nem telt bele két perc, a védő hozta is a kártyát, a folyosón kapta egy unatkozó vádlottól. A birói asztal elé egy másik asztalt tettek és a tanú azonnal hozzálátott a keveréshez. Azt is meg kellett mutatnia, hogy az adu-máriást ket­tesben is lehet játszani, mert Szalma azt is két­ségbevonta. — Tetszik látni bíró ur — magyarázta Nagy —, leosztok öt kártyát, egyet pedig adunak felvá­gok .... Aztán megmagyarázta, hogy miképen kell ket­tesben kihivni, sdni, ütni és a többit. Egyedül le­játszotta a partit, miközben elégtétellel megálla­pította, hogy ő nyert volna, ha lett volna most partnere... Bemutatta azután, hogy Szalma hogy játszott A szemléltető vallomás után Szalma elismerte, hogy ez az adu-máriás, ezt tényleg tudja a bor­bélymester kettesben is. Kihallgatták ezután Hódy Istvánt, aki egyiz­ben szinén partnere volt Szalmának. Snapszliztak — vallotta Hódy és Szalma egymásután hat par­tit nyert tőle. Nagyon bosszantotta a dolog, mert ő is tud snapszliznl és nera értette, hogy máért vé­szit állandóan. Figyelni kezdte Szalmát és ekkor érdekes dolgot tapasztalt A part! elején Szalma az ő királyát elvitte a piros disznóval. Később pedig a felsőjét vitte el ugyanazzal a királlyal! Amikor rájött a csalásra, olyan éktelen dühbe gu­mit, hogy meg akarta verni Szalmát, de az elsza­ladt. Daróczy további bizonyítást ajánlott fel. Töb­bek között azt is bizonyítani akarta, hogy Szalma egyizben idegen nővel randevúzott a lakásán. — Beismerem, nem kell bizonyítani — felelte Szalma. Akkor részeg voltam, az illető nőt pedig a barátaim hozták el a lakásra... A bíróság további bizonyítást rendelt el és a tárgyalást elnapolta. Bonyodalom eqy Inazi és egy hamis vallomás körül 6 hénapS börtönnel (A Délmagyarország munkatársától.) Fischer Albert szegedi napszámost az ügyészség igaz vallomás visszavonásával vádolta meg. A nap­számos egy veszekedés ügyében vallomást tett a járásbíróságon Is az esküvel megerősített val­lomás alapján elitélték Csekey Jánosnét. Ké­sőbb Fischer Albert jelentkezett a biróság előtt és a járásbíróság előtt tett vallomását vissza­vonta azzal az indokolással hogy az a vallomás hamis volt. Az ügyészség ezek után vádiratot adott ki ellene, de nem hamis tanuzás miatt, hanem igaz vallomás visszavonása miatt, mert ugy találta, hogy Fischer a járásbíróság előtt igazat mondott, ellenben a viszavonáskor mondott valóthant. illetve saját magát hamis vallomással vádolta, csakhogy a járásbirósági ítéletet ezáltal megsiamuiisittesse. Fisohiert a törvényszék Vild-ianácsa vonta fe­lelősségre. A napszámos a hétfői főtárgyaláson is azt állította, hogy a járásbíróság előtt nem mondott igazat, most azonban a lelkiismerete arra kényszeríti, hogy ezt bevallja. A bíróság ugy találta, hogy Fiscber Albert most. a főtár­gyaláson mondott igazat, a járásbíróságon pe­dig tényleg valótlan vallomást tett, ezért ha­mis tanuzás büntette miatt Ítélte el hathónapi börtönre, AK itétet. fogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents