Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-17 / 85. szám

T934 április 17: DÉLMA'GySRORSZAG 3 Érdekes adatok a város gazdálkodásáról a mull évi zárószámadásban A zálogház 14 ezer pengős, a vlzmölelep 140 ezer pengős haszna, — a kisvasul forgalmának 21 ezer pengős visszaesése. — 85 ezer pengő tőketörlesztés, másfélmilliónál több kamat (A Délmagyarország munkatársától) Röviden beszámoltunk arról, hogy a város mult évi zárszámadását a számvevőség elkészítette. A zárszámadás szerint a város a mult esztendőben szerencsésebben gazdálkodott, amennyiben a deficit csökkent az előző esztendő szomorú eredményéhez képest. A zárszámadás hatalmas füzetével most készült el a nyomda. A vaskos kötethez összefoglaló mellékletet is mellékeltek, a föszámvevőnek a polgármesterhez intézett tájékoztató jelentését, amely dióhéjban közli a legfontosabb adatokat, a végeredményeket. A jelentés szerint 1933-ra a háztartási alap bevételi előirányzata 8,932.931 pengő volt, ezzel szemben ténylegesen előírtak 8,402.552.69 pengőt, az előirányzatnál 529.378.31 pengővel kevesebbet. A kiadási előirányzat 8.932.931 pengő v,olt, ténylegesen előírtak 8,291.928 pengőt, a költségvetési előirányzatnál 641.049.07 pengővel kevesebbet, a tényleges előírás tehát 111.670.76 pengővel kedvezőbb volt a költségvetési előirányzatnál. Ez magyarul anyit jelent, hogy a reális előírás 111.670.76 pengővel volt kedvezőbb a költségvetési előirányzatnál. A költségvetésen alapuló bevételekből tényleg befolyt 7289.77 pengő és a költségvetésen alapuló rendes kiadás volt 8,377.640.51 pengő, a kiadások összege tehát 1,088.344 pengő és 74 fillérrel haladták meg a tényleges bevételeket. Á Jelentés összefoglalva közli a vagyonleltár végső eredményét, amely szerint 1932-ben a tiszta vagyon 82,810.484.20 pengő volt, 1933 végén pedig 82,696.490.40 pengő, tehát 113.993.80 pengős vagyonapadás mutatkozik. A városi üzemek zárszámadásából kitűnik, hogy a fehértói halgazdaság 3637.C4 pengő felesleggel zárta első esztendejét, ezt az összeget leírásra fordították. A zálogház évi mérlege 14.754.66 pengő haszonnal zárult, a haszon felét a trtalékalap gyarapítására a másik felét pedig a városi szegényalap javára fordították. A gőzfürdő 21.142 pengő felesleget produkált, a mezőgazdasági üzem 16.067 pengő felesleget és így a gazdaság katasztrális holdankinti jövedelme 29 pengő volt. Az autóbuszüzem haszna 12.784 pengő, ezt teljes egészében leírásra fordították. A kisvasul üzleti eredményéről így emlékezik meg a jelentés: „A gazdasági vasút személy- és áruszállítási díjbevétele az 1933. évben az előző évivel szemben 21.970 pengő 75 fillér visszaesést mutat. Szeged város háztartása a gazdasági vasút hiányának fedezésére az 1933. évben 232.716.20 pengőt adott át. A város által adott 232.716.20 pengőből a tőketörlesztésre fordított 22.965.90 pengő egyidejűleg értékcsökkenési leírásként állított be az eredményszámlán". A köztisztasági üzem feleslege 19.660 pengő volt. de a város háztartása az elmúlt évben 19.550 pengővel kevesebbet fizetett be az uccák takarításáért és sepréséért az üzem pénztárába, mint az előző esztendőben. A zárszámadás közli ezután az egyes címek kiadásait és bevételeit. Megtudtuk ebből a számrengetegből, hogy a közigazgatás személvi és dolosi kiadásaira a mult évben 1,415.450 pengő 69 fillért költött a város, ebből nyugáijteher 656.273 pengő volt. Kegydijak címén közel ötezer pengőt fizetett ki a város. Utazási költségekre, napidijakra és fuvarköltségekre 48.000 pengő fogyott el. teleronköltségekre több. mint 28.000 pengőt. Az ideBELVÁROSI M O X I A budapest Metró palota kiváló kettős műsora: Gyűlölet országa Filmregény az orosi rémuralom idejéből Te a vagy az ideálom Kiváló filmvígjáték genforgálom előmozdítását célzó kiadások 22.424 pengőt emésztettek fel. Kiderül a zárszámadásból, hogy a város az elmúlt évben egyetlen fillért sem fizetett államrendőrségi hozzájárulás cimén. bár a költségvetésben erre a célra szabályszerűen előirányzott 280.000 pengőt. A város igy most már 670.000 pengővel tartozik a belügyminiszternek. Az adókezelés 573.466 pengőbe került, ebből a forgalmi adóhivatal egymaga közel százezer pengőt emésztett fel. Az adóbevétel összege 3.341.700.55 pengő volt. Közegészségügyre 240.599 pengőt költöttünk de a szegénybetegek gyógyszerköltségeinek fedezésére a belügyminiszter kiutalt 14.530 pengőt, a tüdöbeteggondozó fenntartásához kapott a város 3900 pengő állam-segélyt, a fertőtlenítő intézet fenntartásához pedig — 40 pengőt. A járványok ellem védekezéshez az állam 14.507 pengővel járult hozzá, a város összes közegészségügyi bevétele 33.291 pengő volt. Állategészségügyre költött a város 29.477 pengőt, ezen a cirnen bevételezett 26.821 pengőt. Az egyetem a kiadási rovatban 65.519 pengővel szarepei, de ebben az összegben az egyetem céljaira lefoglalt épületek és helyiségek béregyenértéke 27.200 pengő. A többi kiadást „különféle költségek" cimén számolja el a zárszámadás. Az egyházközségek által fenntartott iskolák segélyezésére 9067 pengőt költöttünk, a zeneiskolára 57.734 pengőt (a zeneiskola bevétele 16.236 pengő volt), a Somogyi-könyvtárra és a muzeumra 48.812 pengőt, de ebben az összegben a kultúrpalota béregyenértéke 16.000 pengővel szerepel. A kultúrpalota 1000 pengő államsegélyt kapott. A színházra 29.691 pengőt költött a város és 80.000 pengő szinházbéregyenértéket. A színház tüzkárbiztositásáért és az épü'et fenntartására 14.674 pengőt adtunk ki. A közművelődési intézetek és egyesületek segélyezésére 11.179 pengőt fordított a város. A kegyúri kiadások összege 226.335 pengő volt. a hitfelekezetek pedig 62.998 pengőt, de ebben 18.248 pengő a személyi kiadás. A városi szegényalap kiadásaihoz 584.150 pengővel járult hozzá a város, az árvaház fenntartása 18.000 pengőt, az anya- és cseosemővédeletmre 23.381 pengőt, a napközi otthonra 15.637, a hajléktalanok menhelyére 6507 pengőt. A hatósági munkaközvetítő 16.C00 pengőbe került, a) közvágóhíd fenntartása 89.551 pengőbe (a vágóhíd bevétele 140.440 pengő volt), a jéggyár 619 pengőbe került és 176 pengőt jövedelmezett. Városszabályozásra 365.644 pengő volt a város kiadása, a sétányokra és a faültetvényekre 58.862 pengő. A vizmütelep személyi és dologi kiadásai meghaladták a 140.000 pengőt, bevétele 283.000 pengő volt, aimi bajosan egyeztethető össze a vízvezetéki szabályrendelettel, hiszen annakidején kimondotta a város közönsége, hogy a vizmütelep sohasem lehet hasznothajtó üzem. A zárszámadás szerint a vízellátás mégis több, mint 140.000 pengő hasznot hozott, a rezsiköltségek 100 százalékát, ez pedig olyan sok, hogy a város többi üzemei együttvéve nem jövedelmeztek ennyit. A bérházakra 103.125 pengőt költött a város. Jövedelmük viszont 371.533 pengő volt. A katonai laktanyákra 89.000 pengő volt a kiadás, a város értük 163.000 pengő bért kapott a honvédkincstártól. A tápéi komp 6723 pengőbe került és 8777: pengőt jövedelmezett-a halászati jog 234 pengőbe került és 4866 pengőt jövedelmezett, a közúti hídvám kezelése 22.717 pengőbe került és <t híd forgalma 55.472 pengőt jövedelmezett. A hir-< detési jog bérbeadásából a városnak 67.472 pengő haszna volt. Töketörlesztésre mbidösszel 85.618 pengőt fordított a város az elmúlt évben, kamat cimén azonban 1,699.500 peng5L A tisztviselőknek a mult évben 104.628 pemgt? fizetéselőleget adott a város, ebból már megtéw, rült 87.143 ->ensö. IDr. László ügyvéd csalási ügyében a bíróság ujabb bizonyítást rendelt el (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. László Jenő szegedi ügyvéd ügyét tárgyalta hétfőn a szegedi törvényszék Vilá-tanácsa. Az ügyvéd azokat a bűncselekményeket, amelyek miatt most felelősségre vonták, még 1932-ben követte el. A törvényszék m;ír föbb e-'o'ibM kitűzte főtárgyalásra az ügyeket, de László Jenő nem jelent meg a tárgyalásokon. Legutóbb elrendelték letartóztatását, később azonban, amikor távolmaradását indokolta, a végzést hatályon kívül helyezte a bíróság. így az ügyvéd a hétfői tárgyaláson szabadlábon védekezhetett. Az első ügyben Bodor Józsefné sérelmére követett el csalást. Azt állította, hogy trafikengedélyt tud szerezni. Pénzt vett fel a megbízójától. de a vádirat szerint semmit sem csináit az ügyben, a pénzt pedig visszaadni nem tudta. A másik csalási ügyben Molnár Istvánnétól kisebb összegeket csalt ki azzal, hogy a táblánál lévő fellebbezési ügyben az összeget bírói letétbe kell helyezni, egyébként nem lehet a fellebbezést elintézni. Azzal biztatta ügyfelét, hogy a bíróság a letétbe helyezett pénzt vissza fogja adni. Ezt a pénzt is elköltötte. Dr. László Jenő a főtárgyaláson lasaclta mindkét bűncselekményt. Azzal védekezett az elsőre vonatkozólag, hogy megtett minden tőle telhetőt, kérvényt adott be a pénzügyminisztériumba, Pestre is utazott. levelezett, nem áll tehát az a beállítás, hogy a kisujját sem mozdította volna meg. A másik ügyben azt adta elő, hogy Molnárnétól bélyegekre kérte a pénzt és azt arra fel is használta. A biróság sok tanút hallgatott ki. Molnárné ügyében kihallgatott tanuk terhelően vallottak az ügyvédre, ugy adták elő a dolgot, amint az a vádiratban varu Az Izyvéd bizonyít áskiesészitést kért, egy sereg tanúval kívánja bizonyítani igazát. Bejelentett többek között egy pesti tanárt is, de kijelentette, hogy azt ö. a saját költségén fogja előállítani. — Kérem — mondotta az elnök —.• mondja;' csak a cimét, ha kell, majd mi megidézzük. Ez iry biztosabb... Előadta ezután az ügyvéd, hogy az egyik terhelő tanú, Singer Ábrahám nem vallott igazat, mert amikor állítólag jelen volt a Molnárnéval folytatott beszélgetésnél, akkor nem is volt Szegeden, hanem Kisteleken volt hetipiacon. Ezt nagy utánjárással tudta meg Kisitelek községi adókönyveiből. Kérte ezeknek az iratoknak a beszerzését. — Miért nem hozott erről másolatot? — kérdezte az elnök. Hiszen ez fontos az ön védekezése szempontjából... — Nem lehetett hoznom —, felelte dr. László. — Ugyan kérem, ilyent ne mondjon, hogy lehet iey védekezni valakinek ügyvéd létére? — Kérem — válaszolta a vádlott —, én őszinte és nyilt vagyok... — Ugyan —felelte az elnök —. én ezt nem hiszem... már megbocsásson, én is őszinte vagyok. — Azért nem hoztam el — folytatta a vádlott —, mert nem volt pénzem ... — Na lássa, aztán nígis a saját költségén akar pesti tanút '.lozrti! — Mikor volt ön Molnárnénál? — kérdezte ezután az elnök. — Egy szerdai napon —, válaszolta László. — Lássa, milyen ügyetlenül védekezik — felelte erre az elnök. Kisteleken vasárnap van a piac, Singer tehát a beszélgetésnél ott lehetett. A biróság mind a két ügyben bizonyitáskiezószitést rendelt el és a főtárgyalást elnapolta.