Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-13 / 82. szám

DÉL MAGYARORSZÁG akár hely bon, akár vidékre, ledett, vagy nyitott kocsikkal forduljon bizalommal a már 70 év® fennálló M Mór fó Ha 1934 április legjobban felszerelt saját kocsiparkjával és igájával rendelkező butorszá litó oéghez, ki önnek teljes fele!5s$6qgel legméltányosabban, te jes szaktudással végzi el. Iroda: Fekotesas n. 17. Tel.: l'-21; Telep és rakMrMzak KMvAi-ia n. 21. T. 15-4«. S»l*&lat minden ldflbe 30 pengő rejtélyes eltűnése és egy boros éjszaka története (A Délmagyarország munkatársától.) Varró Antal szentetornyai földműves két-három nappal ezelőtt ittas hangulatban végiglátogatta a szegedi kocsmákat, végül a Kossuth Lajos-sugáruti Schmidt-Ult kocsmában kötött ki. Itt hozzácsatlakozott egy Hock Zoltán nevű pincér. A két férfi ezután egvütt folytatta az ivást. Tiz óra tájban a szentetornyai észrevette, hogy ellopták 30 pengőnyi pénzét. A kocsmáros rendőrt hivatott, mert az volt a veteménye, hogy a gyaníts viselkedésű Hock fosztotta ki az öreget. A pincér azonban a rendőr érkezésekor a kocsma udvaráról a kerítésen keresztül elmenekült, másnap a Zaltán-ucca 18. szám alatti lakásán fogták el a detektívek. A rovottmultu pincért csütörtökön fegyőr vezette dr. Apczy Ernő törvényszéki egyesbiró elé. Az ügyészség lopás büntette miatt állította a biróság elé. Hock tagadta a lopást. Elmondotta, hogy akkor este részegen jött be Szegedre a dorozsmai autóbusszal, olyan részeg volt, hogy a kalauz a rókttsi állomásnál leszállította a kocsiról. A tónál találkozott egy másik részeggel, a sértett Varróval, akit azelőtt nem ismert. Oszszeölelkeztek és ugy mentek a Schmidt-kocsmába, ahol ő fizetett a szentetornyainak, mert annak nem is volt pénze. Beismerte, hogy megszökött a kocsmából a kerítésen keresztül, de azt azért tette, mert ki kellett volna a cehet fizetni. Nem a rendőr, de a ceh elől lépett meg. A biróság kihallgatott két tanút, két nőt, akik terhelő vallomást tettek. Elmondották, hogy a kocsma vendégei, amikor Hockot meglátták az ittas gazdával, mingyárt mondották, hogy Hock az öreget ki fogja fosztani. A pincér szorosan az öreg mellett ült és ugy tett, mintha a részegségétől aludna. Látták azonban, hogy a lába alatt kidugta a kariát és az öreg zsebeiáját simogatja. A vádlott erre megjegyezte, hogy lehetségesnek tartja a simogatást, mert a részeg emberek szokták egymást simogatni minden különösebb ok nélkül is. A biróság a tárgyalást elnapolta, mert az ügvet nem látta eléggé tisztázottnak. Dr. Vadnay Viktor ügyész indítványozta a vádlott további iogvatariását. — Kérem szabadlábrahelyezésemet! — szolalt meg Hook. — Mivel indokolja a kérelmet? — kerdezte 0 bÍrÓ- , , „ ! 1 • «1 — Odahaza feleségem van, aki vár és akiről inem tudok innen gondoskodni. — felelte a vádlott. — Amiatt ne fájjon a fej« — mondotta az ügyész. Megmondhatom magának, hogy amióta maga fogva van, azóta a felesegét a razzián elfogták és ellene a kitiltási eljárás folyamatban van. Sőt, ki is tiltották... A vádlott ezután is fenntartotta azt a kérőimét. hogy haza szeretne menni, a biróság azonban további fogvatartásdt rendelte el. Fájdalomtól megtört sziwel, de meg nyugvással a Mindenható bölcs akaratában ,tudatjuk, hogy drága jó édesapánk, nagyapa, testvér és rokon Szöpi Sándor *Utomestsr a haldoklók szentsége által megerősítve, április hó 11-én, életének 67., boldog házasságának 40. évében, szomorú özvegységének 3-lk hetében nemes lelkét visszaadta Teremlőjenek. Kedves halottunkat április 13-án délután 4 órakor temetjük a Szeged-Felsővárosi gyevi temető halottasházából a róm. kath. egyház szertartása szerint. Az engesztelő szentmise áldozatot április 13-án reggel 9 órakor mutatjuk be a felsővárosi templomban az Egek Urának. Áldott emlékét kesvelettel őriizük! Szeged, 1934 április 12. Gyászoló gyermekei. Sörgyár alapítási lerveK — rendőri nyomozással ('/ Délmagyarország munkatársától.) Néhány hónappal ezelőtt hirek hallattszottak arról, hogy egy részvénytársaság alakul azzal a céllal, hogy sörgyárat létesítsen. Ez lett volna az a gyár, amely kariellen kivüli sört gyártott volna. Sok helyütt örömimel üdvözölték a tervet. A leendő részvénytársaság Bedő István budapesti volt részvénytársasági igazgató ós Reinitz Arnold volt bankigazgató terve volt. Megindultak a részvényjegyzések, egész szép összeg gyűlt össze, amikor váratlanul az egész akció befagyott, azonban az addig az ország majd minden részéből befizetett részjegyzések utáni összegek eltűntek. A nagyszabású ügyben a szegedi ügyészség indított nyomozást Bedő. Reinitz és Breuer Gusztáv makói mérnök ellen többrendbeli csalás és okirathamisitás óimén. Az ügy kivizsgálásával a makói járásbíróságot bizták meg. Jelenleg ott fekszenek az aktatömegek, melyek a karteUen kivüli sörgyár gríiindolásáiról beszámolnak. Makó lett volna a gyártási központ, itt állították volna fel a gyárat. Breuer Gusztáv mérnök ilyen módon kapcsolódott bele az ügybe. Egyébként az okirathamisitási ügy ugy keletkezett, hogy a részvénytársaság székhelyéül Makót jelentették be. holott a székhely Budapesten volt. Az ügynek rendkívül sok károsultja van, ezek közül többen szegediek. A szegedi törvényszék vizsgálóbírója Makó megkeresésére csütörtököm egy sereg tanút hallgatott ki. GABONAT legmkerasabb napi áron vásárol: SCHWARTZ MANÓ Makó, Megyeház u. lb. Telefon: 45. . 4009 DARAB EZERPENGÖS Érdekes számok a Nemzeti Bank jelentésében — Debrecen 44 millióval vezel Szeged előli a pénzforgalomban (A Délmagyarország munkatársától.) A Magvar Nemzeti Bank most adta ki jelentését az elmúlt esztendő forgalmáról. A jelentés azt hangoztatja, hogy a mai viszonyok súlyossága közepette is lassú, de tartósnak Ígérkező iavu- i lás mutatkozik Magyarország gazdasági eleté- i ben. Az adatok szerint a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt év folyamán 32 milliárdos pénztári forgalmat bonyolitott le. Nem érdektelen adat, hogy az elmúlt évben 4009 darab ezerpengős volt forgalomban, 1,958.840 százpengős, 842.448 ötvenpengős, 3,122.927 huszpengős es 6,401.495 darab tizpengős. Külön fejezet foglalkozik a Magyar Nemzeti Bank szegedi fiókintézetének forgalmával. A statisztikai táblázat szerint a szegedi fiók összforgalma a mult évben 222,584.587 pengő volt, havonkint tehát átlagosan 18 millió pengői forgalmazott. A készpénzbefizetés volt Szegeden 47,292.917 pengő, helyi átutalások állami 28.231 pengő, egvéb átutalás helyközi forgalomban 28,535.119 pengőt tett ki- Á bank más intézeteitől 54,267.361 pengőt utaltak át a szegedi fióknak. Készpénzfizetés volt a mult év folyamán a szegedi fiókintézetnél állami 26,491.972, egvéb 14391.532 pengő: helyi átutalás állami 22.875.161, egvéb 5,688.188 pengő. A bank más intézeteihez 46,319.959 pengőt utalt át a szegedi fiók. A szegedi fiók 61.546 három hónapon belül esedékes váltót számitoltatott le 41.186.322 pengő értékben. Meglehetős élénk volt a szegedi fiókintézet küldvénvforgalma a főintézettel és az egves vidéki fiókokkal. Legnagvobb volt a küldvényforgalom Szeged és Budapest, továbbá Békéscsaba, Pécs, Miskolc, Kecskemét és Baja között. A szegedi fiókintézet műveleteiről az alábbi kimutatás tanúskodik: A mult évben leszámítoltak helyi váltót, közraktári és zálogjegyeket, továbbá értékpapírokat 40,998 460 pengő értékben, devizákat és valutákat 1,236.959 pengő értékben vásárolt, illetve adott el a fiók. amelvpek nvers jövedelme 327.720 pengő volt. Ebből kezelési költség és egyéb kiadások 157.340 pengőt tettek ki, ugy, hogy végeredményben a fiók nyeresége 1933-ban 170.380 pengőre rúgott. A forgalmat illetően érdekes az összehasonlítás a többi vidéki fiókintézetekkel. Megállapítható, hogy a szegcdi fiók forgalmát felülmulta a debreceni intézet forgalma, mert amíg tavaly 222 millió pengős forgalmat bonyolitott le, addig a debreceni fiókintézet forgalma meghaladta a 266 millió nerrgőt. Ez a körülmény azonban arra vezethető vissza, hogy a debreceni fióknak jóval nagvobb a kerülete és több a bankok száma, mint a szegedi kerületben. Szeged után Gvőr következik 192 milliós forgalommal. Feltűnő, hogy az aránylag kis kerülettel rendelkező békéscsabai fiókintézet egy év leforgása alatt közel 156 millió pengős forgalmat bonyolitott le. Bútorszövetek, kárpitotkellékek legolcsóbb árban Varga Mihálynál, aradi u. 4. EGY TYÚK MÁS SEMMI... Amikor a bűnjel elszalad — Négyhónapi togház egy „állatszeliditönek" (A Délmagyarország munkatársától.) Egy vásárhelyi rendőrőrszem a napokban tettenérte D r ecsin Sebő vásárhelyi lakos román állampolgárt, amint a Szabadság-téren felkapott egy tyúkot, azt a kabátja alá dugta és elszaladt. A" rendőr utolérte, de Drecsin idejében észrevette a közelgő veszélyt és a tyúkot eldobta. A bűnjel abban a pillanatban elszaladt és a lihegveodaérkező rendőr Drecsint egyedül találta, tyúk nélkül. Drecsin öröme azonban korai volt. A rendőr szétnyitotta a kabátját és ott megtalálta azt az ismertető jelet, mely mutatta, hogy Drecsin nemrégen tyúkot szorongatott Drecsint letartóztatták, mert a bűncselekménye, tekintettel arra, hogy lopás miatt már többször fegyházbüntetést kapott, büntettet képezett. Csütörtökön tárgyalta az ügyét a szegedi törvényszéken dr. Apczy Ernő törvényszéki biró. Az ügyész indítványozta, hogy Drecsint elitélése és a büntetés kitöltése után adják át a közigazgatási hatóságoknak, mert a vádlottat régebben 10 évre kiutasították aa ország területéről. A vádlott töredelmesen beismerte a lopást. — Kutat fúrtak a téren, — vallotta. Néztem a fúrást, egyszer csak elébem jött egy tynk... Nagyon szelid tyúk ócska volt. ott kapargált a lábamnál. Nem igaz kérem, amint a rendőrségen mondották, hogy talán én szeliditettem meg. Olyan ezelid volt. hogy megszántam és a hónom alá tettem... — Mit akart vele csinálni? — kérdezte a biró. — Mit? — kérdezte csodálkozva Drecsin. Hát , hazavinni és levágni! — Lássa, ez volt a baj. Ha maga nem lett volna olyan súlyosan büntetve már több izben, megúszná a tulajdon elleni kihágással. Drecsin erre hangos zokogásra fakadt és könynyeit törölgetve felelte: — Jaj, ha tudtam volna! Az én multam olyan, hosy nekem mindegy lett volna, ha valami komoly dolgot lopok is] De nem hittem, hogy ennek ilyen súlyos következményei lesznek ... A biróság a vádlottat lopás vétsége miatt jogerősen 4 hónapi fogházra ítélt«. fa