Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-11 / 57. szám

!934 március IT. DÉLMAGYARORSZÁG ~T DMC áruk legnagyobb raktára Kaiapsxaima és divatgyapiu : j *k fonál újdonságok Fischer „KEZIMUNKAHAZ »^k^k. Manu», Farahán, órslai és selyemperzsa fonalakban nanv srlnvá'aszíék. Express-levél a postára Irta Zolnai Béla. Van egy öreg barátom, aki csöndes mosollyal szemléli, ha levelet irok a kávéházban. Ez a levél­írás naponta megtörténik és a levelek száma kettő és öt között variál. Hetvenéves barátom — pat­riarchális életbölcseséggel — kijelentette a múlt­kor, hogy életében nem irt annyi levelet, mint én egy este. Lehet, hogy igaza van és az is lehel, hogy a levélírástól való tartózkodás egyike azon tényezőknek, amelyek az ő életét nyolcvan eszten­dőkön is túlra nyújtják. Dehát érdemes nyolcvan évig élni, ha sohasem irunk levelet? öreg barátom azonban típus a magyar éledben és mennél jobban elszaporodnak a levél-nem-irók, annál rosszabb üzlet lesz a posta: postásnak, le­velezőnek és levélírónak egyaránt. Ezzel szemben hivatkozhatom egy angol ismerősömre, aki szin­tén a levél-nem-irók szektájába tartozik, de azért nem ir levelet, mert táviratozik. Tiz szótól har­mincig és naponta kettő-hármat. Ebben a keretben életének minden ügyét le tudja bonyolítani és a vele ilyenfajta korrespondenciában levőik bizonyára nem ijednek meg, ha telegrammot kapnak... Me­lyik tipus kedvezőbb a postaforgalomra és a vele kapcsolatos gazdasági tényezők föllendítésére: döntsék el a szakértők. * Ezek a gondolataim másodikán reggel éledtek föl újra bennem, amikor pontban tiz órakor csön­gettek az ajtómon, hosszan és energikusan. Bádió­pontossággal mondva tiz óra egy perc és harminc másodperc volt, mikor az utolsó jelzés elhangzott és én rászántam magam hogy kimenjek az előszobá­ba. Harminc másodperc múlva meggyőződtem ró­la, hogy a levélhordó, ahelyett, hogy a nyíláson becsúsztatná a leveleket, ragaszkodik az ajtónyi­táshoz. Ujabb félperc, amig nekiöltözöm a folyosó­nak és előkeresem a kulcsokat. Huszonhárom pen­gő 48 fillér a telefonszámla (elég sok, de sport­nyelven: volt több). Vissza a pénztárcáért: fél­perc. A bankjegyek és pengők kicserélése, oda­visszaadogatás után tiz óra öt perckor hagyta el a levélhordó elégedetten a porondot. Tekintettel arra, hogy a házamban négy telefonos lakó van, ez legalább husz percet jelent, ami — hozzászá­mítva a boldogokat, akik telefon-nélküliek — a lép­csőjárással és egy darab portóslevéllel együtt ösz­sziesen legalább harminc percet tesz ki, illetőleg harmincötöt ,mert a rádiódijakat is a postás szedi be... Több mint fél óra egyetlen vidéki házban! Hol van még a többi, amit be kell járni... Pesten még rosszabb a helyzet Ott egy százlak ós házban (el van hibázva ötven év óta Budapest egész épít­kezése: egy kapura legföljebb tizenöt lakónak volna szabad jutni) egy egész órát is eltölt a le­vélhordó azzal a rendszerrel, hogy bemegy a ház­mesterhez érdeklődni albérleti vagy elhurcol­kodott lakó iránt, mindenhová becsönget, megvár­ja, amig kinyitnak, átadja a leveleket esetleg né­hány szót beszélget, mondjuk, csak hivatalos ügyökről.. . Nem is olyan régen, még beinvitálták pohár borra, szivarra a postásbácsit, ha valami jóhirt hozott és a cselédek is kérdezősködtek nála: félperc itt, félperc ott, sok félperc sokra megy és a következő lakó mind későbben és későbben kap­ja a levelet. így történik aztán, hogy Pesten féltiz előtt sohasem, vidéken néha csak tizenegykor jön az első posta. Akár ne is jöjjön, mert ez azt jelenti gyakorlatban, hogy nincs reggel levélkihordás: amit nyolc után kézbesítenek, azt a legtöbb ember nem kapja kézhez, mert elmegy hazulról. Az első postának .akármilyen eszközökkel is él a levél-adminisztráció, ott kell lenni a reggelinél, különben csak az ebédhez lehet szervírozni, ha nem az uzsonnához! Münchenben az ágyban olvasott helyi újságot a reggeli posta kézbesíti. Párisban az első kurír fél­nyolc és nyolc között leadja a leveleket. A mi mód­szerünkkel öt órakor kellene elindulnia a levél­hordónak, de akkor be sem juthatna a házakba és nem vibetné magával az éjszakai anyagot Páris­ban van egy nagyszerű szisztéma: a levélhordó vé­gigszalad az uccájan és leadja a házmestereknek a paksamétát, anélkül, hogy revideálná: ott lakik-e a címzett, ahol a boríték jelzi. Ez nem is a levél­hordó föladata. Ha van egy levele, amely Kispénz­verő-ucca 7. számra szól, akkor adja be gondolko­zás és várakozás nélkül, majd visszaadják másnap, ha rossz a cimzés. (Aki rosszul cimez, megérdemli, hogy késsék a levele és ne vegye el az időt a jói­címzettektől.) A házmesternek van ideje meditál­ni a levelek hozzátartozása fölött. Persze ehhez át kellett alakulnia — hogy ugy mondjam — a leve­lek körüli egész atmoszférának. A levél legyen értéktelen, de sérthetetlen valami: lopás, betörés, kíváncsiság, pletyka számára hozzáférhetetlen. A párisi concierge szinte magántitkára a lakónak, szobája szalon, ahová be lehet menni, ő veszi át a névjegyet is, ha a lakó elutazott, vagy a látoga­tó csak leadja a kártáyáját. Vájjon élvezné-e a mai tiszteletreméltó házfelügyelői kar ugyanezt a bizalmat nálunk is és rábiznák-e a lakók a leve­lek fölötti félhivatalos ügyleteket? Azt hiszem, min­den lehetséges, megfelelő közszellem teremtésével. De meg lehetne oldani a dolgot a kapualjban elhe­lyezett levélszekrényekkel is, vagy legalább az előszobaajtón kötelezően alkalmazott nyílással, amibe a nyomtatványok is beférnek. Senkinek sincs joga azon a címen, hogy nincs levélszekrénye vagy a szobalány a harmadik szobában takarít, megrövidíteni két-három perccel másnak az ér­dekeit. A pénzbeszedést pedig bízzák külön levélhordó­ra. Elég sok a munkanélküli. Minimális összeggel már szaporítani lehetne a személyzet számát Ki­hordás pedig legalább négyszer, vidéken három­szor lehetne naponta. Párisban meg tudták csi­nálni, hogy ötször jön naponta a levélhordó, utol­jára esite hétkor! (Folytatjuk.) \71"fcTX/f A DT A a legújabb tavaszi modelekkel megérkezett! VlJML/ZiH rlAKlA Nanv választék. AlaklMsok alegueb­icn m o de 11 u í A ni Kérem kirakatom megtekinteni. Tisza Laios körút 42a (Harisnyaház mellett) VASÁRNAPI KONFERANSZ Hölgyeim és Uraim, a bál javában áll, fo­rog és pezseg az egész Savoy, de a legújabb színházi farsangot többrendbeli viharok vették kö­rül. Az égzengés természetesen a főpróbán kezdő­dött — szerdám éjszaka —, akadtak, ziháltak a ke­rekek, de a bál hajnali háromra mégis elkészült Aztán a premier irgalma következett, ördöglova­sos nézőtérrel és vibráló idegekkel. A premier láza olyan intenzív volt, hogy még a villamos­készülékek is átvették és a legforróbb, a leg­toujours l'amour-abb percben holtpontra fu­tott a forgószínpad derék készüléke és minden nó­gatás ,minden kapcsolás ellenére sem akart elin­dulni. Egy pillanat szünet következett a legigézőbb percben, amig a színpad báli hadserege átsegítet­te a holtponton az izgalomban remegő lenditő­kereket és aztán már vígan foroghatott az éjféli bál szines forgataga. A páholyok is reagáltak erre a vibráló izgalom­ra, de aztán vigan és érzelmesen folytatódott min­den — és a második előadásra már minden stim­melt és minden forgott. Tangolita művésznőt kissé kimerítették a készü­lődés és a premier izgalmai, ugy, hogy nem lehe­tetlen: rövidesen néhány heti szabadságra vonul, pihenni és megnyugodni. Döntés — a színházi or­vosok vizsgálata és jelentése után — a legközeleb­bi jövőben... Délelőttönkint pedig tovább folyik a munka, —• érdekes premier szerepel a munkaprogrammonj Móricz Zsigmond uj szatirikus vígjátéka, a Ro­konok. A magyar szépségek gazdag költője — a: gyönyörű bőségek hőse — ugyanis a nan pókban egy estére Szegeden járt és megbeszélte: érdekes esemény lenne — Szegeden bemutatni a Rokonok uj változatát. Vígjátékát a Nemzeti szín­házi premier éta átdolgozta és uj formájában al szegedi színpadon fog megjelenni A tervek szerinti talán már a jövő héten sor kerül az előadásra, ami uj Móricz-premier számba vehető és amelyre Szegedre jönne a kiváló szerzőn kívül a Nemzeti Színház küldöttsége is. Móricz Zsigmond még aa éjszakai beszélgetés során lelkesen elkészitette ar szegedi szereposztást és amint megérkezik a víg­játék átdolgozott szövegkönyve, azonnal megkea< dődnek a színpadi próbák... A héten tovább dúltak a csaták az ördögi o» vas budapesti előadása körül, de most már lát-r hatólag kisebb intenzitással. Még tartott a teleforn tanácskozás Bécs és Szeged között, amikor a Kf rály Színházban máj elkészültek az uj szereposzi* fással. A legújabb hiradások szerint a szegedi tár« — ~ — Á jövő héten NY ILIK H E G BUDAPESTI hnnmiil METEOR CSILLARGYAR SA3ÁT SZEGEDI ÜZLETE KÁRÁSZ UCCA 11. SZ. ALATT. (Telefon 33—76.) SZENZÁCIÓ LESZ!! NETEOR lín VASALÓ*, FőZőEDENY V»5ILLA K ÁRBAN, KIVITELBEN FOGALOM»

Next

/
Thumbnails
Contents