Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-10 / 56. szám

DELM AGVAKOKSZAC PJIBBBBBBWBHBBBHBBBI^BBBHBHiWBBBBHBH®''' SZEOED, SzericetzlOiég: Somogyi urcn Z2.,l.em<Telelon: 23»33.^RladóhlvBlnl kölcíönkönyvlAr és Jegyiroda t Aradi uccn 8. Telefon: 13-00. ^ Nyomda : töw J l inót uccn 1». Telefon : 13^oA. TévIrnM f és levéiclm-.Mlipagy«ror>z*|tSxeoed. Szombat, 1934 március 10« Ara 12 fillér X. évfolyam, 56. sz ELŐFIZETÉS: Hnvonta helyben 3.2« Vidéken e» Budapesten 3.ÖO, kUllölclön Ö.40 pengd» * Egyes szám Arn hélkilzf nap 12, vasár* és Ünnepnap 20 (111. Hlrfdeiesek felvétele tarlta szerint. Mrnlclenlk héllO klvélclível naponta (eggel Némi sajtóügyek Szabadjon egészen kivételesen olyan eseményekkel foglalkozni ezen a helyen, amelyek ujságiróintézmények körül történtek s amelyek szereplői kevés kivétellel olyan urak, akiknek több-kevesebb közük van vagy az újságíráshoz, vagy az ujságkiadáshoz. Az intézmény, amelyről szó van, a Délvidéki Ujságközpont. Az esemény, amely ezeket a sorokat kiváltja, a szegedi újságok képviselőinek tisztelgése a sajtófőnöknél. A szereplők a sajtófőnök s a szegedi újságok néhány vezetője. Előbb azonban teremtsünk tiszta helyzetet az Ujságközpont körül. Az Ujságközpont érdekszövetkezet. A szegedi politikai lapok érdekszövetkezete. Ne méltóztassék azonban valami kartelszerü alakulatra gondolni. Árdrágító tendenciára se. Az Ujságközpont egyik célja egyelőre ép annak elérése, hogy legyen ára minden olyan szolgáltatásnak is, amelyet az újságoktól vesznek igénybe az emberek. Mert ma az a helyzet Szegeden, ha valaki elküldi a cipőjét a suszterhez, hogy a sarkát kiigazítsa, azért szivesen fizet. Illetőleg lehet, hogy a fizetés ebben az esetben sincs mindenkinek túlságosan az Ínyére, de azért, mert pénzt kér, nem haragszik meg se a foltozó vargára, se a stoppoló szabóra. Az újságoknak azonban nem szeretnek fizetni az emberek. Az Ujságközpont egyik célja ezeknek a vonatkozásoknak a felderítése és megvilágítása. Megállapítása annak, hogy miért nem kell fizetni semmi esetre és miért kell fizetni minden esetre. De van szociális feladata is az Ujságközpontnak. Rossz helyzetben vannak az újságírók. A kiadóhivatali tisztviselők helyzete még rosszabb. Megengedjük, hogy ma nem tudnak a szegedi lapok többet fizetni, mint amennyit fizetnek. Az Ujságiróközpontot azonban részben ép az a meggondolás hívta életre, hogy minden törvényes jövedelemforrását megnyissa az újságok részére s ezzel abba a helyzetbe juttassa a vállalatokat, hogy rendesen tudják fizetni újságíróikat is, tisztviselőiket is. Nincs az az iparág, amelyet ne értékelnénk. Aki egy gombot fölvarr a télikabátodra, az is teremtő munkát végez. Hogy a nadrág kivasaltatása pénzbe kerül, azzal tisztában is van mindenki. Arról azonban nagyon sok ember megfeledkezik, hogy levegőből azok sem tudnak megélni, akik írják az újságot, akik előállítják, akik adminisztrálják, hogy drága az újságpapír, a festék, a villany, hogy tehát nagyon sok pénzbe kerül az újság minden sora, amelyet — mert többe kerül — magáncélra sokkal kevésbé szabadna díjtalanul kérni vagy igényelni, mint bármi más portékáját a világnak. A Délvidéki Ujságközpontnak az is egyik célja, hogy bevigye a köztudatba ezeket a szempontokat, hogy tehát egyengesse szociális munka végezhetésének az útját. A tisztelgés pedig nemcsak konvencióból történt. Közölni valója is és kérni valója is volt az Ujságközpontnak. Ilyen események azonban valószínűleg elég gyakran játszódnak le mostanában a mindig polgáriasan egyszerű és kedvesen barátságos hangulatu főispáni szobában. De ezt az eseményt két beszéd feltétlenül a többi fölé emeli. Az egyiket a küldöttség szónoka mondta. Aki ismert alakja a szegedi közéletnek. Ügyvéd s az Ujságközpontban, mint a legjobboldalibb sajtóorgánum igazgatósági tagja vesz részt. Nem akarjuk' állítani, Hogy abban, amit mondott s abban, ahogy mondta, érvényesült a mi régi elgondolásunk. Hinni szeretnők, hogy ez most már a Winkler Eleméreknek is elgondolása. Vagy ha az ő elgondolásuk eddig is ez volt, akkor elgondolása most már — követőiknek. Mindenesetre jól esett hallani, hogy már nem föltétlenül gaz fölforgató, aki liberális és nem mindenki kommunista, aki baloldali. Jól esett tapasztalni, hogy a szegedi egységes párt egyik vezetője a kulturmunkát akkor is hajlandó értékelni, ha azok, akik végzik, baloldaliak. A vidéki sajtó kormányoknak is, sajtófőnököknek is mindig mostohagyereke volt. Az elbírálásnak és elbánásnak rikító egyenlőtlensége bizonyára összefügg a centralizáció tultengésével s ami ezzel kapcsolatos, a vidéki orgánumok nagyrészének gyöngeségével és gerinctelenségével. A Gömbös-kormánytól a baloldali sajtó a helyzet rosszabbodását várta .Ez nem következett be. A vidéki sajtó kormányhatósági háttérbe szorítása azonban változatlanul tart. De a mostani sajtófőnök magatartását eddig is megértés és jóindulat hatotta át. Most ennél jóval többet is meg lehet állapítani, kizárólag az igazság kedvéért, tehát anélkül, hogy a hatalom előtt való hajbókolást végeznénk. Azt a beszédet, amelyet Antal István elmondott, vállalhatná Eckhardt Tibor és Rassay Károly sajtófőnöke is. Azon kivül magasröptüség volt benne. Megértés. Méltánylás. S r politikai ellenfél lojális megbecsülése. Éjfélig tartó vita után a többség elfogadta a fővárosi javaslatot A belügyminiszter beszéde az alkotmányról, a szabadságjogokról és az állami főhatalom kiterjesztéséről — »Az ajánlási rendszer lejárta magát, mert sok yisszaélést szült« Szenvedélyes összecsapások a napirendi vitában (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház péntekesti ülésén Keresztes-Fischer belügyminiszter másfélórás beszédével befejezést nyert a fővárosi javaslat általános vitája. A képviselőház legközelebbi ülését pénteken fogja tartani, egyrészt azért, mert a képviselőháznak körülbelül ötven tagja szombaton a Manrézába vonul lelki gyakorlatokra, másrészt március 15-ére való tekintettel és mert a miniszterelnök hétfőn Rómába utazik. Pénteken a képviselőház tizenkétórás ülésen fogja folytatni a részletes vitát. Kormánypárti részen biznak abban, hogy ezen az egy ülésen — részleteiben is elfogadják a javaslatot. A képviselőház folyosóin pénteken is sokat foglalkoztak azzal a tegnapi incidenssel, amely a háznagyi hivatal és a parlamenti újságírók között adódott. Foglalkoztak Lányi Márton csütörtöki beszédével is, amely pénteken a Magyar Újságírók Egyesületének választmányát is foglalkoztatta. A választmányi ülésen a napirend előtt Márkus Miksa tette szóvá Lányi Márton felszólalását. A választmány egyhangú határozattal kimondotta; sajnálatosnak tartja, hogy egy képviselő a magyar sajtó ellen igaztalan támadást intézett és megállapította, hogy a támadás igaztalan voltát csak annak vakmerősége multa felül. Sajnálatosnak tartja az ujságiróegyesület választmánya, hogy a képviselőház elnöke nem utasította rendre a felszólaió képviselőt. A pénteki ülésről jelentésünk a következő: Napirend előtt Farkas Elemér előadó benyújtotta a „József nádor műszaki és gazdaságtudományi egvetem" szervezetéről szóló törvény ía vaslat bizottsági jelentését. A Ház kimondotta a javaslatra a sürgősséget. Sárkány Imre a fővárosi javaslat vitájának első szónoka, azt mondotta, hogv a belügyminiszter a főváros iránti szeretetből hozta a Há7 elé a javaslatot. Fábián Béla a javaslat ellen mondott beszédet. — A régi fővárosi törvény is — mondotta — csak látszatautonómiát adott, most még ezt ís megszükitik. A mai idők nem kedveznek a demokráciának, de reméli, hogy azokban az or-1 szágokban, ahol letapostál; a demokráciát, újra fel fog támadni. A mai idők, amikor nagy világégés van, nem alkalmasak ilyen alkotmány-: javaslat tárgyalására. A fővárosi kormánypártnál nem elvi küzdelemről, hanem személyi harcokról van szó. Hangoztatta, hogy a főváros a kiegyezés után valóságos nemzeti kulturát terme ít ki, magyarrá tette Budapestet. A javaslatot nem fogadta el. Strauss István részletesen foglalkozott a javaslat rendelkezéseivel a költségvetés és a zárszámadási jog szempontjából. A bizottság széles ellenőrző munkája nem megfelelő, szükséges volna, ha a főváros háztartásának és üzemeinek vezető tisztviselőit anyagilag tennék felelőssé a fővárost ért esetleges károkért. A következő felszólaló K é t h 1 v Anna volt. A törvény életbeléptetése után is folytatni fogják a szocialisták a harcot — mondotta —, éppenugy, mint ahogy a régi törvény ellen is küzdöttek, mert mindkettőt ellenforradalmi alkotásnak és a dolgozók elleni intézkedésnek tartják. Amikor azonban ezt teszik, akkor semmi közösséget sem vállalnak a mostani községi pártokkal. A városházán pártjuk működését a tömegek érdekében folytatják. A kormány a javaslattal tulajdonképen le akarja bontani a saját városházi frakcióját. Nem osztja azt a nézetet, hogy politizálni nem lehet a városházán, hiszen ma a politizálás egyet jelent a gazdasági érdekek harcával, a politikamentesség viszont — a diktatúra. A javaslat a kormánynak arra ió, hogy elhelyezze a protekciósokat a városnál. Pavr Hugó: A javaslat nem politikai kérdés, hanem lényegében közigazgatásrendezési komplexum. A iavaslatot szerinte, mai alakjában n legnagyobb nyugalommal el lehet fogadni H o m o n n a i Tivadar nem fogadta el a törvényjavaslatot, mert alkalmas arra, hogv politikai célokat szolgáljon. Tisz'án azon m.ulik, hogy ki ül a belügyminiszteri, s/ékben és akar-^