Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-09 / 55. szám

DÉL MAGYARORSZÁG SZEGED, SzerkeaztOség: Somogyi ucca Z2.,l.em, Telefon: Z3-33.^Kladöhlvatal kOloDnkSnyyiar és Jegyiroda : Aradi ucca 8. Teleion : 13—Ott. ^ Nyomda : Llfw ucea 19, Teleion : 13^-oft. TAvlrwí! í» 'evélclm : Oélmapyaromag Szened Épitkezés Szegeden az építő iparosoknak Kosszu időre visszanyúló tapasztalatai szerint feb­ruár utolsó hete az az időpont, mikor az épít­kezéseket, meg lehet kezdeni. Vannak ki­vételesen hosszú és kemény telek, mikor ez az időpont egy-két héttel kitolódik, rendsze­rint azonban az építkezésnek, ha van, nin­csen akadálya. A föld ilyenkor már fölenged, lehet alapozni, az időjárás elég enyhe, le­het az állványokat emelni és a falakat rakni. Néhány héttel később a szorosan vett épitő iparosokon kivül kenyeret találhatnak mind­azok az iparosok, akiknek sorsa, boldogulása az épités munkájának megkezdésére van ala­pítva. Szakértők véleménye szerint harminc­kettő ezeknek az iparágaknak száma. Több-e, kevesebb-e, mi nem tudjuk, nem számoltuk utána. Bizonyos az, hogy az épitkezés mai pangása keservesen sújtja az iparok egész sorozatát. Mert hogy az épitkezés pang, az kétségte­len. Felesleges érdeklődni a kiadott építési engedélyek után, elég, ha valaki egy kis kör­sétát tesz a városban. A Széchenyi teret ki­véve, ahol a parktükröket rendezgetik át in­ségmunkások, hogy Klebelsberg két szim­bolikus szobrának és a vízmedencének he­lyet teremtsenek, semmi nyoma olyan mun­kának, ami csak vonatkozásban is állana az építőipari alkotó tevékenységgel. Talán lesz­nek egyesek, akik igénybe akarják venni a tatarozási rendeletben biztosított adó- és hi­telkedvezményeket. A kamara, ipartestület és háztulajdonosok egyesülete elég • széles­körű propagandát indítottak, hogy ezek a le­hetőségek belemenjenek a köztudatba. Ez azonban, akárhogyan vesszük is, nem igazi épitkezés. Növeli ugyan a modernizált házak értékét és emeli a házakba fektetett tőkeva­gyont, de arra, hogy szélesebb rétegeknek juttasson foglalkozást és kenyeret, nem elég­séges. Nem tudjuk, hogy állanak e tekintetben más városok. Alkalmasint másutt sem tob­zódnak az uj építkezésekben. Megakad azon­ban a szemünk egy hiren, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet eleget tesz régi Ígéretének és félmilliót meghaladó költség­gel — Győrben felépiti uj székházát. A tervek készen vannak, az előirányzott összeg folyó­sítása megtörtént és az épitkezés rövidesen megkezdődik. A Társadalombiztosító telje­siti Győrrel szemben a kötelességét. Épitke­zés, munkaalkalom teremtése formájában visszajuttatja annak az összegnek egy részét, amelyet a győri munkaadók és győri munka­vállalók fizettek be járulék formájában éve­ken keresztül a kerületi pénztár kasszájába. A pangás láttára, amelyet Szegeden ta­pasztalhatunk, akaratlanul is felmerül a kér­dés, miért Győrött, miért éppen Győrött és miért csak Győrött? Hát Szegeden nem fo­rognak fenn ugyanazok az okok, mint a Du­nántúlon? Itt nem állapította meg egymás­után szakértő bizottságok egész sorozata, hogy az OTI székháza nem megfelelő és ren­deltetésére alkalmatlan? Itt nem vásároltat­ta-e meg az OTI a várossal az épitkezéshez szükséges telket és nem tett-e már évek előtt Ígéretet az épitkezés végrehajtására? Itt olyan rózsás talán az építőiparosok helyzete, hogy le tudhatnának mondani akár a legcseké­lyebb munkaalkalomról is, különösen ha azt Péntek, 1934 március 9< Ara 12 fillér X. évfolyam, 33. sz már esztendők óta ígérgetik nekik? Furcsa az, ami az OTI székházépítése kö­rül Szegeden történik. Megállapítják, hogy a székházépítés feltétlenül kell és a várossal megvásároltatják a szükséges telket. Azután megállapítják, hogy mégsem olyan feltétle­nül szükséges és nem történik semmi. A kér­dés azután éveken át minden hat hónapban egyszer újból napirendre kerül, cikkek jelen­nek meg, megmozdulnak a különböző hiva­talos és félhivatalos szervek és intézmények, tárgyalások történnek Szegeden és Budapes­ELOFIZETÉS: Havonta helyben 5.20 Vld«lcen ét Budapesten 3.00, lcUltOldttn 8.40 penqO. * Egye* szám Ara hetklíz­nap ÍZ. voíAr- és Ünnepnap ZO 1111. Hir­detések telvétele tarifa szerint. Mr-iir. lenlk héllö kivételével aapoata reggel ten, amelyek nyomán olvashatjuk, Hogy a döntés már megtörtént s az épitkezés kétség­telenül és visszavonhatatlanul megindul. A város ebben megnyugszik, az érdekeltek re­ménykednek mindaddig, mig újból nem ér­tesülnek, hogy a határozat mégsem volt vég­leges és még mindig nem építkeznek. Most a győri eset kapcsán tisztelettel bátorkodunk felvetni a kérdést: mi van az OTI szegedi építkezésével, lesz-e belőle valami, vagy megint elmerül a jótékony feledés homályá­ban? Vámunió helyett szoros gazdasági együttműködés Bécsi felenlés Mussolini lervéről (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bécsből jelentik: A Wellblatt értesülése szerint Mussolini el van határozva, hogy a középeurópai problémát végleg dü]őre viszi. A lap szerint a napokban az olasz diplomáciának sikerül Franciaországgal egyetértőleg Prága, Belgrád és Bukarest aggodalmát eloszlatni. Mussolini közén­európai tervezete nem irányul arra, hogy blokkot állitson a kisantant ellen, nem cé­lozza Ausztria, Magyarország és Olaszor­szág vámunióját, hanem szoros gazdasági együttműködést óhajt létesíteni a három állam között érdekeik teljes figyelembe vé­tele mellett. A bécsi újság úgy értesült, hogy a kisantant államai kétoldalú meg­állapodás alapján bármikor besorozhatók lesznek a középeurópai közös munkába. Gömbös római utja A Budapesti Értesítő jelenti: Nemcsak a belföldi, hanem a külföldi közvélemény figyelme is a miniszterelnökök római ta­lálkozása felé fordul. A legkülönbözőbb találgatások keltek szárnyra a római ta­nácskozásokkal kapcsolatban, noha az ér­dekeltek részéről többször hangsúlyozták, hogv a tárgyalások anyaga legnagvobb­részt gazdasági és kereskedelempolitikai jellegű. Winckler István, a Külkereskedel­mi Hivatal vezetője már az elmúlt héten Rómába utazott, hogy a szintén ott időző osztrák, valamint olasz szakemberekkel előkészítsék a tanácskozások anvag'át. Winckler István után utazott Rómába Fe­renczi Izsó és Péteri ödön helyettes ál­lamtitkár, továbbá Nemeshegyí Tibor és Péchy miniszteri tanácsos. Értesülésünk szerint Gömbös Gvula miniszterelnökkel együtt utazik Rómába Nackl Alfréd rend­kívüli követ és meghatalmazott minisz­ter is, hogy résztvegyen a gazdasági kér­dések részleteinek megbeszélésén. Dollffuss repülőgépen utazik Rómába Bécs, március 8. D o 11 f u s s szövetségi kancellár az eddigi tervek szerint március 13-án délelőtt repülőgépen utazik Rómába. A kisantant részéről nagy és komoly engedményekre van kilátás (Budapesti tudósítónk telefonjelentcse.) Bel­grádból jelentik: Jugoszlávia párisi követe Spalejkovics csütörtökön Belgrádba ér­kezett és tájékoztatta J e f t í c s külügyminisz-i tert a francia kormány álláspontjáról a Ró­mában előkészitett bizalmas miniszterelnöki tanácskozásokkal kapcsolatban. Belgrádban elterjedt hírek szerint Róma, Pá-> ris, London és a kisantant fővárosai között nagyfontosságú tárgyalások folynak, amelyek­nek az a célja, hogv a kisantantot rábír ják a Rómában folyó tanácskozások eredményéhez való csatlakozásra. Belgrádi diplomáciai kö­rökben elterjedt hirek szerint a kisantant ré­széről nagy és komoly engedményekre van ki-' látás. Olasz-francia közeledés Páris, március 8. A római magvaT-olasz-osz­trák megbeszélések küszöbön álló lefolyása a párisi sajtót továbbra is élénken foglalkoztatja és ezzel kapcsolatban Olaszország dunavidéki terveivel foglalkoznak. — Az olasz kormány — irja a Páris Soire — megértette a legutóbbi eseménvek tanulságát és ha nem is lehet azt állitani, hogv Róma tel­jesen uj külpolitikára tért át. A lapok nagvrészt kedvezően fogadiák az utóbbi időben megnyil­vánuló francia—olasz közeledést. Prága igen jól tudia, hogy koncessziókat kell tennie Magyarországnak Prága, március 8. Az egész cseh jobboldali sajtó a legnagyobb örömmel üdvözli azokat a híreket, amelyek a Páris és Róma közötti kö­zeledésről szólnak a kisantanttal való megegye­zés tekintetében. A cseh ellenzék felhasználja az alkalmat, hogy dühös kirohanásokat intézzen Benes el­len. i , A Poledni List azt írja, hogy egy olyan vál­tozás, amilyent Benes vitt keresztül Mussolini­vei és Középeurópával szemben elfoglalt állás­pontján. minden más államban személyi vál­tozásra vezetne. A külügyminisztérium sajtója a változásnak taktikai okait igyekszik magyarázni. A Lidove Novini szerint Prága igen jól tud­ja azt, hogv Magyarországnak koncessziókat kell tennie, fezeket a koncessziókat azonban a már meglevő törvények keretein belül lehet megadni a Csehszlovákia területén élő magyar kisebbségeknek kulturális és 'gazdasági téren.

Next

/
Thumbnails
Contents