Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-07 / 53. szám

1954 március 7l D É L M A G y A R Ö R S Z Á G 3' Figyeljen M i a csal* „TÓTH Figyeljen a névre! Evitsseaelc óta elismerten a legjobb. Mindenül1 Kapőaíó. névre! 1 és a Kiirts malmi c»nmaqoM<b«n, fehér sznlannal. plro», süld nyoméssn'. A leányégető Bálint Kálmán a törvényszék előtt A bíróság zári fárguaiáson hallgatta hl a Korzó Mozi hazánfüfóltf, oz orvosszahértóhet és a fanuha! — A rendhlvfll nagn érdehiódó hózönseg végig Kitartott a törvényszéh loluosófán Az irofohal ielhflldlh az Igazságdgiil Orvosi Tanácsnah — Elt e Tólh Ilonha, amlhor Dállnt Kálmán elégette ? — A tótárgualást elnapolták (A Délmagyarország munkatársától.) A Korzó Mozi fűtőjének, Bálint Kálmánnak taz ügyét kedden délelőttre tűzte ki a szegedi törvény,szék Gömöry-tanácsa. Az ügy iránt rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg már hetekkel előbb, a tárgyalás reggelén pedig feketéllett a törvényszék másodemeleti folyosója az emberek tömegétől. Mindenki azt találgatta, hogy zárt lesz-e a tárgyalás, vagy nyilvános. A közönség soraiban feltűnő sok volt a nő, flköztük többen azok közül, akik Bálintot Í

ól ismerték. A birőság ezek közül töb>eket tanúnak is megidézett. Egyikük kissé ittasan jött el a főtárgyalásra, amint mondotta, azért, mert félt a bíróságtól. Ez a tanú elbujt az egyik mellékfolyosón és iott szundikált addig, ameddig be nem szólították. Felvonult egy sereg anyóka, köztük az az öreg takarítónő is, aki minden izgalmasabb pernél megjelenik. Valóságos szakértője a gyilkossági ügyeknek, őt ífogta körül a legnagyobb embergyürü, lamikor előadta véleményét a folyosó közönségének. A birőság reggel 9 órakor nem elsőinek vette elő a kazánfűtő ügvét. Előbb átél etet hirdetett egy r£gi ügyben, azután legy cigány lopási esetét tárgvaita, csak azután szólították be Bálint Kálmánt és társait. Bálint Kálmán. lezalatt a tömeg közé beékelődve, mint érdektelen szemlélő figyelte az eseményeket. Hallania kellett, amint valaki azt kérdezte? — Hát azt a leányégetőt mire ítélik? Senki sem sejtette, hogy ő az a Bálint Kálmán, aki szívszorongva várja a birőság ítéletét. Körülötte hullámzott az érdeklődés, az emberek tippelték az ítéletet és ő szemrebbenés nélkül hallaatott. Eljött a tárgyalásra Tóth Ilonka, a szerencsétlen Ieánv édesanvia Is. Ott állott Bálint Kálmán közelében, a folyosó zsúfolt atmoszférájában, szintén nem sejtve, hogy ki áll tőle egy-két lépéssel odébb. A kazánfűtőt még azoknak Ss nehéz volt felismerniök, akik látták őt la nyomozás során, ott állni de1-' 'i-ek Széchenyi Mozi Grefe Garbó legnagyobb alakítása: Egy hatalmas királynő életsorsa, akit egy még nagyobb hatalom, a szerelem győzött le. Partnerei John Gllbert és Lewls stone P között a borzalmak helyén, á szük kazánnyilás előtt, amint eljátsza az égetést. Akkor egy bőrkabátos, sárgaarcu, összetöpörödött emberke volt. Kedden reggel védője, dr. Burger Béla társaságában tavaszi felöltőben, szinte elegánsan jelent meg, fején szürke sapkával. Az arca megtelt, bajuszt növesztett és általában kiegyensúlyozott ember benyomását keltette. Ott állt a többi érdeklődő között és figyelte azt az izgalmat, amelyet ő idézett fel. A közönség rátapadt a két be7á' t aitőra, amikor pedig az ajtókat a főtárgyaiási elnök parancsára kinyitották, életveszélyes tolongással indult be rajta a tömeg. Mindenki bement, csak ketten maradtak odakünn: Bálint Kálmán és Tólh Ilonka édesanyja. Tóthné még jóindulatulag odaszólt a csendes embernek: — Menjen be maga is, látja, hogy mindenki betolakodik! — Majd csak bemegyek én is — Válaszolta Bálint, anélkül, hogv tudta volna kivel beszél. Az elnök fél 10 óra után néhány perccel nyitotta meg a főtárgvalást. Bálinton kivül még két vádlott szerepel az ügyben, akiket orgazdasággal vádolnak. Közülük csak egy jelent meg, Tari Józsefné, a másik orgazdasággal vádolt asszony, Csabai Pálné nem. Á bíróság Csabai Pálné ügyét elkülönitelte. Ezután került sor Bálint Kálmán kihallgatására. A kazánfűtő az elnök kérdéseire elmondotta, hogy 55 éves, nvusdiias vasúti fűtő. a Harmath-ucrai ház felerészben, mintegy 2000 pengő éri ékben az ő tula jdonát képezi. — Volt-e már büntetve? — kérdezte az elnök. — Voltam, 1925-ben lopásért — felelte Bálint. Az erkölcsi Bizonylatból az elnök megállapította, hogy Bálint két ízben volt büntetve: 1923-ban lonásért egy hónapra, 1924-ben lopásért és orgazdaságért 2 hónapra. Ekkor felállott Illyés Tivadar ügvész és a következőket mondotta: — Tekintettel arra, hogy a főtárgyaláson elhangzott vallomások a közerkölcsiségre nézve károsak lehetnek, kérem a főtárgyalás egész tartamára kizárni a nuiL _ vánosságot. Gömöry elnök azonnal kihirdette a bíróság végzését: — A bíróság zárt ülésben határozott ebben a kérdésben, elrendeli a zárt tárgyalást Bálint Kálmán kihallgatására és * tanuk vallomására. Kérem — fordult az elnök a közönséghez —, tessék elhagyni a termet. Percekbe telt, amig a közönség nagy izgalomban kivonult a teremből, azután pedig zárt ajtók mögött megkezdődölt Bálint Kálmán részletes kihallgatása. Künnt a folyosón is lezajlott — egy másik tárgyalás, amelyet a közönség tartott nu.0. Senki sem távozott el a folyosóról, ott állottak egészen addig, ameddig véget nem ért a tárgyalás. A folyosón megelevenedtek a leánv'égetés felfedezésének izgalmas napjai. A mult év januárjában történt, hogy egy asszony felfedezte a dolgot. Tóth Ilonka hetekkel előbb eltűnt. Egy este eltávozott hazulról és többé nem tért haza. Ez az asszonyismerőse bejelentette eltűnését a rendőrségnek, pontos személyleirást adott róla, amelynek alapján a rendőrség kereste is a leányt. Tóth Ilonkának azonban nyoma veszett. Január utolsó napjaiban történt azután, hogy ezt az asszonyt és egy másik nőt Bálint Kálmán meginvitálta a kazánházba. A két nő lement a mozi pincéjébe. Ott Bálint a nőket magukra hagyta, mert neki át kellett mennie a Széchenyi Moziba. Azalatt, amig Bálint távol volt, az asszony körülnézett a kazánházba. Égv szekrényt látott ott, amelynek' nyílását függöny takarta el. Félrehúzta a függönyt és benyúlt a szekrénybe, ahonnan egy női ruhát húzott elő, majd később egy cipőt. Az asszony a ruhadarabokban megdöbbenve ismerte fel Tólh Ilonka holmiiáit. * Azonnal látta, hogy Tóth Ilonkával valami baj történt. Szólt társnőiének, hogy meneküljenek el és értesítsék a rendőrséget. Azonban Bálint távozásakor rájuk zárta a vasajtókat és igy ők foglyok voltak. Később megérkezett Bálint és nekik nagvnehezen sikerült elmenekülniük. A rend-» őrségre siettek és bejelentenék a dolgot Bálintot néhány perc múlva elfogták a delektivek és kiderült a végzetes "éjszaka története. Bálint Kálmán bevallotta, hogy, Tóth Ilonkát a kazánban elégelte. Előadása szerint a leánv meglátogatta őt és nála töltötte az éjszakát. Sokat ittak, pálinkát, bort, azután a leánv elaludt. Hajnalfelé a takaritóasszonvok megérkeztek a mozi helyiségébe és bekopogtak a kazánház ajtaján. A fűtő — vallomása szerint — ekkor döbbent rá, hogyha kitudódik az éjszakai randevú, állásába kerülhet. Költögetni kezdte Tóth Ilonkát, aki azonban nem mozdult. Azt hitte hogy a leány meghalt. Boppant megijedt és azonnal arra gondolt, hogy a holttestet el kell tüntetni. A kazánban égett a tűz. Megfogta a leányt és a kazánajtóhoz vitte. Nagvnehezen begyömöszölte a leány fejét a szük nyíláson, azután az egyik karját is betolta, majd Jön Gaá! Franciska CSIBI Csüiörlökfől a Belvárosiban.