Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-07 / 53. szám

DHMAGYARORSZAG SZEGED, ScerlfMCtMég: Somogyi ncca *Z.,l.pm,Telefon: 23U33.^Kladúhlvatel külctOnkOnyvlAr és Jegyiroda s Aradi ucea S. Telefon: 13-00. Nyomda : Lttw Linót ncca lO. Telefon t 13^oO. TArlrntl é* levélcím t DélmftgyaronzAo Szeged Szerda, 1934 március 7. Ara 12 fillér X. évfolyam, 33. sz ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken éí Budapesten 3.00, kllltuidtfn 0.-40 pcnqO. Egye» )zAm Ara l\étk»z> nap 12, va»6r- 6» Ünnepnap 20 «111. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megfed lenlk héttő kivételével .naponta reggel Parlament és választójog 'A parlament házszabály-szakértője nyi­latkozik a magyar képviselőház tárgyalási módjáról s a házszabályok ujabb módo­sítása mellett tör lándzsát. Engem — mondja a nyilatkozat befejezéseül, — a házszabályok revíziójánál semmi más nem vezet, mint a törvényhozás fogyatkozó te­kintélyének és népszerűségének helyreál­lítása. A törvényhozás tekintélye és népsze­rűsége e nyilatkozatban megnyilvánuló felfogás szerint hanyatlóban van s ennek ia hanyatlásnak biztos ellenszeréül ajánlja a házszabályok módosítását. Mivel a ház­szabályok módosítása alatt egy idő óta a házszabályok megszigorítását kell érteni, ¡ez a tétel ugy alakul, hogy a törvényhozás tekintélye a házszabályok megszigorításán áll, vagy bukik. Nem hisszük, hogy ezt a felfogást akár a nemzeti, akár a világtör­ténelem eseményeivel igazolni lehetne. Né­metországban örvénybe merült a parla­mentőrizmus, de ki meri azt mondani, hogy ennek a német képviselőház ház­szabálya volt az oka? Vájjon az olasz ka­mara házszabályainak lehet azt tulajdo­nítani, hogy Olaszországban a törvényho­zás a parlamentáris rendszerről az egyéni ¡kezdeményezés, egyeni felelősség és egyé­ni elhatározás rendszerére tért át? Ausz­triában is megszűnt a parlamenti élet, de aligha lesz történetíró, aki ennek a vál­tozásnak okát az osztrák nemzetgyűlés házszabályainak fogja tulajdonítani. A magyar képviselőház házszabályait fltiem egyszer szigorították már meg" A [¡képviselőknek és pártoknak jogait minden reform csak megszükitette. A többség szá­mára a ma érvényben lévő házszabályok monopolisztikus helyzetet teremtettek. 'Amit a többség akar, azt végre tudja haj­tani. Az obstrukciónak lehetőségét a ház­szabályok véget vetettek, az ellenzék leg­feljebb napokkal tolhatja ki a szavazást, de nem hiúsíthatja meg a többségi akarat kinyilatkoztatását. Nem is emiatt van pa­nasz s nem is ilyen, vagy ehhez hasonló jelenségek' okoznak idegességet a képvise­lőház tárgyalási módjával szemben. Az el­lenzék egy idő óta a napirendi vitában saz oroszországi diplomáciai kapcsolatfel­vételét teszi szóvá s a többségi párthoz tartozók ugv ítélik meg, hogy ez a napi­rendi vita nem kívánatos propaganda­lan.vaggá válik a polgári ellenzék kezében. Hogy a parlament tekintélye lejáróban van, azt el kell ismernünk. Áz a közszel­lem, amelyben a diktatúrák levegője lo­bogtatja a zászlókat és teliti a tüdőket, a parlamentarizmus számára nem teremt kedvező szelet. De sem Mussolinit, sem Hitlert, sem Dollfusst, sem — Primo de Riverát nem a házszabályok lazasága jut­tatta hatalomhoz s nem a nanirendi viták táplálták a diktatúrák talaját. Ha a ma­gyar parlamentb'en soha senki egyetlen szóval sem emiitette volna az orosz' szer­ződés kérdését, a parlament tekintélye és népszerűsége ugyanott állana, mintha két hónapon keresztül minden napirendi vita 'alkalmával hibáztatták volna a felszó'alók !a diplomáciai viszony, felvételét Szovjet­Oroszországgal. Túlságos nagy jelentőséget tulajdoníta­nak ennek a napirendi vitának azok, akik a népszerűség hanyatlásának s a tekin­tély fogyatkozásának okát keresve ezen tul nem jutnak. A kormány, — mint olvas­suk, — most készíti elő az uj választói törvényt. Ez a hir és ez az elhatározás nemcsak' alkotmányjogi vonatkozásánál fogva nagyjelentőségű, hanem azért is, mert a most tárgyalt témánk felvetett kér­désére. is utmutató feleletet ad. A parla­ment tekintélyét nem a napirendi vita já­ratja le, hanem az eddigi választói rend­szer. A képviselőház megalakulása a tö­meghamisitásoktól elválaszthatatlanná vált az ajánlási rendszer következtében. Hogy ne menjünk messzrie példáért: az utolsó szegedi választás alkalmával leg­alább tízezer hamis aláírás szerepelt az ajánlási iveken. A választásoknak ez a ~tö­meg-közokirathamisitás kísérete bizonyá­ra nem sorozható a képviselőház tekinté­lyét emelő és népszerűségét fokozó té­nyezők közé. Nem fokozza ezenkívül a képviselőház tekintélyét a nyílt szavazás sem. A megfélemlítésnek', a függőségi viszonv kihasználásának, a megtöriási lehetőségek éber fenntartásának, a lelkiismereti sza­badság bilincsbeverésének politikai rend­szere soha nem lehet disze a '.épviselő­háznak és soha nem lehet pillére a parla­mentáris rendszer népszerűségének". Ezekre kellene gondolni akkor, amikor a parlament halványuló tekintélyének és fogyatkozó népszerűségének okait akarják megszüntetni. A népképviseleti szerv le­gyen a népnek képviselete s nyomban les*, tekintélye és lesz népszerűsége a törvény­hozó testületnek is. Nyolcórás ülésen tárgyalta a Ház a fővárosi javaslatot Eckhardt Tibor: „4 kormányzat a javaslattal politikai célokat akar megvalósítani" Folyosói kombinációk magyar legitimisták bécsi tárgyalásairól (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A kép­viselőház kedden nyolcórás ülésen tárgyalta a fő­városi törvényjavaslatot, valószínű azonban, hogy a szerdai ülés még tovább fog elhúzódni, mert 13 interpelláció van bejegyezve. Ezek közül fokozódó érdeklődés előzi meg őrgróf Pallavicini György Magyaror­szág külpolitikai helyzete tárgyában a miniszterelnökhöz intézendő interpellációját. Többek között interpellálni fog Sándor István is, aki a miniszterelnököt és a földművelésügyi mi­nisztert fogja meginterpellálni a paprika termelését szabályozó ren­delet ügyében. Szóvá fogja tenni, hogy a paprikaterme­tók kényszerazövetkezetének alakuló gyűlését már­cius 12-ére hívták össze Budapestre. Bá fog mutat­ni arra is, hogy a kényszerszövetkezet alapszabá­lyait a paprikatermelök még ma sem ismerik. Nagy érdeklődéssel tárgyalták a képviselőház folyosóin a Habsburg-kérdéssel kapcsolatos bécsi hireket és különféle kombinációkat fűztek a magyar le­gitimisták bécsi tárgyalásaihoz. Ezekkel a hírek­kel kapcsolatban a legitimista képviselők azt han­goztatták, hogy gróf Zichy János és a többi legitimista képviselők bécsi tartózkodása semmi összefüggésben nincs Fey alkancellárnak legutób­bi kijelentéseivel. A képviselőház keddi üléséről részletes jelenté­sünk a következő: _ Az ülés elején H ó m a n Bálint val­lás- és közoktatásügyi miniszter beterjesztette a középiskolákról szóló törvényjavaslatát. A ja­vaslat tárgyalására kimondották a sürgősséget. A többség ezután elfogadta T e m p 1 e Rezső­nek és társainak 8 órás ülés tartására vonatko­zó indítványát. A Ház tehát 8 órás üléseken tárgyalja a fővárosi törvényjavaslatot. A javas­lat vitájának első szónoka Schandl Károly volt. Nem szeretné — mondotta —, ha a vita azzal a benyomással érne véget, hogy a Buda­pest és vidék között az ellentét kiéleződött. Lel­kes hive az osztrák—olasz—magyar vámunió­nak, de mielőtt ezt létrehoznák, meg kell te­remteni a vámuniót Budapest és a vidék kö­zött C s i 11 é r y András szerint a falu mezőgaz­daságának súlyos helyzetén ugy kell segíteni, hogy kikapcsolják a közvetítő kereskedelmet és az allam megszünteti a különféle illetménye­ket. Amig kartelek és trösztök lesznek, a falu súlyos helyzete fenn fog állani. Kívánatos vol­na, hogy az egész országban titkos legyen a sza. vazás. Ettől nem kell félni. A legutóbbi 1930-as fővárosi törvény még érvényben van, ez a fő­polgármester kezébe teszi a hatalmat és bősé­gesen módot ad a kormányzatnak a főváros ügyeibe való beleszólásra. Tabódy Tibor felszólalását az ellenzéki oldalról állandó heves közbeszólásokkal kisér­ték. Arról beszélt, hogy a nemzeti egység pártjá­nak mozgalmát nemzeti mozgalomnak kell te­kinteni. Az ellenzék majdnem minden monda­tát félbeszakította. Az elnök többrendbeli rend­reutasitást osztogatott. Gaál Jenő a javaslat ellen szólalt fel. A ja­vaslat teljes diktátori hatalmat ad a belügymi­niszternek. Birálta a kormánv politiká ját, amelv egyes mezőgazdasági termelési ágak megkö­tésével mind több ós több terhet ró a főváros lakosságára anélkül, hogy ezzel segítene a gaz­dákon. U s e 11 y Béla felszólalása után E c k Ka r d t Tibor azzal kezdte beszédét, hogy alkotmány­sérelmet nem lát a javaslatban, autonómia-sé­relmet azonban igen. Elismeréssel szólt a mai városházi uralom vezetőiről. A közterhek és a közvetítési költségek nngy részét emésztik fel a fogyasztói árnak. Ebben a vonatkozásban komolv változtatásokra van szükség. A belügy­ír, ín iszter azonban a meglevő törvén vek keretén belül is orvosolhntia a mutatkozó hibákat. A kormányzat a javaslattal politikai célokat akar megvalósítani. A nemzeti egységet egyetlen párt ügyével sem lehet azonosítani. A nemzetnek 1920 óta megvan a maga vezére. Nem az auto­nómia szellemének megnyirbálása, hanem rp­pen a komoly autonóm szellem követel gerin­ces férfiakat. A javaslatot nem fogadta el. Az ülés háromnegyed 12 órakor ért véset

Next

/
Thumbnails
Contents