Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-01 / 48. szám

T934 március T: DÉL MAGYARORSZÁG S Legszebb a gfb Legiobb a GFB Legolcsóbb a QFB harisnya pniiM Tp^luMnfil fényesben és mattban 1*195, 2.5Q. 2 90. 3.5Q rírban. I ÜIÍMll IUUIVUI UIIIIUI „AZ EMBER TRAGÉDIÁJA" DIADALA Sik Sándor előadása Madáchról (A Délmagi irország munkatársától.") ''Az Egyetembarátok Egyesületének bölcsé­szeti szakosztályának szerda dél­utáni előadásán dr. Sik Sándor egye­temi tanár, a Voinits-dijjal jutalmazott »Szent István király« dráma szerzője tar­tott nagy érdeklődéssel kisért előadást Madáchról. Azzal kezdte előadását, hogy Madách ti agy müve: »Az ember tragédiája« nem­régioen ötszázadszor került előadásra a Nemzeti Színházban. Egy másik fontos mozzanat az, hogy a drámai költeményt a bécsi Burgtheater felvette műsorába, ami azt jelenti, megvan a mód arra, hogy a nagy mü Európa, sőt az egész világ elé kerüljön. — »Az ember tragédiája« á remekmű­Peh legnagyobb -próbáját: az időét meg­állotta — folytatta előadását. Keresztül­meiit elsősorban azon a viszontagságon, ami a zseni remekmüveket megöli: túl­élte, hogy kötelező, iskolai olvasmány lett. Ez az intézkedés — bármennyire végre­hajtotta rajta közismert gyilkoló munká­ját — ennek a műalkotásnak nem ártott. A fiatal lélek, ha nem is érti, de megsejti i dráma nagyszerűségét: csodálja, sze­reti. , » —' Ugyancsak" nem kis dolog a másik mozzanat: túlélte azt, hogy színpadi lát­ványosság leit. De meg kellett küzdeni azzal is, amin átmegy 'minden színdarab: a rendezői kísérletezgetéssel. Az ember tragédiája kísérletre ambicionálja a leg­kiválóbb rendezőket, Hevesi Sándor pél­dául háromszor is átrendezte a drámát. Minden rendezője kivágott belőle része­ket és mégis mindig megtette nagyszerű hatását. — A költő tulnagyra vállalkozott. Mit is akart Madách — fejtegette ezután Sik Sán­dor. Egy költői alkotásba szorítani bele az emberi történetet, az utolsó korszakig: a Föld kihűléséig, sőt szimbolikusan en­nél még többet is: az űrben való repü­léssel. Minden emberit bele akart vinni az iró. Olyan nagyszabású ez a feladat, aminőre a legnagyobbak is csak ritkán vállalkoznak. A művészeknek csak ez a fajtája a Michelangelok tipusa — akar­ja megalkotni a lehetetlent, bár csak óriá­si töredéket hoz létre. A legtöbb művész ismeri mestersége nehézségeit és inkább a kis alkotások nagy értéke vonza őket. Ilyen gigászi feladatokra csak dillettánsok vállalkoznak, mert sejtelmük sincs arról, hogy micsoda emberfölötti feladat: az em­beri kifejezés nyomorult kis rekeszeibe szorítani bele a határtalan fogalmakat. Madách — ez a lángelméjü nagy dilet­fáns — azonban nemcsak vállalkozott rá, hanem meg is oldotta. Leküzdötte a ne­hézségeket és tető alá vitte az alkotást, megtalálta a hozzá való formát. — Az ember tragédiája minden külső és temény. Pesszimista színek, optimista megoldás. A mesében, a téma elgondolá­sában a legtökéletesebb pesszimizmus van adva — újra, meg újra kicseng a színek­ből: »Hiába minden*. Madách azonban nem volt mindenből kiábrándult ember és nem akart pesszimista költeményt és a mü megoldása optimista. Mindenre ne­met hallunk a darab során és a vége még­is: igen. Eötvös is megpróbált ilyent a »Karthausiban«, de neki nem sikerült. — Az ember tagédiája minden kürlső és belső nehézségeknek a próbáját megállta. Ez azt bizonyítja, hogy olyan örök érté­kek vannak benne, amelyek minden idő­ben megteszik hatásukat. A mai iroda­lom és színpad minden ismerője elölt két­ségtelen, hogy Az ember tragédiája nem­csak a leqmgyobb drámai alkotások kö­zött foglal helyet, hanem az is, hogy a leg­maibb színdarab. Teljesen mai, rámuta­tott erre legutóbb, nem egy bécsi kritikus is. Sőt aktuálisabb a dráma ma, mint volt a saját korában. — Egészen feltűnő és meglepő, hogy mennyire mai tartalomban. Mai a törlő­neti szinek mondanivalója, ami az esz­mék fonákját mutatja meg. De még sajá­tosabb a maisága a formának. Megdöb­bentő a maiság a külső formában, a szer­kesztésben, de nem kevésbé az a belső formában. Nyilvánvaló, hogv ez a mű­alkotás nem lehetne ilyen diadalmas, ha nem volna benne örök emberi mondani­való. (A Délmagyarország munkatársától.') Újév napján különös kettős öngyilkossági kísérlet történt az egyik vasúti szállodá­ban. B. S. 26 éves szakaszvezető, aki ak­kor a katonai fogház lakója volt, kiszökött a fogdából és felkereste 20 éves ideálját, aki ismert az éjszakai életben. A szálló­ban szobát vettek, ettek, iddogállak, majd másnap délelőtt 11 órakor elhatározták, hogy közösen öngyilkosságot követnek el. A szakaszvezető azt mondta, hogy ő már morfinnal megmérgezte magát, mire a nő arra kérte, hogy vele is végezzen. A katona erre egv fecskendővel 20 centi­gram morfint fecskendezett be a nő tes­tébe, később maga is megmérgezte ma­gát ugyancsak 20 centigram morfinnal. Mindketten rosszul lettek, de délután 3 órakor, amikor látták, hogy nem hat kel­lően a méreg, felkeltek és eltávoztak a szállodából. A katona visszament a fogdába és je­lentkezett. Azonnal letartóztatták. Kide­rült a szállóbeli jelenet, de az is, hogy a katona a fogház gyengélkedő szo~báiá­ból lopta a morfint és a fecskendőt. B. S. ellen szándékos emberölés bűntettének kísérlete és lopás címén eljárás indult. Az ügyet most tárgyalta a honvédtör­vényszék. ítéletet azonban nem hoztak. A védő orvosszakértő kihallgatását kérte annak az igazolására, hogy a szakaszve­zető súlyos beteg, morfinista és a para­lizis határán áll. A honvédtörvényszék Fürdőkádak fürdőkályhák, mosdók, ango klozet, bidék és piperecikkek elsőrendű kivitelben Fekete »4 Nándornál, Kossuth L. sugárat 18. Tel. 22-72. Előadásának továbbbi részében a drá­ma problémájával és a történeti szinek értelmével foglalkozott Sik Sándor,maid kifejtette, hogy a drámának van speciális, nemzeti értéke is. Lucifer küzdelme nyi­latkozik meg — úgymond — a magyar­ság sorsában is. A magyarság történel­mi sorsa z, hogy állandóan küzdeni kell, reménytelenül .és végül a küzdelemnek a sok bukás mellett nagv eredménye van. Ezt látjuk Zrinyi, Bákóczi, Kölcsey, Szé­chenyi, Deák küzdelmeiben is és ez az uralkodó vonás Tisza István küzdelmé­ben ezt a küzdelmet vivta Apponyi Al­bert, amikor a béketárgyalásokon képvi­selte az országot. Ez a reménytelen, csak­azértis küzdelem: vakmerő, nagy küzde­lem. Küzd azért a reményért, hogy mégis lesz egyszer ünnep a világon. A nagyhatású értékes előadás után a nagyszámú hallgatóság sokáTí? tartó lelkes tapssal köszöntötte dr. Sik Sándort, aki­nek az előadásért dr. Bartók György egyetemi tanár mondott köszönetet. helyt adott a kérelemnek és elrendelte, hogy a vádlottat katonaorvosok vizsgálják meg. 1 pengő napszám Az fnségmunkák és az iparosok (A Délmagyarország munkatársától.") Nemrégiben a kereskedelmi és iparkama­ra megkereste a kerületébe tartozó váro­sok és községek vezetőit, hogy az inség­munka keretén belül végzendő ipari mun­kákat önálló iparosoknak adják ki. Meg­történt ugyanis több helyen, igy Szege­den is, hogy az ipari természetű ínség­munkák egyrészét házilag végeztette el a város és ezzel sokat ártott á keresetnélküli önálló iparosoknak. A ka­mara közbenjárására a városok és közsé­gek hatóságai az ipari inségmunkáknál is önálló iparosokat részesítettek előnyben, azzal a feltétellel, hogy nuinkanélküli szakiparosokat foglalkoztatnak. Most azután panasz érkezett a kamará­hoz, hogy Orosháza község elöljárósága Gvopáros-fürdő berendezéséhez szüksé­ges szekrények elkészitését öt asztalosse­gédre bizta és 1 pengő napszámért fog­lalkoztatja őket. Ugyanezek az asztalos­segédek a fürdő számára csónakokat is készítenek, ugyanakkor, midőn az oros­házi asztalosiparosok szinte kivétel nélkül munka és kereset nélkül állanak. A ka­mara most az orosházi esetből kifolyó­lag újból felhívja a városok és községek vezetőit, hogy az ipari természetű munká­kat kizárólag önálló iparosok számára biztositsák. ¡Széchenyi Mozi 0M Legközelebb! 11« ¡Széchenyi Mozi 0M Legközelebb! 1 »11 ITfí TT¡ ni ¡Széchenyi Mozi 0M Legközelebb! i KIRÁLYNŐ] Morfiumos kettős öngyilkossági kísérlet után emberölési bűnügy a Nnvédtörvényszék előtt Orvosszakértők vizsgálják meg a vádlott szakaszvezetőt

Next

/
Thumbnails
Contents