Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-04 / 51. szám

4 DÉ1 MAGYARORSZÁG 1934 március 4. OLCSÓ HÁZTARTASI CIKKEK: VII. pörköltkávé keverék nyolcad kg. 1.— Meinl te 1 csomag 5 dkg -.70 Tea rum Konzum 0.5 I. 1.6(1 Meinl csokoládé 1 tábla —.40 Finom Meinl főzőcsokoládé 20 dkg-os tábla —88 Kakaó III. nyolcad kg. —.36 Meinl Mnllinkakaó negyed kg — .75 Konzum keksz negyed kg. <—.45 Tarhonya 2 tojásos negyed kg. —.26 I. Rizs 1 kg. . —.60 Dobozos főzelékeink árát leszállitoltuk! MEINL GYULA R. T 8z®ged, Kárász ueca 8 Ravasz László református püspiik előadása a Loránffy Zsuzsána Egyesület szereieívenrfégségén (A D'lmaqynrorszdg munkatársától.) A Lorántfy Zsuzsána Egyesület szombaton este jól sikerült műsoros szeretetvendégséget rendezett a Tisza-szálló nagytermében, amely teljesen megteli közönséggel A kfizőnség soraiban megjeJent többek között Bárányi Tibor főispán, dr. Pálfy Józséf potgárrpesterhelyettes, dr. Széki Tibor egyetemi rektor, számos egyetemi tanár, dr. Tarajoesy Béla ügyészségi elnök. Paraszkaa Gyula törvényszéki elnök. dr. Szcpessy Aladár péiwüjqv igazgató és még sokan. A műsort Bakó LászJónc megnvi'ó beszéde Vezette be. Arról beszélt, hogy a mai áldatlan viszonyok között az önkéntes kötelességteljesítés értékes szolgálat, amely egyedül alkalmas nrn liogv az emberiséget 'kivezesse i mai útvesztőből. A műsor e'sö szóm* Lís,*f Es dur koncertje volt, amelyet Bán Sándor és Jónásnr Bárányi Hona adott elő fiapy sikerfel. A világtalan Bán Sándor művészi 7ongn ijátéka a Liszt-koncert minden szépségét föftárta. Szepessy Aladárné, Gödri Anna énekművésznő Törők Km 11 zongornkisér^ével igen hatásosán adott elő egy áriát n Hunvadi László című operából. Kantán tarto'ta meg Ravasz Lássó református püspök előadását. A gazdátlan lelkekről beszélt, azokról, akikel nem fogadott föl senki. Nem a munkanélküliekről akik a világ egyik legnagyobb nemzetségét alkotják, harirro azokról, akik líten országában nem kaptak mnnkát. a lelki fítiinfcanelküffekrőf. Ott iáthatók, mindenütt, a korzón, a brrdzs-szalónokban, a hivatalokban, a műhelyekben, a parlamentben. At ő nemzetségük a világ leghatalmasabb nemzete, mert számuk megseámlálhatatlan. A történelem tanúsága szerint mindig akkor jelentkeznek, amikor a virágzás korszakait a hanyatlás vált ja fel. Ilyenkor bukkannak elö a paraziták, a cinikusok. a ?7}fisták, akik előtt nincsenek örökkévaló igazsógok, akik a legszomorúbb, a legnyomorultabb emberi étetet élik. Kritizálók és lelkük terméketlen, oltárokat rombolnak, kiábrándult és kiábrándító emberek, örök ellenségei a nagy, boldog látásoknak, kinevetik az elet szent bolondságait. Sorsuk verébsors, nemzetiségük verébnemzetség. Beállnak mindenkinek a napszámába és lelküket telőrli a mindennap gondja, robot ia. Ravasz püspök ezután arról beszélt hogy a történelem tanúsága szerint mindig akkor éledlek uj életre a nemzetek, amikor akadt valaki, akiben hittek akinek az egvó-vsése kimagaslott a tömeg fölött, aki össze tudott fogni évezredeket és embermilliókat. Az emberiség számara ma sincs más ut, mint odaállni a legnagyobb, a legkirályibb, a legörökebb egyéniség. Krisztus mellé, mert Krisztus az, aki kimentheti az: emberiséget a verébsor.sból. Ez a világtörténelmi óra az utolsó arra, — mondotta —, hogy odaáll jon az emberiség Jézus Krisztus melle, hogy megtalálja igazi gazdáját Az előadást a közönség szűnni nem akaró tapssal fogadta. Ezután az egyesület hölgy tagjai felszóígálták a teát, a szeretetvendégség közönsége a késő esti órákig együtt maradt. Halálos repülöszercncsttleus£aek Amerikában a magánvállalatok ügynökeinek bűnös szabotázs® miatt (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Washingtonból jelentik: A kormány a magán légiforgalmi vállalatok közötti konfliktusnak ujabb szenzációs fordulata van. Amióta Roosevelt a magánvállalatoktól megvonta a postai szolgálat ellátását és azt a katonai gépekre bizta, egymást követték a halálos repülőszerencsétlenségek. Most kiderült, hogy ezeknek az oka szahotálás volt és a háttérben a magánvállalatok ügynökei állanak. Az ügynökök megrongálták a fékeket, a tartályokba vizet töltöttek és igy történtek azután a halálos szerencsétlenségek. VÉGIG A NÉMA MŰHELYEKEN Soha sem volt annyi ideges, ingerlékeny ember, mint most, — mondja a szabómester, aki ui öltönyök helyett a javításokból fizeti a munkásokat (A Déimagyarország munkatársától. A szabómester, akiről itt szó lesz, sors testvére a kiscipésznek. Mindkettőjüknek rosszul megy, legföljebb azon lehetne vitázni, hogy — melyiknek megy rosszabbul. Amit a szabómester elmondott, abból az tűrik ki, hogy neki. Anynyi azonban bizonyos, hogy főleg azoknak az iparosokak nem rózsás az életük, akiknek termékeit a közönség valamiképen nélkülözni tudia. Az a régi mondás, hogy enni csak kell valamit, az clelmiszer-iparosféle bilUuti meg a mérleg serpenyőjét, mindaddig, ameddig az emberek le nem szoknak az evésről. A szabómester, aki a béke éveiben lett önálló. sehogysem tud beleszokni a mai viszonyokba, csodálkozva nézi még ma is azokat, akik negyedszer fordítják ki és vissza a tízéves öltözéküket és nem hajlandók ujat rendelni. A szabómesterhez bizony csupa mfggondolt vevő jár. A divat legparancsolóbb jelszava lett az olcsóság és a gazdaságosság. Mi már, ha valaki öltönyt választ, nem enged szivarzsebet vágni a finom, vagy a kevésbé finom posztóba, mert előre gondol arra. hogy a fordításkor a zseb a jobboldalra esik... Óicsó és tartós ruha kell, amit tíz éves használat után a gyerek is viselhet még egy pár évig. — Nehéz ma a szabók élete! — sóhajt a mester a vasaló mögül. Először is a vevők kiszekirozzák az ember lelkét. Soha sem volt annyi ideges, ingerlékeny, igazságtalan emben ebben a városban, mint mostanában. Ha egy ruha nincs idejében kész, vagy nem tetszik százszázalékig, már csapkod, már kiabál, már megy máshová. Aki jó szabó, annak először is nyelni kell. Súlyosabb ennél a gazdasági nehézség, amelybe unos-untalan beleütközünk. A ruha át a, bármily alacsony is legyen, tételt jelent mindenkinél. Senki sem tud azonnal, készpénzben fizetni, mindenki hitelt, részletet akar. Az a szabó, aki nem tud kihitelezni, bucsut mondhat a tűnek, mert nem kap rendelést, vagy pedig nadrágot javíthat. Azonban ki tudna ma ezreket, vagy még csak százakat is kihitelezni? Aki tud, az még rosszabbul jár, mint aki nem tud. Mert rendelést szerezni, az gyerekjáték &hoz képest, amelyben nehézséget jelent az inkaszszálas. — Bizony, manapság — folytatta a mester — a legelső szabóknak is meg kell elégedniük azzal, ha javítás van elegendő. A javításokból fizetjük a munkásokat, az adót, az üzletbért, mert az uj ruhákból erre nem telik. Most ugyan tavasszal szüksége van az embereknek az uj ruhára, mert a télikabát lekerül aiz emberekről és előtűnik a sok foltos, nadrág... Szerencsére a szövetárak olcsók, jó minüségü öltönyt lehet már 80—100 pengőért adni... — Az adó az bizony sok. És mit tehetünk mást, mint várunk, egyre várunk... Amíg még lehet^mi^né^neg^^^^^^^^^^^ ^ Bethlen pernyertes lett a kolozsvári táb!án Kolozsvár, március 3. A kolozsvári táblán szomÖaton tárgyalták gróf Bethlen István agrár-perét. Bethlen birtokán kisajátították a gazdasági épületeket és a matmokát is. Fellebbezés következtében került az ügy a tábla elé, amely helyt adott Bethlen ügyvédjének és Ítéletében megállapítja, hogy a gazdasági épületek és a malmok továbbra is a gróf tulajdonában maradnak. Az Ítéletnek elvi jelentősége van, mert a malmokat már rég lebontották. Emiatt va'ószinüleg ujabb oer indul. jur ciiiizei Páva épület — Az autóbusz állomásnál. Jelszavunk I Mindenki iv cipőben Uj formák Uj fazonok — Nagy raktár Tekintse mea áras kirakatunkat flö! cfytötekefe avlkdísszé* 5 .90 Színes 6.50 Férfi elpfl, tekete .90 T Színes 8.50 ÓVÁSI Cipőink olcsó árait nem a minőség rovására állapítottuk meg, hanem az üzemben külön rezsi nélkül, mint készilőtől első kézből árusítunk! MINDEN SZAPPAN 10, Ha rajta van aJIAPrszó.