Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-04 / 51. szám

DELM ñuYAKOKSZAG II «« «Ilii IMI II .<«11« mmm mmm 1UU1HUI..J UWM«J IJIHi JJfWfM! . M SZEGED, SierketdMeo: Somogyi nco VACÁrnan 1QXA rrft árríllG A ELŐFIZETÉS: nnronta helyben 3.20 *2..1,em, telefon: Z3.33.^Kladóhlva1M 7 09010(1^, IllCiri/lllS 1« Vidéken et Budapesten 3.SO kUllHldHn kBJc»önkönyvtAr «» Jegyiroda, Aradi ..... MOpenoA. - Egyeiizim Ara hétkHz. ucea 8. Telefon: 13-00. -Nyomdn: LMw Aro I1Iler nnn 12, vnsAr> é« Ünnepnap 20 llll. Hlrucea 1». Telefon: 13w>fl. ravlratl V ¿vfnlVAm «7 delések fel-vétele tarlla szerint. Meale*» levéléin» DélmngyaronzAa Szeged CTlUiyaill, lenlk hello kivételével naponta reggel Csípős sorok a paprikarendeleíről Iría dr. Deííre János Senki sem kételkedh'etik abban, liogy a földmivel ésügvi miniszter ur által kibocsátott paprikarendelet bizonyos vonatkozásokban alkalmas lehet a szegerii és kalocsai paprikatermelők érdekeinek szolgálatára. A földmivelésügvi miniszter ur jószándékát sem vonhatja kétségbe senki, 'éppen ezért látszik kívánatosnak az, hogy hozzászólásokkal és véleménvnyilvánitással igvekezzünk a rendeletek hibáinak megszüntetéséhez hozzájárulni s ezáltal Plháritani segítsünk azokat az akadályokat, amelyek a rendelet intenciója érvényesülésének útjában állnak. Napilannem vállalhatja azt a feladatot, hogy teljes és kimerítő bírálatban részesítse a paprikarendeleteket s ezeknek a soroknak sem lehet más célja, mint egy-két szembeötlő hiányosság feltárásával annak demonstrálása, hogy a kritikának milyen jelentős [feladatra nyilik tere a paorik^é"dekeltRégnek s rajtuk keresztül az ország gazdasági érdekeinek szolgálatában. Hogy mingyárt a legkirivóbbb sérelmet tegyük szóvá, a következőkre hívjuk fel !a figyelmet: A szervezeti és ügyviteli szabályzat 3. szerint az alapszabálvban megáMani•tott évi tagdíj a termelési engedély kifadása alkalmából fizetendő a szövetséginél. Az évi tagdij kifizetése nélkül termelési engedély nem adható ki. Ha a termelő termelési engedélyét ki nem vált'ja, illetve a kiváltásra irányuló felszólításnak 14 nap alatt nem tesz eleget, a termelési engedély hatályát veszti. Az a termelő tehát, aki a termelők szövetségének" alapszabályszerűen megállapított tagsági diját nem fizeti ki, az termelési engedélyét elveszti s aki termelési engedélyét elveszíti, az paprikát nem termelhet. Lehet a legkitűnőbb termelő, munkáját nemzedékek tapasztalatai, kísérletezései és próbálkozásai emelhették fel a legmagasabb színvonalra, termelheti a paprikát ugv, hogy tanulni járhatnak hozzá, ha a tagsági díjjal adós maradt, elveszíti kenyerét, foglalkozását, 'jogosultságát, befektetését, vagyonát és exisztenciáját. Kissé súlyos következményeket füz a rendelet a tagsági dij fizetésének elmulasztásához, nem mondjuk azt, hogy ezek a következmények ma<mkbanállóak, mert van már Magvarországon két foglalkozási ág, amelvnél a tagsági dij fizetésének elmulasztása a foglalkozástól való eltiltást eredményezi. Az egvik foglalkozási ág — az ügyvédség, a másik — a kávéházi és éttermi zene szolgáltatása. S most ezekhez társulnak a szegedi és kalocsai paprikatermelők is. Az állammal, a várossal szemben fennálló kötelezettségek elmulasztásának egyetlen jogkövetkezménye a — végrehajtó, de ha a paprikatermelők szövetségével szemben fennálló tagsági dijat nem fizeti le, annak százszor súlyosabb, sőt kegyetlenebb következménye van: a foglalkozásától és kenyérkeresetétől való eltiltás. S ha most azokat a körülményeket nézzük, amelyek között a tagsági dij megállapíttatik, akkor meg kegyetlenebbül diktatórikusnak tűnik fel ez az intézkedés. A paprikatermelők ugyanis két szövetséget kötelesek alakítani, az egviket Kalocsán, a másikat Szegeden. A két szövetség székhelye is Kalocsán, illetve Szegeden lesz, de mind a két szövefséqnek alakuló közgyűlését Budapesten kell megtartani. Még egyszer el kell mondanunk, nehogy tévedésnek tűnjék fel: a szegedi paprikatermelők szövetsége alakuló közgvülését Budapesten köteles megtartani még pedig 1. a rendelet megielenésétől számított 15 napon belül s ebből az időből nyolc nap már el is telt, 2. a közgvülésen csak azok a szegedi termelők vehetnek részt, akik hatósági bizomjitvánnyal igazoliák, hogy paprikatermeléssel foglalkoznak, 3. az alapszabályokat s ezek között a tagsági díj nagyságát is a budapesti alakuló közgvülés állapítja meg és 4. az alakuló közgvülés a megjelentek számára való tekintet nélkül határoz. Ezek a rendelkezések, amelvek kivétel nélkül a rendeletből vannak idézve, teljesen lehetetlenné teszik azt, hogv a szegedi paprikatermelők maguk állapítsák meg szövetségük alapszabályait, de még ennél sokkal kevesebbet is lehetetlenné tesz, azt, hogy a szegedi panrikatermelők kívánságaikat és kérelmeiket elmondhassák a maguk szövetségének alakuló közgyűlésén. A rendelet életbeléptetésétől számított 15 napon belül ugyanis meg kell tartani Budapesten a szegedi paprikatermelők szövetségének alakuló közgyűlését. Meg kell mondanunk, hogy vannak még Szegeden olyan oaprikatermelők is, akik nem előfizetői a Budanesti Közlönvnek. Ez természetesen nem szép dolog tőlük, de hozzátartozik ennek megállapítása is az igazsághoz. Megtörténhetik tehát, hogy a szegedi paprikatermelők nagy tömege, egvrészük nem is él bent a városban, — a rendelet megjelenése után csak pár nappal szerez annak rendelkezéseiről tudomást. A paprikatermelők természetesen szeretnének résztvenni szövetségük alakuló közgvülésén s szeretnék azt is, ha a maguk szövetségének alanszabálvai megalkotásában közreműködhetnének. "Dehát ehhez az kell, hogv először is hatósági bizonyítvánnyal igazolják panrikatermelői minőségüket, másodszor pedig az kell, hogy legyen pénzük a budapesti utazás s a budapesti utazással járó költségekre. Vass Mihály átokbázi panríkatermelőtől kapott éppen a mai napon e sorok írói a levelet, amelyik ez a dolgos szegedi kisbirtokos azt irta, hogy nem tud bejönni Szegedre, mert nincs a háznál egyetlen fillér sem. A szegedi paprikatermelők nagvrésze még — Szegedre sem tud bejönni. A szegedi paprikatermelők közül nagyon kevésnek van Máv. szabadjegve. s naiyon kevésnek van útiköltsége a budapesti utazás számára. Még szerencse, hogy a szövetség alakuló közgyűlése a megjelentekre való tekintet nélkül határozhat, mert ha különös véletlen folytán be is tudnák szerezni a szegedi paprikatermelők a hatósági bizonyítványt, amivel a szövetségük alakuló közgyűlésén megjelenhetnek s ha még különösebb véletlen folytán tudnának is annyi pénzt szerezni, amennyi a felülazáshoz szükséges, az már egészen bizonyos, hogy a hatósági bizonyítvány beszerzése több időbe kerülne, mint amennyi idő alatt az alakuló közgyűlést Budapesten meg kell tartani. Ha a rendeletnek az lett volna a célja, hogy a szegedi paprikatermelőket kizárja a szegedi paprikatermelők szövetségének alakuló közgyűléséről, akkor bizonyos, hogy ez a rendelet ezt a szándékot nemcsak a legeredményesebben, de a legtapintatosabban valósítja is meg. Végtére is a rendelet lehetővé teszi azt, hogy a szegedi paprikatermelők is résztvegvenek a szegedi paprikatermelők szövetségének megalakulásán, de ezt olyan feltételekhez fűzi, amelyek a paprikatermelőknek ezt az életbevágóan fontos jogát mezítelen dísszé teszi. A rendelet egvébkéntl — trafikositja a paprikatermelőket s a földmive'ésüg> i miniszternek adja meg azt a jogot, hogy a paprikatermeiési engedélyeket kiossza, a művelési területet felemelje, vagy csökkentse. Az ajánlási rendszer uralma alatt a paprikatermelők politikai beszervezésének kitűnő, sőt elsőrendű eszköze válhalik még ebből a rendeletből. A rendelet szerint ugyan a paprika értékesítési lehetősége szerint emelheti fel. vagy csökkentheti a miniszter a termelési területek nagyságát, de annak már láttuk példáját, hogy a helyi hatóságokon keresztül hogyan torzulhat el a legnemesebb igyekvés is. S ha ez idő szerint a legnemesebb igyekvés személyi garanciái megvannak is, ki lát a jövőbe s főként ki lát el a jövő választásokig? A paprikarendelet teljes függőséget jelent a kormány szervei számára a paprikatermelőkkel szemben s hogy ez a függőség mit jelent, annak példáit láttuk már az italmérések és dohányárusok engedélyeseinél túlságosan sokszor is. Kétségtelen, hogy a paprika értékesítésének egyik akadálya volt a várhaló termésre vonatkozó adatok hiánya s ha az időjárást előre kiszámítani nem is lehet, a beültetett terület nagyságának ismerete legalább egyik tényezője lesz a várható termés felbecslésének. A paprikarendeletnek segítségével a termelők érdekében meg lehet akadályozni azt is, hogy az áremelkedés konjunktúrája paprikatermelésre csábítson olyanokat is, akik korábban ezzel nem foglalkoztak. Ámde a rendelet ennek a védelemnek nyújtásában sem tökéletes. A rendelet ugyanis megállapítván azt, hogy saját szükséglete céljára mindenki termelhet paprikát 50 négyszögölet meg nem haladó területen, a következőket tartalmazza: »Aki fűszerpaprikát saját házi szükségletét meghaladó mértékben termelési engedély nélkül termel, kihágást követ el s büntetés két hónapig terjedő elzárás.« A rendéletben ez az egyetlen büntető rendelkezés. S o szerint, aki engedély nélkül ötven né gyszögölnél nagyobb területen termel paprika1, azt