Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-04 / 51. szám

DELM ñuYAKOKSZAG II «« «Ilii IMI II .<«11« mmm mmm 1UU1HUI..J UWM«J IJIHi JJfWfM! . M SZEGED, SierketdMeo: Somogyi nco VACÁrnan 1QXA rrft árríllG A ELŐFIZETÉS: nnronta helyben 3.20 *2..1,em, telefon: Z3.33.^Kladóhlva1M 7 09010(1^, IllCiri/lllS 1« Vidéken et Budapesten 3.SO kUllHldHn kBJc»önkönyvtAr «» Jegyiroda, Aradi ..... MOpenoA. - Egyeiizim Ara hétkHz. ucea 8. Telefon: 13-00. -Nyomdn: LMw Aro I1Iler nnn 12, vnsAr> é« Ünnepnap 20 llll. Hlr­ucea 1». Telefon: 13w>fl. ravlratl V ¿vfnlVAm «7 delések fel-vétele tarlla szerint. Meale­*» levéléin» DélmngyaronzAa Szeged CTlUiyaill, lenlk hello kivételével naponta reggel Csípős sorok a paprikarendeleíről Iría dr. Deííre János Senki sem kételkedh'etik abban, liogy a földmivel ésügvi miniszter ur által kibocsá­tott paprikarendelet bizonyos vonatkozá­sokban alkalmas lehet a szegerii és kalo­csai paprikatermelők érdekeinek szolgá­latára. A földmivelésügvi miniszter ur jó­szándékát sem vonhatja kétségbe senki, 'éppen ezért látszik kívánatosnak az, hogy hozzászólásokkal és véleménvnyilvánitás­sal igvekezzünk a rendeletek hibáinak megszüntetéséhez hozzájárulni s ezáltal Plháritani segítsünk azokat az akadályo­kat, amelyek a rendelet intenciója érvé­nyesülésének útjában állnak. Napilannem vállalhatja azt a feladatot, hogy teljes és kimerítő bírálatban részesítse a paprika­rendeleteket s ezeknek a soroknak sem le­het más célja, mint egy-két szembeötlő hiányosság feltárásával annak demonstrá­lása, hogy a kritikának milyen jelentős [feladatra nyilik tere a paorik^é"dekelt­Régnek s rajtuk keresztül az ország gaz­dasági érdekeinek szolgálatában. Hogy mingyárt a legkirivóbbb sérelmet tegyük szóvá, a következőkre hívjuk fel !a figyelmet: A szervezeti és ügyviteli szabályzat 3. szerint az alapszabálvban megáMani­•tott évi tagdíj a termelési engedély ki­fadása alkalmából fizetendő a szövetség­inél. Az évi tagdij kifizetése nélkül ter­melési engedély nem adható ki. Ha a termelő termelési engedélyét ki nem vált­'ja, illetve a kiváltásra irányuló felszólí­tásnak 14 nap alatt nem tesz eleget, a termelési engedély hatályát veszti. Az a termelő tehát, aki a termelők szö­vetségének" alapszabályszerűen megállapí­tott tagsági diját nem fizeti ki, az terme­lési engedélyét elveszti s aki ter­melési engedélyét elveszíti, az paprikát nem termelhet. Lehet a legkitű­nőbb termelő, munkáját nemzedékek ta­pasztalatai, kísérletezései és próbálkozásai emelhették fel a legmagasabb színvonalra, termelheti a paprikát ugv, hogy tanulni járhatnak hozzá, ha a tagsági díjjal adós maradt, elveszíti kenyerét, foglalkozását, 'jogosultságát, befektetését, vagyonát és exisztenciáját. Kissé súlyos következmé­nyeket füz a rendelet a tagsági dij fize­tésének elmulasztásához, nem mondjuk azt, hogy ezek a következmények ma<mk­banállóak, mert van már Magvarországon két foglalkozási ág, amelvnél a tagsági dij fizetésének elmulasztása a foglalko­zástól való eltiltást eredményezi. Az egvik foglalkozási ág — az ügyvédség, a másik — a kávéházi és éttermi zene szol­gáltatása. S most ezekhez társulnak a sze­gedi és kalocsai paprikatermelők is. Az állammal, a várossal szemben fennálló kötelezettségek elmulasztásának egyetlen jogkövetkezménye a — végrehajtó, de ha a paprikatermelők szövetségével szemben fennálló tagsági dijat nem fizeti le, annak százszor súlyosabb, sőt kegyetlenebb kö­vetkezménye van: a foglalkozásától és ke­nyérkeresetétől való eltiltás. S ha most azokat a körülményeket néz­zük, amelyek között a tagsági dij meg­állapíttatik, akkor meg kegyetlenebbül diktatórikusnak tűnik fel ez az intézke­dés. A paprikatermelők ugyanis két szövet­séget kötelesek alakítani, az egviket Kalo­csán, a másikat Szegeden. A két szövetség székhelye is Kalocsán, illetve Szegeden lesz, de mind a két szövefséqnek alakuló közgyűlését Budapesten kell megtartani. Még egyszer el kell mondanunk, nehogy tévedésnek tűnjék fel: a szegedi paprika­termelők szövetsége alakuló közgvülését Budapesten köteles megtartani még pe­dig 1. a rendelet megielenésétől számított 15 napon belül s ebből az időből nyolc nap már el is telt, 2. a közgvülésen csak azok a szegedi termelők vehetnek részt, akik hatósági bi­zomjitvánnyal igazoliák, hogy paprikater­meléssel foglalkoznak, 3. az alapszabályokat s ezek között a tagsági díj nagyságát is a budapesti ala­kuló közgvülés állapítja meg és 4. az alakuló közgvülés a megjelentek számára való tekintet nélkül határoz. Ezek a rendelkezések, amelvek kivétel nélkül a rendeletből vannak idézve, telje­sen lehetetlenné teszik azt, hogv a szegedi paprikatermelők maguk állapítsák meg szövetségük alapszabályait, de még ennél sokkal kevesebbet is lehetetlenné tesz, azt, hogy a szegedi panrikatermelők kívánsá­gaikat és kérelmeiket elmondhassák a ma­guk szövetségének alakuló közgyűlésén. A rendelet életbeléptetésétől számított 15 napon belül ugyanis meg kell tartani Budapesten a szegedi paprikatermelők szövetségének alakuló közgyűlését. Meg kell mondanunk, hogy vannak még Sze­geden olyan oaprikatermelők is, akik nem előfizetői a Budanesti Közlönvnek. Ez ter­mészetesen nem szép dolog tőlük, de hoz­zátartozik ennek megállapítása is az igaz­sághoz. Megtörténhetik tehát, hogy a sze­gedi paprikatermelők nagy tömege, egvrészük nem is él bent a városban, — a rendelet megjelenése után csak pár nap­pal szerez annak rendelkezéseiről tudo­mást. A paprikatermelők természetesen szeretnének résztvenni szövetségük ala­kuló közgvülésén s szeretnék azt is, ha a maguk szövetségének alanszabálvai meg­alkotásában közreműködhetnének. "Dehát ehhez az kell, hogv először is hatósági bi­zonyítvánnyal igazolják panrikatermelői minőségüket, másodszor pedig az kell, hogy legyen pénzük a budapesti utazás s a budapesti utazással járó költségekre. Vass Mihály átokbázi panríkatermelőtől kapott éppen a mai napon e sorok írói a levelet, amelyik ez a dolgos szegedi kis­birtokos azt irta, hogy nem tud bejönni Szegedre, mert nincs a háznál egyetlen fil­lér sem. A szegedi paprikatermelők nagv­része még — Szegedre sem tud bejönni. A szegedi paprikatermelők közül nagyon kevésnek van Máv. szabadjegve. s naiyon kevésnek van útiköltsége a budapesti uta­zás számára. Még szerencse, hogy a szö­vetség alakuló közgyűlése a megjelentek­re való tekintet nélkül határozhat, mert ha különös véletlen folytán be is tudnák szerezni a szegedi paprikatermelők a ha­tósági bizonyítványt, amivel a szövetségük alakuló közgyűlésén megjelenhetnek s ha még különösebb véletlen folytán tudnának is annyi pénzt szerezni, amennyi a felüla­záshoz szükséges, az már egészen bizonyos, hogy a hatósági bizonyítvány beszerzése több időbe kerülne, mint amennyi idő alatt az alakuló közgyűlést Budapesten meg kell tartani. Ha a rendeletnek az lett volna a célja, hogy a szegedi paprikatermelőket kizár­ja a szegedi paprikatermelők szövetségé­nek alakuló közgyűléséről, akkor bizo­nyos, hogy ez a rendelet ezt a szándékot nemcsak a legeredményesebben, de a leg­tapintatosabban valósítja is meg. Végtére is a rendelet lehetővé teszi azt, hogy a szegedi paprikatermelők is résztvegvenek a szegedi paprikatermelők szövetségének megalakulásán, de ezt olyan feltételekhez fűzi, amelyek a paprikatermelőknek ezt az életbevágóan fontos jogát mezítelen dísszé teszi. A rendelet egvébkéntl — trafikositja a paprikatermelőket s a földmive'ésüg> i mi­niszternek adja meg azt a jogot, hogy a paprikatermeiési engedélyeket kiossza, a művelési területet felemelje, vagy csök­kentse. Az ajánlási rendszer uralma alatt a paprikatermelők politikai beszervezésé­nek kitűnő, sőt elsőrendű eszköze válhalik még ebből a rendeletből. A rendelet sze­rint ugyan a paprika értékesítési lehetősé­ge szerint emelheti fel. vagy csökkentheti a miniszter a termelési területek nagysá­gát, de annak már láttuk példáját, hogy a helyi hatóságokon keresztül hogyan tor­zulhat el a legnemesebb igyekvés is. S ha ez idő szerint a legnemesebb igyekvés személyi garanciái megvannak is, ki lát a jövőbe s főként ki lát el a jövő választásokig? A paprikarendelet teljes függőséget jelent a kormány szervei számára a paprikatermelőkkel szemben s hogy ez a függőség mit jelent, annak pél­dáit láttuk már az italmérések és dohány­árusok engedélyeseinél túlságosan sokszor is. Kétségtelen, hogy a paprika értékesíté­sének egyik akadálya volt a várhaló ter­mésre vonatkozó adatok hiánya s ha az időjárást előre kiszámítani nem is lehet, a beültetett terület nagyságának ismere­te legalább egyik tényezője lesz a várható termés felbecslésének. A paprikarendelet­nek segítségével a termelők érdekében meg lehet akadályozni azt is, hogy az ár­emelkedés konjunktúrája paprikaterme­lésre csábítson olyanokat is, akik koráb­ban ezzel nem foglalkoztak. Ámde a ren­delet ennek a védelemnek nyújtásában sem tökéletes. A rendelet ugyanis megálla­pítván azt, hogy saját szükséglete céljára mindenki termelhet paprikát 50 négyszög­ölet meg nem haladó területen, a kö­vetkezőket tartalmazza: »Aki fűszerpap­rikát saját házi szükségletét meghaladó mértékben termelési engedély nélkül ter­mel, kihágást követ el s büntetés két hó­napig terjedő elzárás.« A rendéletben ez az egyetlen büntető rendelkezés. S o sze­rint, aki engedély nélkül ötven né gyszögöl­nél nagyobb területen termel paprika1, azt

Next

/
Thumbnails
Contents