Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-30 / 72. szám

DÉCMAGYÁRORSZÁG T934 március 30. (Mselliem nyakkendői a legnagyobb választékban vásároIhat Stein Péternél 9 IWFB A Széchenyi-téren nem lehet több népünnepélyt rendezni (A Délmagyarország munkatársától.) A háború alatt honosodtak meg a Széchenyi-téren a népünnepélyek és azóta hiábavalónak bizonyult minden tiltakozás, minden elhatározás, a szegedi közönség elól a legszebb nyári vasárnapokon következetesen elzárták ezt az egyetlen városi sétáló-helyet, mert népünnepelvek rendezésére kellett a tér és mert a város hatóságában nem volt meg a kellő energia, hogy végrehajtsa a közgyűlés tiltó határozatait. Most — ha igaz — "mégis csak végetért a Széchenyi-téri népünnepélyek korszaka. A tér kerttükreinek átrendezése és átalakítása miatt teljesen elvesztette a Széchenyi-tér a népünnepélvek rendezésére való alkalmasságát. A városháza és a bérház előtti kerttükör ugyanis nem kap vnskorlátot, így nem lehetne megakadályozni, hogv a kónfettiző, szerpentinező közönség be ne hatoljon a népünnepélyek emelkedett hangulatában ezekbe a kényes kertekbe és tönkre ne tegye az értékes növényzetet és a művészi elrendezésű virágágyakat. A város hatósága ezért elhatározta, hogy többé nem ad engedélyt a Széchenyi-téren népünnepélyek rendezésére. Dr. Pálfy József polgármesterhelycttes. a kulturügyösztály vezetője, megbeszélésre hívta össze a rendőrség és a jótékonysági egyesületek képviselőit, hogy közösen válasszanak ki más, népünnepélyek rendezésére alkalmas helvet a város területén. Ezt a megbeszélést csütörtökön délelőtt tartották meg és azon a polgármesterhelyettest dr. Pálfy György tanácsnok képviselte. A megbeszélésen az érdekelt egyesületek képviselői bejelentették, hogy lemondanak a Széchenyi-térről, ha más helyet kapnak ünnepélyeik számára a várostól. Azután abban állapodtak meg, hogv a város ettől a nyártól kezdve csak a Rudolf-térnek azt az oldalát engedi át népünnepélyek rendezésére, amelyiken a kisvasút állomása van. Ezt az aszfalttal burkolt teret igen könnyű tisztán tartani, itt növényzet, amiben a népünnepélyezők kárt tehetnének, nincs. Hozájárult a bizottság ahhoz is, hogy a jövőben a város egyáltalában ne engedjen át parkot népünnepélyek rendezésére, Újszegeden is csak a gyermekjátszóteret engedje át, de a sétányokról a közönséget soha se rekessze ki. Megállapították azt is, hogy igen alkalmas hely lesz nagyobbszabásu népünnepélyek rendezésére is az a husz holdas terület, amely a Gedó mellett terül el és amelynek parkosítását rövidesen befejezik. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban ismét felmerül az a kívánság, hogy a város a Széchenyi-tér sétányát egyszer és mindenkorra zárja el a járműforgalom elől. A Jármüvek jelentéktelen kerülővel elérhetik a tér minden pontját akkor is, ha a korzót és a keresztező utakat lánccal zárják el. Ez a kívánság már régebben is felmerült, általános tetszéssel is találkozott, de azt senki sem tudja, hogy miért nem került sor eddig a teljesítésére, pedig a korzón keresztülrobogó autók, szekerek és kerékpárok sokszor komolyan veszélyeztetik a sétáló közönség és a játszadozó gyerekek testi épségét. A jövő utjai (A Délmagyarország munkatársától.) A Mérnök- és Épitészegylet szegedi osztálya csütörtökön délután a városháza közgyűlési termében előadó ülést tartott, amelyen Ligeti Pál műépítész és történetfllozóíus „A jövő utjai" címmel folytatta előadását. Ligeti szerint nem egy, hanem három válságot éltünk át az utolsó időben. Az első: a szellemi, a művészi világ válsága volt, — már a hílboru előtt megfutotta útját. A második a társadalmi, a politikai élet válsága, — ez napjainkban uj megoldásihoz ért. A harmadik a gazdaság válsága, melynek súlyát legerősebben érezzük saját testünkön és melynek megoldása tulajdonképen azért nehéz, mert hangsúlyeltolódással jáir. Az elimult évtizedekben ugyanis, mint. minden hullámvég idején, a gazdasági erők uralkodtak a szellemi erők felett. Amit tervgazdaság, irányított gazdaság cimén sejtenek, az nem egyéb — mondotta —, mint az ilyen szellemi erőknek alárendelt gazdaság. A megoldás, amely mindezen tépelődések közepette megszületőben van. nem késhet soká, de átmeneti megoldás lesz csupán, miként átmeneti az egész, sok évszázados korszak, melynek elején állunk. Addig is, imig az uj kulturáknak. a gépkul túráknak ideje eljő. három nagy problémát kell megoldani: a paraszt konfliktusát a géppel, az índividuálizmus konfliktusát a kollektivizmussal, az ösztön, a htt konfliktusát a hideg észszel. a tudással. A termet megtöltő közönség nagy figyelemmel hallgatta az értékes előadást és megtapsolta az előadót. I legszebb húsvéti ajándék egy tebér zománcozott gáztűzhely P 2.70 havi részleti Gázgyár BU.DAPESTI KÖRÚT UTAN FELFEDEZTEM — SZEGEDET Megjöttem Budapestről. Foglaljon helyet. Pa-' rancaol cigarettát? — Ezekkel az obligát szavakkal fogadott intim kii szalonjában Erna asszony, akit üdvözölni jöttem 3 napos budapesti tartózkodásából való visszatérése alkalmából. — Nem értem ezt a nagy érdeklődést. Mit várhat érdekeset tőlem, akinek ezzel az úttal semmi más célja nem volt, mint kihasználni az 50 százalékos utazási kedvezményt és bevásárolni Budapesten, — szólott Erna asszony. Ezek után pedig szabad folyást engedett elbeszélőképcsségónek. — Sokszor hallott megállapítás — mindenhez pénz kell, pénz és pénz, — mondta. Ezt a kelléket bár korlátolt mennylségbfn vittem Szegedről, de ehhez elsősorban táskára volt szük;5getn Bementünk egy jónevü bőrőndds céghez. Turkáltam, válogattam, sehogysem u>láltam kedvemre valót. Faggatott a segéd, milyen legyen az az elképzelt, külföldi folyóiratokban látott, divatos és mégts praktikus táska? Mici barátnőm kezéből vettem ki az övét, annak mását óhajtván. Tárgyalásaink eredménye, Mici táskájának pontos utánkészittetése — néhány pengő felárral a szegedi beszerzéshez viszonyítva. — Ezután következett a kosztüm gond. Ha rá lehel fogni, hogy a *zem a lélek tükre, sokkal kifejezőbb, ha ml nök, megállapítjuk, hogy a kosztüm a női szemek tükre. Tessék csak elképzelni azt a szituációt, ha kosztümöm beszerzése balsikerrel végződne! Egy több oldalról barátnői ajánlással dicsekedhet« divatszalon direktriszével tárgyaltunk, alkudtunk csaknem 2 óra hosszat, mig végre a kosztümrendelés effektuálódhatott. Nem vagyok Irigy természetű, de kimondhatatlan erőt kellett kifejtenem, hogy elpalástoljam azt a bántó érzést, amit utitársnőm Szegeden került kosztümjének megcsodálása és méltatása a divatszalon tulajdonosnője részéről bennem kiváltott. Ha a legmagasabb elismerés lirsl class minősítésben részesiti a szegedi divatszalon készítményét, — miért kell nekem 50 százalékkal na,gyobb anyagi áldozatot hozni?! De a megrendelés alól nem lehetett kitérni, hiszen azért költöttem el annyi pénzt útiköltségre és szállodai szobára, hogy Budapestről ruházkodjam. — Ezután került sdr a keztyü és clpőmegrendelésre. Tetszik tudni, milyen gond e két darabocska megvásárlása? Nézd meg a keztyüjét, cipőjét, és tudod: kivel van dolgod. A keztyöt még csak ki tudtam választani azzal a fájdalmas lemondással, hogy nem kaphattam antilopot azért az árért, amennyiért Mici Szegeden megszerezte. De a cipőbeszerzésről végleg le kellett mondanom, mert beláttam, hogy Micinek Szegeden készíttetett körömcipőcskéje olyan apró nüanszokig vágott az uj kosztümhez, hogy nem volt érdemes a dupla árat megfizetni Pesten. — Mire a kalap és a további apróság beszerzésére került volna a sor, én már teljesen Budapestellenes hangulatban voltam. Beláttam, hogy Mici példáját kell követnem. Szeged derék, ambiciózus! iparosai és kereskedői olyan kitűnően üzík iparukat, illetve olyan bőséges raktárral szolgálják ki a fogyasztókat — alacsonyabb rezsivel terhelten olcsóbb árért —, hogy magunk ellen vétünk; ugyanazért az összegért kevesebbet szerezhetünk! meg szükségleteinkből. Milyen észszerütlen dolog világhírű szép fővárosunkban lótni, futni a tavalyi lehordott ruhákban a beszerzések után. Meg kell hallgatnlok szegedi asszonytársaimnak. Foglalkoztassuk a szegedi Iparosokat, kereskedőket. Meggyőződtem róla, lépést tartanak a divat törvényeivel a budapesti City bármelyik szakmájában. Utazzunk Budapestre, de — divatba öltözötten. Akinek nincs Ízlése, vagy pénze Szegeden Jól öltözködni, az Pesten még szomorúbb eredménnyel végzi útját. Utazzunk Pestre gyönyörködni, minden kincsünket ne vonjuk el városunktól, annak iparától és kereskedelmétől. Még csak egyet: megjöttem BudapestTÍil és felfedeztem Szegedet... L. M. Steifts a romai fniball vüáflUaiBofesftdrfl 12 napi tartózkodás. Indulás 1934 junius 8-án reggel, visszaérkezés 19-én. ROP1A - NÁPOLY - FIRENZE - VELENZE nevezetességeinek meötehlntéséfel. Kitűnő vezetők 1 Összköltség 254— P. Jelentkezést elfogad DeimaglfarOrSZág UtOZáSl osztásija 9zeged. Te'efon 13—06 és a „flO" Budapest, IV., Váci ucca 36. szám. Klotild-palota. Telefon 832—56.