Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-28 / 70. szám

március 28: •ü^m^——in iiMinnini« in tmitm DÉLM AG7ARORSZÁG Husvéiva legszebb, legolcsóbb ajándék Meteor Csillár álló lámpa, rádió« gramofon• Gyárból Uöxveiíen a fogyasztóhoz E 4 lángú ebédlőcsillár 44.—p Hálószoba ampolna 3.50 P METEOR villamossági és csillárgyáv rí. i Szeged, Kárász ucea (Prófétával szemben.) Telefon 33-36. ü Helfiggininiszter levétette a napirendről az n] tetszaltálgrendelete! f Délmagyarország munkatársától.) .Tekintette j változtatására. A belügyminiszter ujabb leiratát a Délmagyarország, hogy a polgármester íelhi- nem igen értik a városházán, mart hiszen ép­vására dir. Katona István tb. tanácsnak, az első- I pen a miniszter hívta fel néhány héttel ezelőtt a fokú közigazgatási hatóság vezetője elkészítette a tejszabályrendeletet. Eddig arról volt szó, hogy az u« tejszabályrendelet egyik közeli közgyűlés elé kerül, minthogy a gazdák körében sürgetik már a tejforgalom szabályozását. A tejszabály­rendelet életbeléptetésébe azonban belátható 'dőn belül nem kerül sor, mert a belügyminiszter eg" most érkezett leiratában arra utasította a várost, hogy a tejszabályrendelet ügyét egve­löre vegye le a napirendről és ne tegyen intéz­kedéseket a tejforgalam mai helyzetének mee­várost arra, hogy a tejszabál-nrendeletet mielőbb tárrgya Itassa le és kommányhatósági jóváhagyás végett azt sürgősem terjessze fel. A városházán most nem tudják, hogy a tejszabályrendeletet illetően milyen álláspontot foglaljanak eL A gaz­dák ugyanis sérelmesnek tartiák, hogy a város­ba beérkező tejmennyiség négyötödrészét nem ők, hanem a közvetítők forgalmazzák. Az ui szabályrendelet, amely most irattárba kerül, ezt a kérdést is szabályozta volna. Húsvéti locsoló illatszere\iM felszerelve^*¿¡a Kein ecz, a Hattyú drotiérta tU'3>di!ios3, Tisza Lajos körűi 33 •(Adlor edény csarnok mellet fc> vmmwm iiw.Kim^iu m VM mw^ 'f * p.-n-'amiHiw -T—rag— Szenígyclrgyl professzor tlnnepeüeíése Belgrádban Meleg szerb-magyar barátkozás a C-vitamin lobogója alatt Hét hónapot kapott a vegytisztsté Szlet tolvaja (A Délmagyarország munkatársától.) Március 10-én a déli órákban a Kossuth Lajos-sugá-uton lévő Mdthé^ié\e vegytisztitó intézetbe álkulcs segítségével behatolt egy ismeretlen ember és hozzálátott az ott talált holmik összecsomagolá­sáiioz. A legnagyobb munka közben két nő lé­pett az üzletbe: ruhát hoztak tisztítani. Abban a hiszemben, hogy az 'izlet tulajdonosával állanak szemben, beszélgetni kezdtek vele. Az illető •nem fogadta el a ruhákat, azt mondotta, hogy jöjjenek vissza délután, nővére majd átveszi a munkát. A két nő eltávozott, az ismeretlen egyén pedig néhány holmit összecsomagolt és eltávo­zott. A detektívek a két nő szamélyleirása alap­ián elfogiák a tettest Varga József 40 éves olt magántisztviselő személyében. Varga József ked­den került dr. Apczy Ernő törvényszéki Jíró elé. Tagadta, hogy ő lett volna a tettes. A bíró­ság kihallgatta a két nőt. akik jelismertek benne a tolvajt és ezt a szemébe is mondották. Más tanuk viszont alibit igyekeztek bizonyítani, azon­ban ez nem sikerült. A bíróság bűnösnek mondot­ta ki Varga Józsefet és hethónapi börtönre ítélte. Varga Tózsef az ítélet ellen fellebbezést jelen­tett'be. Así olvasó rovata Vaidrágttós az ünnepek előít Nagytekintetü Szerkesztőség! Méltóztassék közérdekből alanti soraimnak nb. lapjukban helyt adni: A központi tejszövetkezet vaftermékénék árát az ünnepek előtt felemelte és míg árleszállításait rendesein a lapokból tudja mag a fogyasztó, a drágitásiról csak az alkalmazottaktól értesül. Hogy miért éppen akkor drágit a szövetkezet, amikor a szegényebb néposztály is készül ün­nepi élelmiszerek beszerzésére, érthetetlen. Ma­napság nem mondhatjuk, hogy a vaj gyártása­hőst nehezen szerezhető meg ^ tej, hisz akkor a helybeli csemegekereskedők is megdrágították volna a vajat, ami meggyőződésem szerint sehol nem tőrtént és ami nézetem szerint teljesen ki van zárva, mart oly nagy, tel ;ntélyes vá!1a1at bizonyába szerződésileg biztosította a szükséges tejmennyiséget. Bezzeg Budapesten a fogyasz­tók nfigy lármát csaptak a tejárak felemelésekor ós nem egy kiváló férfiú emelt szót a gyufának csak 2 fillérrel való drágítása ellen is! A közön­ség még mindig közönyös, pedig ha ugy cse­lekedne, mint e sorok irója, hogy a drágítás tar­tama alatt (rendesen ünneputánig) a régi árban a csemegekereskedőnél vásárolná szükségletét, tekintélyes összeget takaríthatna meg. Kiváló tisztelettel: (Aláírás). A tejcsarnok válasza A Központi Tejcsarnok igazgatósága az ár­emelést a következőkben indokolja: — Tényleg kötésünk van a szükséges tej­mennyiségire. Húsvét előtt azonban a termelők egyáltalán neon, vagy csak csak kisrészben tesznek eleget szállítási kötelezettségüknek. Az ünnepekre maguk használják el a tejet és ezért igazán nem mehetünk pereskedni. Ilyen körülmé­nyek között magunk is távoli uradalmakból vá­gjunk kénytelenek tejet hozatni, természetesen jóval drágább áron. mint rendes körülmények között. Ennek azután természetes következmé­nye. hogy valamivel drágábhan adjuk a vajat, de nem drágábban, mint amennyiéirt a kereske­dők már régebb idő óta árusítják. Gondos háziasszony csak szegedi DAC lí-malmi lisztet v á s á r o !, mert az a legtöbb. Kereskedőjétől ezt kér'e 1, 2, és 5 Kör.-OS eredeti csomagolásban. (A Délmagyarország munkatársától.) Szenzá­ciós szereplése volt dr. Szentgyörgyi Albert szegedi egyetemi tanárnak, a világhírű tudós­nak Belgrádban, ahol a szerb orvosegyesületben tartott német nyelvű előadást az általa felfede­zett C-vitaminről. Szentgyörgyivel már útközben az a baleset történt, hogy Szegeden felejtette az útlevelét s ezért Szabadkán feltartóztatták. Azonban a szerb belügyminiszter nyomban intézkedett, hogy útlevél nélkül is tovább utazhassák. A tu­dományos estnek messzire kiemelkedő momen­tuma volt az a beszéd, amivel dr. Stefánovics Szvetiszláv, az ismert szerb író és az orvos­egyesület elnöke, üdvözölte a professzort. A minden tekintetben, főleg 1934-ben jelfemző be­szédben ugyanis a többek közt a következőket •mondotta dr. Stefánovics: — Egész sor külföldi tudós után, akik egye­sületünket előadásaikkal megtisztelték, öröm­mel üdvözlöm vendégünket egy szomszéd or­szágból ós nemzetből, amellyel a jugoszláv és különösen a szerb nép annyi évszázadon át olyan közeli kapcsolatban állott. Ezek a kapcso­latok gyakran szívélyesek és barátiak voltak, de gyakran roszak is, amint az már közeli szom­szédokkal gyakran megtörténik, azonban eme kapcsolatok folytán népeink igen sokoldalú be­folyást is gyakoroltak egymásra. A magasabb szellemi szférákban ez a befolyás a magyar költészet és iroda* , ­lom jelentős részvételében mutatkozott _ ­meg a modern szerb és jugoszláv köU „ tészet kialakulásában, de a szerb cs jugoszláv kormány is köszönhet egyet- 1 mást a magyar tudománynak, amely annyi orvosunknak és tudósunknak nyújtott kiképzést. ­— Itt is megmutatkozott, hogy a szellem? al­kotásnak ugyan korlátolt keletkezési forrásai vannak, de működésüknek és befolyásának nin­csenek határai. Hangsúlyozni kell, hogy a tu­domány, még inkább, mint az irodalom és a művészet, a jelenJwr minden akadályán keresztül is megmaradt nemzetközinek, abban az értelem­ben, hogy továbbra is az összes népek közös kincse maradt. Ha tehát beszédem elején azt mondottam, hogy külföldi, mindjárt helyesbite­nam kell magamat: ön professzor ur, nem Ide­gen számunkra, ön a mienk is és reméljük, kogyi ezután az este után még inkább az marad. — Még egyet szeretnék ezúttal bizonyos meg-« elégedéssel hangsúlyozni: azt, hogy ön egy kis nemzetnek a tagja. Volt idő, amikor azt hitték, hogv csak az úgynevezett nagy nemzetek al­kotihatnak nagyot az irodaiamban, művészetben, tudományban. Azonban kiderült, hogy mindeze­ken a tereken a kis népek is alkothajtnak solc értékeset és nagyot, ha a talentumhoz szolid-

Next

/
Thumbnails
Contents