Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-27 / 69. szám

DELMAGYARORSZAG wsm SZEGED, Sxerice»zMs«g: Somogyi ucca i£2..1.em, lelefon: kölcsönkönyvfAr é* Jegyiroda r Aradi ucca 8. Telefon: 13—O«.^Nramdn: UJví M-rt* i'ceo 19. Telefont TATlrnfl *»levéic|m: IMlmnararorute Szege« BBHnmnBnBnBBBHn Kedd, 1934 március 27. Ara 12 fillér X. évfolyam, 69. »aj ELŐFIZETÉS: Raronta helyben 3.SO Vidéken es Bndapetlen 3.00, klllf HldMn 0.40 penqfl. * Egye* izám Ara hétkOz» nap 12, rasAr- é» «nneontp 20 1111. Hlr­4el«sek felvétele tarlla szerint Meolr­lenl<< hAflO klvélelívnl nnnonli r-f»qr! Közegészség Nehogy azt hígyje valaki, hogy Szeged he­lyére máról-holnapra Közegészségügyi Eldo­rádót akarunk varázsolni. Nem vagyunk ilyen vérmes reményüek, viszont tisztában va­gyunk nemcsak a magunk erejével, hanem Általában az erőviszonyokkal. Meg aztán a szelek járását is ismerjük. No nem teljesen. De valamennyire. Azt is tudjuk tehát, hogy köz­egészségügyi alkotásoknak és intézkedések­nek van nálunk a legkevesebb és legkisebb hatalmu-protektoruk. Nem is kaput döngető vagy korszakot nyitó reformok számára akar­juk itt az utat egyengetni. Ellenkezőleg. Ar­ról lesz éppen szó, hogy milyen csekélysége­ken is múlik, hogy ne álljon Szeged a négy legrosszabb tüdővész-statisztikáju város kö­zött és hogy megértés és áldozatkészség mi­lyen kis foka kell ahhoz, hogy ne terjedjen a tanyán mondjuk a trachoma. Az utolsóelőtti városi költségvetés közgyű­lési tárgyalásán kerekedett parázs kis vita a trachoma körül. Abban, hogy a tanyán való­sággal hódit ez a népbetegség, az összes felszólalók megegyeztek. Abban sem volt né­zeteltérés, hogy a kormány nem ad pénzt a trachoma elleni védekezésre. Abban azonban már eltértek egymástól a vélemények, hogy van-e a városnak miből adni és hogy abban az esetben, ha adni fog a város, mit fog szól­ni a kormány? Ma már ez sem vitás. A város akart adni. A kormány nem engedte. Az in­dokolás egészen mellékes. A trachoma itt van. A trachoma terjed. A trachoma pusztit. A tanyákon állítólag kétezer trachomás van és husz ezer pengővel állítólag ki lehetne gyógyítani ezt a kétezer embert és gátat le­hetne emelni a trachoma terjedésének. A vá­ros nincs a legrózsásabb pénzügyi helyzet­ben. De nem volt túlságosan jó helyzetben akkor sem, amikor a közgyűlés a tavalyi költ­ségvetést tárgyalta. Tudja és tudta ezt min­denki. Tudja és tudta a hatóság, amely javas­latot tesz vagy javaslatokhoz hozzájárni. Tud­ják és tudták azok a városatyák, akik legalább a kiáltó és ma is orvosolható közegészségügyi hiányokat és hibákat szeretnék megszün­tetni. A tervezgetés mégis kudarcot vallott. A kormány nem engedte meg, hogy a nyolc millió költségvetéssel dolgozó Szeged husz ezer pengőt trachomára költsön. A város sem áll jól közegészségileg.' Az ember elámul, amikor hallja egy orvospro­fesszortól, hogy milyen sokat segítene csak a belátás és jóhiszeműség. Szegeden erős sajtó van. A város és a lakosság érdekeit ge­rincesen szolgáló sajtó. Ez a sajtó minden nyáron hangoztat panaszokat azért, mert a kontinensen az egyetlen metropolis Szeged, ahol az uccákat locsolás nélkül is söprik. Ép vasárnap közöltünk panaszos levelet arról, hogy az innenső part egyetlen sétánya, a Ste­fánia milyen porfellegbe borul, ha az alsó rakparton egy, mond egyetlen egy autó ro­bog végig. De nem használnak se panaszok, se levelek, se hírlapi cikkek, se közgyűlési felszólalások. Az atyafi a Kállay Albert-uc­cán ma is viz nélkül söpör. Az alsórakparton a ló patája és az autó ma is veri föl a port. A Stefánia kavicsos útjait locsolják. De a tü­dődre itt a magasból engednek alá jótékony porfelhőt. A népművelési bizottság ta­nulságos előadásaiból ugyan tanulnak-e ha­tósági közegek? Orvos mondja most, igaz, nem először s meg vagyunk róla győ­ződve, nem is utoljára, hogy a por ott szere­pel azok között a tényezők között, amelyek kivívták Szegednek a tüdővész-statisztikában a négy legrosszabb helyek egyikét. Ra­gaszkodjon ehhez a dicsősé gh ez továbbra is Szeged? Amint Szabad­kának a bor, Szegednek a por legyen egyik híressége? A bogaras orvosokra épp ugy ne hallgassanak, amint nem hallgatnak a minden lében kanál újságírókra? A köztisztaságra Szegednek külön vállala­ta van. Hogy miért, azt a hatósági üze­mek népszerűsítésére és konzerválására hi­vatott, meg azorJ)an még nem jelent tan­könyv tudná csak megmagyarázni. E tan­könyv hijján a magunk gyarló tapasztalataira és a költségvetés adataira vagyunk kénytele­nek támaszkodni. A köztisztasági vállalat a városnak tömérdek pénzébe kerül. Ami ter­mészetes. Köztisztaságot pénz nélkül nem le­het csinálni. Csak az a kérdés, hogy a mai köztisztaság nem kerülne-e jóval kevesebbe, vagy pedig azért a pénzért, amelybe a köz­tisztasági vállalat kerül, nem kapna-e Szeged sokkal különb köztisztaságot, ha lemondana a vállalatosdiról? Nemrég magánvállalkozók tettek a városnak ajánlatot. Nem voltunk és nem vagyunk elragadtatva ettől a megoldási módtól. De ha magánvállalkozást szubven­cionálna • a város ekkora összeggel, amekko­rába most a köztisztaság kerül, talán el le­hetne érni kevesebb port és kevésbé előkelő helyet a tüdővész-statisztikában. Szegeden tömérdek előadás szokott lezaj­lani. Évről-évre. Lehetetlen, hogy azok kö­zött, akik a tanulságokat levonják és értéke­sitik, ne álljon az első helyek egyikén a vá­ros. Ha baj van a tejellátás körül, meg kell csinálni és szigorúan be kell tartatni a tejsza­bály-rendeletet. Ha porral vagyunk torkig, ak­kor jöjjünk tisztába —de tisztába — a köz­tisztasággal. Legalább annyit tegyünk meg, amennyi erélytől es emberszeretettől telik.' Ez nem kerül pénzbe s a kormány jóváhagyja.' Csehország és a római egyezmény Rómában számítanak a csehek és a németek közreműködésére (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Bécs­ből jelentik: A Reichpost római levelezője azt jelenti, hogy Benes cseh külügyminiszter leg­utóbbi kijelentései, — amelyeket a Duna-me­dence kérdéséről tett —, Rómában nagy érdek­lődést keltettek és nagy általánosságban mér­tékadó olasz tényezőkre kedvező benyomást tettek. Róma továbbra is optimista és ugy itéli meg a helyzetet, hogy Csehországnak a pozitiv együttműködésben váló részvétele nem kilátás­talan. Ezt bizonyít ja nemcsak az a bejelentés, hogy Csehország közvetlen gazdasági tárgya­lásokat kezd Béccsel és Budapesttel, hanemi az is, hogy a római egyezménynek a jövő fejlő­désre gyakorolt hatását és jelentőségét nem le­het kétségbe vonni. Optimisztikusan Ítélik meg Rómában Német­ország részvételi lehetőségét is. Fasiszta körök­ben azt hiszik, hogy a hármas egyezmény alap­ján meginduló gazdasági tárgyalásokba vala­milyen formában a németek JS belekapcsolód­nak. Az angol kormány még nem nyilatkozik London, március 26. Az alsóházban Ma bá­ni e képviselő megkérdezte a külügyminiszter­től, hogy nem adhatna-e felvilágosítást a Ró­mában kötött olasz—magyar—osztrák egyez­ményről. A külügyminiszter igv felelt: — Az ügy jelenlegi állapotában nem tartja helyénvalónak az angol kormány, hogy nyilat­kozzék ebben a kérdésben. Fontos tárgyalások Franciaország és Belgium között Leszerelés és — határvédelem belga területen (Budapesti tudósitónk' telefonjelentése.) Pá­risból jelentik: B a r t h o u francia és H y ­m a n s belga külügyminiszter között kedden fontos tanácskozások lesznek. Barthou keddén délben érkezik Brüsszelbe, a tanácskozások be­fejezése után éjszaka visszautazik Párisba. Párisi politikai körök véleménve szerint Bar­thou a belga miniszterelnökkel főleg a leszere­lési kérdésben fennálló nézeteltéréseket kíván­ják kiküszöbölni, de szóbakerül a határvéde­lem kérdése is. Hír szerint Barthou hivatkozni fog arra, hogy a Franciaország és Belgium kö­zött fennálló'katonai egyezmény értelmében Belgium nem zárkózhatik el az elől, hogy Franciaország esetleg belga területen készít­hesse elő a két ország határvédelméL A francia frontharcosok Doumergue javaslatai ellen Ha a frontharcosok nem vállalnak áldozatot, a Doumergue­kormány lemond (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Pá­risból jelentik: Doumergue hétfőn fogadta a frontharcosok küldöttségét, akik közöltek a miniszterelnökkel, hogy a frontharcos szövet­ség erélyesen tiltakozik a nyugdíjjárulék csök­kentése ellen és a tiltakozását minden rendel­kezésére álló eszközzel érvényesíteni is fogja. Doumergue kijelentette, hogy az államház­tartás egyensúlyának biztosítását célzó javas­latok között feltétlenül lesz olyan is. amely ép­pen ugy áldozatot követel Franciaország lakos, ságának minden más rétegétől, mint a front­harcosoktól. Amennyiben a frontharcosok eze­ket az áldozatokat vállalni nem hajlandók, ugy beadja lemondását. A miniszterelnök kategóri­kus kijelentései a közvéleményre nagy hatást tettek.

Next

/
Thumbnails
Contents