Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-27 / 69. szám

DELMAGYARORSZAG wsm SZEGED, Sxerice»zMs«g: Somogyi ucca i£2..1.em, lelefon: kölcsönkönyvfAr é* Jegyiroda r Aradi ucca 8. Telefon: 13—O«.^Nramdn: UJví M-rt* i'ceo 19. Telefont TATlrnfl *»levéic|m: IMlmnararorute Szege« BBHnmnBnBnBBBHn Kedd, 1934 március 27. Ara 12 fillér X. évfolyam, 69. »aj ELŐFIZETÉS: Raronta helyben 3.SO Vidéken es Bndapetlen 3.00, klllf HldMn 0.40 penqfl. * Egye* izám Ara hétkOz» nap 12, rasAr- é» «nneontp 20 1111. Hlr4el«sek felvétele tarlla szerint Meolrlenl<< hAflO klvélelívnl nnnonli r-f»qr! Közegészség Nehogy azt hígyje valaki, hogy Szeged helyére máról-holnapra Közegészségügyi Eldorádót akarunk varázsolni. Nem vagyunk ilyen vérmes reményüek, viszont tisztában vagyunk nemcsak a magunk erejével, hanem Általában az erőviszonyokkal. Meg aztán a szelek járását is ismerjük. No nem teljesen. De valamennyire. Azt is tudjuk tehát, hogy közegészségügyi alkotásoknak és intézkedéseknek van nálunk a legkevesebb és legkisebb hatalmu-protektoruk. Nem is kaput döngető vagy korszakot nyitó reformok számára akarjuk itt az utat egyengetni. Ellenkezőleg. Arról lesz éppen szó, hogy milyen csekélységeken is múlik, hogy ne álljon Szeged a négy legrosszabb tüdővész-statisztikáju város között és hogy megértés és áldozatkészség milyen kis foka kell ahhoz, hogy ne terjedjen a tanyán mondjuk a trachoma. Az utolsóelőtti városi költségvetés közgyűlési tárgyalásán kerekedett parázs kis vita a trachoma körül. Abban, hogy a tanyán valósággal hódit ez a népbetegség, az összes felszólalók megegyeztek. Abban sem volt nézeteltérés, hogy a kormány nem ad pénzt a trachoma elleni védekezésre. Abban azonban már eltértek egymástól a vélemények, hogy van-e a városnak miből adni és hogy abban az esetben, ha adni fog a város, mit fog szólni a kormány? Ma már ez sem vitás. A város akart adni. A kormány nem engedte. Az indokolás egészen mellékes. A trachoma itt van. A trachoma terjed. A trachoma pusztit. A tanyákon állítólag kétezer trachomás van és husz ezer pengővel állítólag ki lehetne gyógyítani ezt a kétezer embert és gátat lehetne emelni a trachoma terjedésének. A város nincs a legrózsásabb pénzügyi helyzetben. De nem volt túlságosan jó helyzetben akkor sem, amikor a közgyűlés a tavalyi költségvetést tárgyalta. Tudja és tudta ezt mindenki. Tudja és tudta a hatóság, amely javaslatot tesz vagy javaslatokhoz hozzájárni. Tudják és tudták azok a városatyák, akik legalább a kiáltó és ma is orvosolható közegészségügyi hiányokat és hibákat szeretnék megszüntetni. A tervezgetés mégis kudarcot vallott. A kormány nem engedte meg, hogy a nyolc millió költségvetéssel dolgozó Szeged husz ezer pengőt trachomára költsön. A város sem áll jól közegészségileg.' Az ember elámul, amikor hallja egy orvosprofesszortól, hogy milyen sokat segítene csak a belátás és jóhiszeműség. Szegeden erős sajtó van. A város és a lakosság érdekeit gerincesen szolgáló sajtó. Ez a sajtó minden nyáron hangoztat panaszokat azért, mert a kontinensen az egyetlen metropolis Szeged, ahol az uccákat locsolás nélkül is söprik. Ép vasárnap közöltünk panaszos levelet arról, hogy az innenső part egyetlen sétánya, a Stefánia milyen porfellegbe borul, ha az alsó rakparton egy, mond egyetlen egy autó robog végig. De nem használnak se panaszok, se levelek, se hírlapi cikkek, se közgyűlési felszólalások. Az atyafi a Kállay Albert-uccán ma is viz nélkül söpör. Az alsórakparton a ló patája és az autó ma is veri föl a port. A Stefánia kavicsos útjait locsolják. De a tüdődre itt a magasból engednek alá jótékony porfelhőt. A népművelési bizottság tanulságos előadásaiból ugyan tanulnak-e hatósági közegek? Orvos mondja most, igaz, nem először s meg vagyunk róla győződve, nem is utoljára, hogy a por ott szerepel azok között a tényezők között, amelyek kivívták Szegednek a tüdővész-statisztikában a négy legrosszabb helyek egyikét. Ragaszkodjon ehhez a dicsősé gh ez továbbra is Szeged? Amint Szabadkának a bor, Szegednek a por legyen egyik híressége? A bogaras orvosokra épp ugy ne hallgassanak, amint nem hallgatnak a minden lében kanál újságírókra? A köztisztaságra Szegednek külön vállalata van. Hogy miért, azt a hatósági üzemek népszerűsítésére és konzerválására hivatott, meg azorJ)an még nem jelent tankönyv tudná csak megmagyarázni. E tankönyv hijján a magunk gyarló tapasztalataira és a költségvetés adataira vagyunk kénytelenek támaszkodni. A köztisztasági vállalat a városnak tömérdek pénzébe kerül. Ami természetes. Köztisztaságot pénz nélkül nem lehet csinálni. Csak az a kérdés, hogy a mai köztisztaság nem kerülne-e jóval kevesebbe, vagy pedig azért a pénzért, amelybe a köztisztasági vállalat kerül, nem kapna-e Szeged sokkal különb köztisztaságot, ha lemondana a vállalatosdiról? Nemrég magánvállalkozók tettek a városnak ajánlatot. Nem voltunk és nem vagyunk elragadtatva ettől a megoldási módtól. De ha magánvállalkozást szubvencionálna • a város ekkora összeggel, amekkorába most a köztisztaság kerül, talán el lehetne érni kevesebb port és kevésbé előkelő helyet a tüdővész-statisztikában. Szegeden tömérdek előadás szokott lezajlani. Évről-évre. Lehetetlen, hogy azok között, akik a tanulságokat levonják és értékesitik, ne álljon az első helyek egyikén a város. Ha baj van a tejellátás körül, meg kell csinálni és szigorúan be kell tartatni a tejszabály-rendeletet. Ha porral vagyunk torkig, akkor jöjjünk tisztába —de tisztába — a köztisztasággal. Legalább annyit tegyünk meg, amennyi erélytől es emberszeretettől telik.' Ez nem kerül pénzbe s a kormány jóváhagyja.' Csehország és a római egyezmény Rómában számítanak a csehek és a németek közreműködésére (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Bécsből jelentik: A Reichpost római levelezője azt jelenti, hogy Benes cseh külügyminiszter legutóbbi kijelentései, — amelyeket a Duna-medence kérdéséről tett —, Rómában nagy érdeklődést keltettek és nagy általánosságban mértékadó olasz tényezőkre kedvező benyomást tettek. Róma továbbra is optimista és ugy itéli meg a helyzetet, hogy Csehországnak a pozitiv együttműködésben váló részvétele nem kilátástalan. Ezt bizonyít ja nemcsak az a bejelentés, hogy Csehország közvetlen gazdasági tárgyalásokat kezd Béccsel és Budapesttel, hanemi az is, hogy a római egyezménynek a jövő fejlődésre gyakorolt hatását és jelentőségét nem lehet kétségbe vonni. Optimisztikusan Ítélik meg Rómában Németország részvételi lehetőségét is. Fasiszta körökben azt hiszik, hogy a hármas egyezmény alapján meginduló gazdasági tárgyalásokba valamilyen formában a németek JS belekapcsolódnak. Az angol kormány még nem nyilatkozik London, március 26. Az alsóházban Ma báni e képviselő megkérdezte a külügyminisztertől, hogy nem adhatna-e felvilágosítást a Rómában kötött olasz—magyar—osztrák egyezményről. A külügyminiszter igv felelt: — Az ügy jelenlegi állapotában nem tartja helyénvalónak az angol kormány, hogy nyilatkozzék ebben a kérdésben. Fontos tárgyalások Franciaország és Belgium között Leszerelés és — határvédelem belga területen (Budapesti tudósitónk' telefonjelentése.) Párisból jelentik: B a r t h o u francia és H y m a n s belga külügyminiszter között kedden fontos tanácskozások lesznek. Barthou keddén délben érkezik Brüsszelbe, a tanácskozások befejezése után éjszaka visszautazik Párisba. Párisi politikai körök véleménve szerint Barthou a belga miniszterelnökkel főleg a leszerelési kérdésben fennálló nézeteltéréseket kívánják kiküszöbölni, de szóbakerül a határvédelem kérdése is. Hír szerint Barthou hivatkozni fog arra, hogy a Franciaország és Belgium között fennálló'katonai egyezmény értelmében Belgium nem zárkózhatik el az elől, hogy Franciaország esetleg belga területen készíthesse elő a két ország határvédelméL A francia frontharcosok Doumergue javaslatai ellen Ha a frontharcosok nem vállalnak áldozatot, a Doumerguekormány lemond (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Párisból jelentik: Doumergue hétfőn fogadta a frontharcosok küldöttségét, akik közöltek a miniszterelnökkel, hogy a frontharcos szövetség erélyesen tiltakozik a nyugdíjjárulék csökkentése ellen és a tiltakozását minden rendelkezésére álló eszközzel érvényesíteni is fogja. Doumergue kijelentette, hogy az államháztartás egyensúlyának biztosítását célzó javaslatok között feltétlenül lesz olyan is. amely éppen ugy áldozatot követel Franciaország lakos, ságának minden más rétegétől, mint a frontharcosoktól. Amennyiben a frontharcosok ezeket az áldozatokat vállalni nem hajlandók, ugy beadja lemondását. A miniszterelnök kategórikus kijelentései a közvéleményre nagy hatást tettek.