Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-22 / 65. szám

DÄLMÄGTAkORSZÄG 1934 március 22. Asz olvasó rovata Tekintetes Szerkesztőség! Szegeden sók szó esik a strandfürdőkről. Legyen szahad néhány szót mondani ebben az ügyben. Újvidéken egy pénzes ember megcsinálta a strandfürdőt, "a legmodernebb igenyeknek megfelelően. A strandon kávéház, cukrászda, tennlszpálva, vivópálya és minden a Világon van, ami egy ilyen helyen kell. A strand biztos üzletnek bizu iyult. A pénzember egymillió haszonnal eladta egy banknak. A banktól a város vette meg. Az éyl zárlat a város javára is óriási hasznot mutat fel. Ha Szeged idegenforgalmat akar, akkor tessék ezt megcsinálni a Tisza partján. Nyáron, amikor filléres gyorsok jönnek a városba, az idegenek megismerik a modern strandot és propagandát csinálnak neki. Hallottam idegenektől, hogy nem voltak megelégedve sok tekintetben a várossal. A halpaprikást drágálták. Egy győri úriember kijelentette, hogy Gvőrben flO fillérért sokkal jobb balpaprikást lelt et kapni. A strandfürdőn kellene csinálni egv igazi balászcsárdát, ahol a vendégek megfelelően étkezhetnének. Természetesen igyekezni azon is, hogy a környékbeli városok lakossági olcsón utazhasson Szegedré, mert a vasúti tarifa níég mindig igen magas. Ha másképen nem, a vasárnapi forgalomban tehetnék olcsóbbá a vonatot, ez a vasut érdeke is volna. Vásárhelynek Ugyan van strandfürdője, de nincs Tiszája! A város előtt lebegjen példaképpen Debrecen, ahol tudnak Idegenforgalmat csinálni, holott megközelítőleg sincs annvi idegenforgalmi tónyezőfe, mint Szegednek. Debrecenben viszont idegenek vanrtnk. akik n jó propaganda következtében látogatják n várost. Tisztelettel H. ö. Eay felsővárosi felek Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Szíveskedjék szóvátenni azt a sajnálatos körülményt, hogy a város szivében, szemben a pénzügvigazgatósággal, egy feltŐltetlen terület éktelenkedik, amely a Tisza Lftjos-kőmt és a Szent Györgyucca környékét kellemetlenül zavarja. A Böídoűasszony-su^áruton levő telkeket a város be.Kerittette. Kívánatos lenne az emiitett telek tulajdonosát is arra szorítani, hogy ezen telekrész bekerít tessék. Fogadja mól ven tisztelt Szerkesztőség ezen közérdekű kérdés szives szóvátételéért a felsővárosiak hálás köszönetét. (Aláírás.1) \ liszt és ä kenvér ára T. EMfttkéMMMgl Az egyik szegedi lapban legutóbb közlemény jelent meg a szegedi lisztkereskedőik rftl. Mivel a cikkben foglaltak nem fedik a helyzetet és tájékozntlnrtsAgrrt] tanúskodnak, kénytélen vagyok n kereskedők érdekében A következőkre rámutatni: A cikkírónak mindenekelőtt »ftfékozódmi kellett •rohin, hogy milyen árért jiitnnk a kereskedők a (VAs liszthez. Ha ert megteszi* ugy semmieaetre sem nevezi ArdrAgMAsWak a minden tekintetben jogos árettielést. A másik eredfcttdiő hibái« a Cikknek az, hogy a Ó-ás liszt emelését a kenyérllszttel hozza knpesolAtba, holott kőMUdomésu, hogy a kenyeret 4-es lisztből sütik s ennek Arn fftggetlén a kereskedők mozgalmától. A nagymalml O-As liszt Ara jelenleg 27—27.80 között van zsAVkal egyfitt, az a kereskedő, aki azonnal tud fizetni. 2 százalék külön engedményt kap. A klsmalmi 0-ás legolcsóbb Ara — ez a HsZt minőségében természetesen alatta van a nagyroolmi lisztnek, mert kevésbé finom szerszámokkal gyártják — 25.50—26 p*>nß«, efi#edméhy nólkill, lehet a zártban. hogy a buZA folytonos áremelése miatt ei! az Ar már a multé. Mivel köztudomású, hogy egy zsAk liszt zsákkal együtt vnn csak meg 85 kiló, könhven klszAmithaté>> mit keres á vevő, hn egy 0-As lisztet 1 és fél kilós csomagokban mér ki s legalább 1 kilót porlás folytán elveszít. A nagymalmi 0-ás 27 pengő alsó árhatárAt véve alapul az engedmények éfi a zsák értékének beszámításéval 1 kiló liszt a kereskedőnek legalább 2f> fillérjébe vnn a porlás leszámitásttvaj. IIa ezt a lisztet 2!), illetve 30 fillérért akarja árusítani, akkor nemhogy árdrágítást követ el» íianem súlyos mulasztást hitelezőivel szemben, mert hiszen a 30 filléres liszthez 70 filléres papírzsákot ad, tehát itt azután igazán veszít, IIa a malmok szegedi bizományosai szigorú szemmel mérnék az itteni Ikereskedők árharcát, ugy nem szabadna egy zsák lisztet sem hitelezniük, mert a legtöbb esetben a kereskedők osok a pénzűiket kapják visisza, a haszon csak az álmok birodalmába tartozik. Ugyanez a helyzet a kisn»Imi lisztnél A kereskedők szervezkedését jogosnak, hogy ugy mondjam egzisztenciális fontosságúnak tartom, mert rövidesen nem lesz malom, amely kereskedőnek hitelt ad. Legalább 4 filléres emelkedés fog bekövetkezni a kenyérfronton is, mert az áldatlan pékipari verseny miatt Szeged az egyetlen város az országban, ahol 18 és 20 fillérért lehet fehérkenyeret kapni akfcfír, amikór a fehérkenyér készítéshez alkalmas 4-es liszt legolcsóbb nagymalmi ára 25.50 pengő. Tudvalevő, hogy 100 kiló lisztbM 13ő—140 kiló kenyér lesz, tehát a 20 filléres árat véve alapul 28 pengőt kap ft pék, viszont a 100 kiló 4-es lisztért 25 pengőt fizet, marad tehát neki máasánkint 3 pengő, ebből kellene megélnie, fát, sót, élesztőt beszereznie, adót, házbért fizetnie, segédszemélyzetet tartania. Ez áz állapot tart most már roásodük éve, s a helyzet odáig fajult, hogy a bizományosok súlyos ezer pengőket veszitenek, mert pékjeink a malom pénzét sütötték fel. Az indokolatlan árdrágítás feltétlenül üldözendő minden rendelkezésre álló eszközzel, de nincs is olyan öntudatos fogyasztó, aki elkívánná a kereskedőtől és pékiparosoktól, hogy háztartását olyan liszttel és kenyérrel lássa el, mely végeredményben az egzisztenciáját teszi tönkre. Tisztelettel: Metsl Aladár. Tavaszi női kabát újdonságok: Budapesti Felöltőöruhizban Kossuth szoborral nembeli S é x x c m e a KlraKatainlcatlt — A. n. C. könyvecske r vény es Egy fiatal inségmunkás-felügyelő második öngyilkossági kisérlete (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán reggel Szüos-ucca 4. szám alatti lakásán megmerrezte magát ismeretlen méreggel Gráf Aurél 26 éves inségmunkára beosztott munkafelügyelő. A mentők beszállították a közkórházba. Állapota délutánra javult, ugy, hogy remény van életbenmaradásához. Gráf Aurél ismert családból származik. Édesapja éveken keresztül Szegeden látott, nemrégen költözött Budapestre. A fiatal Gráf Aurél meglehetősen zaklatott családi életet élt. Korán megnősült és emiatt eltentétbe került családjával. Feleségével sem élt boldog házaséletet, öngyilkosságot is megkísérelt már néhány évvel ezelőtt: mellbelőtte magát. Súlyos sebével sokáig betegen feküdt, azután felgyógyult, de régi egészségét nem nyerte vissza. Első feleségétől elvált, nemrégiben mégegyszer megnősült. A boldog családi életet azonban anyagi gondok zavarták meg. Állást nem sikerült sziereznie. Végre bejutott az inségimunkások közé felügyelőnek, de az az összeg, amit itt keresett, kevés volt a család fenntartásához. Gráf Aurél napok óta búskomoran Járt-kelt a szegedi uccákon. Ma reggel azután elhatározta magát végzetes tettére. A rendőrség a kórházban kihallgatta Gráf Aurélt, aki részletesen elmondotta, hogy miért akart megválni az élettől. lliabb komplikációk a kéményseorokerülelek beosztása korul • (A Délmagyarország munkatársától.) A kéményseprőkerületek uj beosztásának kérdése még mindig nem jutott nyugvópontra, pedig már esztendők óta nyugtalanítja a törvényhatósági bizottságot. A közgyűlés annakidején módosította a kéményseprési szabályrendeletet. de a határozatot megfellebbezték és azt a belügyminiszter sem hagyta jóvá. A miniszter a kereskedelmi minisztérium megállapítása alapján annakidején leirt a városhoz és közölte, hogy csak abban az esetben hagyja jóvá az uj kerületi beosztást, ha egy kerületben a kémények száma nem haladja meg a négyezret. A kérdés igy ismét a közgyűlés elé került, ahol bosszú és szenvedélyes szóharcok után módosították az előbbi tervezetet, de még mindig nem ugy, ahogyan a miniszter kivánta. Azóta ez a kérdés már ismételten visszakerült a közgyűléshez. legutóbb néhány hónappal ezelőtt, de ezt a legutolsó határozatot is megfellebbezték áz érdekeltek,-a jóváhagyás pedig még mindig nem érkezett meg a belügvminisztertől. A kéménvsept ő-kérdés időközben koplikálódott nz ötödik kéményseprőkerület elnveréséért inditott harccal. Erre a megüresedett kerületre közel ötven kéménvseprősegéd pályázott az ország minden részéből. Az elsőfokú közigazgatási hatóság a pályázók közül a legöregebb szegedi segédet. Kézdi Istvánt nevezté ki a kerület mesterévé, de ezt a határozatát is megfellebbezték a — többiek. Másodfokon a polgármesternek kellene határoznia. de A döntést ujabb komplikációk késleltetik. A nápokhan a szegedi kereskedelmi és iparkamara irt át a városhoz és kifogásolta, hogy a város hatósága a kéményseprő-ügyben következetesen nem kéri ki a kamara véleményét. Nem kért véleményt a város hatósága akkor sem, amikor elhatározta az V. kerület betöltését, a kamara azonban kérdezetlenül is közli a város hatóságával, hogy kár volt elsietni a választást, mert köztudomás szerint a kereskedelmi minisztériumban már készül az országos kéményseprő-kódex, amely egészen más alapokon szabályozza majd a kéményseprőkerületek beosztását. Eddig a kerületeket a kéményszám alapján állapították meg, a gyakorlat azonban azt mutatta, hogy ez az alap helytelen, mert az egyes kerületek jövedelmezősége korul nagy aránytalanságok mutatkoznak. A kódex a jövedelmezőség alapián sza-< bályozza majd a beosztást, ínég pedig ugy, bogv egy-egy kerület jövedelme legalább kilencezer nengő legyen évente. A törvényelőkészítő szakértők megállapítása szerint ugyanis legalább annyi jövedelem biztosításával lehet csak megvédeni az összeomlás veszedelmétől kéményseprő-ipart és csak igy lehet tisztességes fizetést biztosítani a kéményseprősegédek számára. A kamara mégáílapitása szeTint, ha ezen az alapon osztják be á kéménvseprőkeriileteket. akkor Szegeden nyolc kerületnél több nem lehet, tehát az ujabban szervezett három kerület — fölösleges. OLCSO TAVASZI ARAK! Dl ^ ia B ** ra á f> 9 ruhaáruházában PI3U ISnaiZ Kelomen ucca 5. sz. Divatos íazonu női kabátok P 14-lő! Női selyem esőköpenyek P 1(5 „ Férfi öltönyök P 16 Trench-cottok P 28-tól Hubertus kabát P 10 „ Gyermekruhék és felöltők P 6 j "" - aw 77 —j — — — — Unió k ö n yverskék érv énvesek