Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-20 / 63. szám

MAGYARORSZÁG SZEGED, Saerue»ztö»ég: Somogyi ucca ZZ. i.rm, Telefon: 23-33.^Klrid6hlvo(nl kölcíbiiKönyvlAr és legytrod« - Aradi ucca «. Telefon : 13—O®. ^ Nyomda : Ulw Lipót ucca 1«. Telefon t 13 'Oft. TAvtratl ét.levélclDv: BíImnajnrorsiAOL^Ooed Kedd, 1934 március 20. Ara 12 fillér X. évfolyam, ©3. sz ELŐFIZETÉS: HnYOnla helyben 3|-!M) Vidéken é» Budapesten 3yO#,kUIf»ldthi 6.40 pengd. Egyes szém Ara héM^lz­nnp ÍZ, vn*Ar« 6» Unn -pnnp ZO fül. Ifar­delések lelvítele larlta szerint. Mcgto lenlk hétld kivételével nnnontn regnél Ötven fillérért ólomecet A helyzettel legyünk tisztában legelőször. Ha Bádogos Imre vezérigazgatónak, aki nem tagja a Társadalombiztositónak, daga­nata támad a karján, akkor két eset lehetsé­ges. Vagy elmegy az orvoshoz, vagy nem megy el. Ha elmegy, akkor az orvos meg­vizsgálja és azt mondja, hogy nézze vezér­igazgató ur, ez egy teljesen ártalmatlan da­ganat, nem érdemes sok faksznit csinálni vele, tulajdonképpen hozzám se kellett vol­na eljönnie, de azért okosan tette, hogy el­jött, mert tetszik tudni, minden más kuruzs­lás és az ördög sose alszik, nem lehet tudni, melyik daganatból bukkan elő a pimasz, szóval, ugy-e mégis csak megnyugtató, ha az orvos mondja, hogy nincs baj. No de azért hadakoznunk az ilyen csekélység ellen is, azért van az orvos, hogy megtalálja mindennek a módját. Receptet nem irok, mert receptre minden drágább. Tessék csak egészen nyu­godtan bemenni akármelyik patikába, mind­járt megmondom, hogy melyik inspekciós,. tessék ott tíz fillérért borecetet kérni, azt ha­za vinni, félliter tiszta vizben feloldani s az­után borogatni. A másik esetben nem megy orvoshoz Bá­dogos Imre vezérigazgató. A daganat ott van ugyan a karján, de ő egy olyan, aki fo­gához ver minden garast és ha valaha volt oka takarékoskodni, hát most van. Min­denki tudja. Legalaposabban azonban a ve­zérigazgató. Bádogos Imre karján a daganat­tal elmegy tehát egyenesen a patikába, ahol megmagyarázzák, hogy a szabványok szerint busz fillérnél kevesebbért nem szolgáltatnak ki gyógyszert, szegényemberrel azonban ki­vételt tesznek és kivételesen neki is adnak tiz fillérért borecetet. Ha szegény ember karján támad daganat, akkor rendszerint egy eset lehetséges. A sze­gényember elmegy a Társadalombiztositóba, ahol a beteg nem az orvosi rendelőbe, ha­nem az adminisztrációba kerül először. Itt beteglapot kell venni s a beteglap ára h u s z fillér. Ha rendben találták a beteglap rova­tainak kitöltését, akkor nemcsak a beteglap, hanem a beteg is az orvoshoz kerül. Az or­vos vizsgál, diagnózist csinál, tanácsokat ad és receptet ir, de a receptnek is van ára. Külön ára. Épp ugy, mint a beteglapnak. Az adminisztrációtól az orvosig — amint már voltunk bátrak megemlíteni — husz fillér, az orvostól a patikáig — ezt most vagyunk bát­rak megemlíteni — harminc fillér. De a beteg ezt is lefizeti. A z OTI-b e t e g. Az­után recepttel á kezében s daganattal a kar­ján rohan a patikába. Ott beadja a segéd ur­nák, esetleg a főnök irrnak a receptet. Nem nagy szerencse kell hozzá s pár perc múlva az «Somecetes üveget szorongathatja abban a kezében, amelyben az imént még az ólom­ecetes receptet szorongatta. Két eset nem lehetséges. Csak egy. De az aztán elkomoritó. Ez az egy eset pedig ab­ban kulminál, hogy mért kell az OTI beteg­nek négyszer, esetleg ötször annyit fizetni az ólomecetért, mint a vezérigazgatónak? Mért kell az OTI betegnek egyáltalán külön fizetni a be$eglapért, meg a receptért, amikor mind­kettőhöz megváltotta a jogot azzal a járu­lékkal, amelynek felét ő fizeti, másik felét a munkaadó. A szanálás terhének egy részét ezzel, sajnos, a betegre hárították. Ezen egyelőre, szintén sajnos, nem lehet segíteni. De azt valahogy mégis csak meg kellene csi­nálni, hogy az OTI-tagnak ne kerüljön többe az ólomecet, mint a — viriliseknek. Jl revízió és a római tárgyalások Izgatott Gangok Párisban, Prágában és Belgrádban — Gömbös a keddi minisztertanácson ismerteti a fiármas egyezményt lyét. Félre kell tenni minden pártoskodást — mondotta —, főleg a régi, csipkelődő stílust, a szétbontás stílusát. Gömbös miniszterelnök hétfőn délelőtt ki­hallgatáson jelent meg a kormányzónál, aki­nek jelentést tett a római tanácskozásokról. A minisztertanácsot kedd délelőtt 10 órára hívták össze, ahol a miniszterelnök részletesen beszámol az eredményekről. Rómából jelentik: A fasiszta nagytanács va­sárnapi gyűlésén Mussolini nagy beszédet mon­dott, amelynek keretében fontos kijelentéseket tett Magyarországgal kapcsolatban. Beszédében azt hangoztatta, hogy Magyarország Olaszor­szágban szolidáris megértésre talált. Olaszor­szág a múltban is támogatta és a jelenben is támogatni fogja Magyarország követelését a békeszerződésben biztositott jogait illetően, — mondotta Mussolini. Dollfuss Bécsben Bécs, március 19. Dollfuss kancellár hét­főn reggel Bécsbe érkezett. Megérkezése után ugy nyilatkozott, hogy Olaszország, Ausztria és Magyarország szoros gazdasági együttműkö­dése előkészítette az alapot az európai gazdasá­gi élet nagyobb területen való együttes munká­jára. Budapest, március 19. Gömbös Gyula mi­niszterelnök vasárnap este Rómából visszaér­kezett Budapestre. A pályaudvaron ünnepélye­sen köszöntötték, majd az üdvözlések után" a miniszterelnök a mikrofon elé lépett és rádió utján többek között a következőket mondotta a római tárgyalásokról: Amikor újból magyar földre lépek, az el­ső szavam a mély hódolaté Magyarország kor­mányzójának személye iránt, magyar nemze­tem iránt. De hálával kell megemlékeznem Mussoliniról és Dollfuss szövetségi kancellár­ról, akikkel való tárgyalásom rendkívül szívé­lyes és ugy hiszem, eredményes volt. A tárgyalások eredményét illetően a minisz­terelnök kijelentette, akik értenek a politikához és a gazdasági kérdésekhez, azok a két jegyző­könyvről mindent megértenek. A római hár­mas találkozás egy kisebb, de jelentőségében európai megoldást keresett a béke jegvében, ugy politikai, mint gazdasági vonatkozásban. — Ha összefoglalnám — mondotta — római benyomásaimat, ezt mondhatnám: Magyaror­szág politikai és gazdasági helvzete megerő­södött, igv hinnem lehet, hogy a nemzeti egy­ség gondolata politikailag erősítette a nemze­tet. A miniszterelnök beszéde végén azt han­goztatta, hogy Magyarország történelmi elhiva­tottságának megfelelően meg fogja állni a he­Páris Mussolini ellen (Rudapesf! tudósítónk telefon jelentése.") Pá­íísból jelentik: Mussolini vasárnapi nagy be­széde, — amelyben hitvallást tett a revízió mel­lett — ismét Olaszország ellen hangolta a fran­cia sajtót. A lapok éles támadásokat intésnek' a Doee ellen és főleg azt kifogásolják, hogy Mussolini elismerte a legyőzött államok fegy­verkezési jogát. A lapok azt írják, hogy ezután már semmi kilátás nincs többé a francia—olasz közeledésre a leszerelés kérdésében. Néhány lap rámutat arra, hogy Franciaország az olasz ál­lásfoglalás után teljesen elszigetelődik a lesze­relési kérdésről vallott felfogásával. Különösen éles a sajtó hangja Mussolinival szemben, amikor Mussolininak Afrikára vonat­kozó kijelentéseiről ir. Párisi diplomáciai körökben felvetették a kérdést, hogy Mussolini erre vonatkozó kiie­lentéseinek mi lesz a következménye. A kül­ügyminisztériumhoz közelálló helyen erre a kérdésre azt a választ adták, hogy Franciaor­szágnak, még jobban mint eddig, figvelembe kell venni a birtonsá*» elvét. Diplomáciai kö­rökbe^ elterjedt hírek szerint Franciaország Mussolini beszédének erre vonatkozó részére előreláthatóan válaszolni fog. A Temps szerint a római jegvzőkönvv gon­dosan kerül minden revíziós célzást. Most el­lenben — folvtatja a cikk —, a Duce feltűnően sikra száll Magyarország ügvéért, anelynek a békeszerződések megkötése idején ünnepélyes Ígéreteket tettek. Mirsoda ígéreteket? — kérdi a Temps. Azt hi=zik, hngv ezek nem vonat­koznak a trianoni szerződés területi rcvizióiá­ra, amely revízióhoz Franciaország, Jugoszlá­via és Románia nem fognak hozzá iárulni, ez pedig háborút jelentene. A cseh lapok Prágában keserűen fogadták Mussolininek a magyar revizióra vonatkozó kijelentéseit. A legutóbbi napokban a cseh lapok még olasz-ba­rát hangon írtak, most azonban nagyobbrészt németbarát hangokat kezdenek pengetni, han­goztatva azt, hogy a cseheket a németekkel ös­szeköti a Habsburg-restauráció elleni harc és Olaszország Ausztriában gyakorolt hegemó­niájának elutasitása. Izgatoíí hangok Belgrádban Belgrád, március 19. A római tárgyalások alatt a jugoszláv sajtó magatartása szinte nap­ról-napra változott. Kezdetben bizonyos francia hatások mutatkoztak, ugyanis azt gondolták, hogy Rómában semmi sem történhet a kisan­tant érdekei ellen, sőt a kisantant a középeu­rópai gazdasági blokkban vezető szerepet fog viselni. Ezekkel a hírekkel szemben a jugo­szláv sajtó mérsékelten viselkedett, leszámítva azt a később megcáfolt támadást, amelyet az állítólagos fegyvercsempészés miatt közöltek. Közben a bizalmatlanság napról-napra foko­zódott. A lapok szinte homlokegyenest eHen­kező és kedvezőtlen híreket közöltek abban ser. irányban, hogy Magyarország a tárgyalások eredményével teljesen elégedetlen. A ma reg­geli lapok ellenséges hangon, nagyon Izgatot­tan írnak, különösen Mussolini tegnapi beszéde miatt. A Poltika párisi munkatársa azt írja, hogy Magyarországon a Jog" alatt köztudomás sze­rint Szen! István országainak visszaállítását

Next

/
Thumbnails
Contents