Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-20 / 63. szám

MAGYARORSZÁG SZEGED, Saerue»ztö»ég: Somogyi ucca ZZ. i.rm, Telefon: 23-33.^Klrid6hlvo(nl kölcíbiiKönyvlAr és legytrod« - Aradi ucca «. Telefon : 13—O®. ^ Nyomda : Ulw Lipót ucca 1«. Telefon t 13 'Oft. TAvtratl ét.levélclDv: BíImnajnrorsiAOL^Ooed Kedd, 1934 március 20. Ara 12 fillér X. évfolyam, ©3. sz ELŐFIZETÉS: HnYOnla helyben 3|-!M) Vidéken é» Budapesten 3yO#,kUIf»ldthi 6.40 pengd. Egyes szém Ara héM^lznnp ÍZ, vn*Ar« 6» Unn -pnnp ZO fül. Ifardelések lelvítele larlta szerint. Mcgto lenlk hétld kivételével nnnontn regnél Ötven fillérért ólomecet A helyzettel legyünk tisztában legelőször. Ha Bádogos Imre vezérigazgatónak, aki nem tagja a Társadalombiztositónak, daganata támad a karján, akkor két eset lehetséges. Vagy elmegy az orvoshoz, vagy nem megy el. Ha elmegy, akkor az orvos megvizsgálja és azt mondja, hogy nézze vezérigazgató ur, ez egy teljesen ártalmatlan daganat, nem érdemes sok faksznit csinálni vele, tulajdonképpen hozzám se kellett volna eljönnie, de azért okosan tette, hogy eljött, mert tetszik tudni, minden más kuruzslás és az ördög sose alszik, nem lehet tudni, melyik daganatból bukkan elő a pimasz, szóval, ugy-e mégis csak megnyugtató, ha az orvos mondja, hogy nincs baj. No de azért hadakoznunk az ilyen csekélység ellen is, azért van az orvos, hogy megtalálja mindennek a módját. Receptet nem irok, mert receptre minden drágább. Tessék csak egészen nyugodtan bemenni akármelyik patikába, mindjárt megmondom, hogy melyik inspekciós,. tessék ott tíz fillérért borecetet kérni, azt haza vinni, félliter tiszta vizben feloldani s azután borogatni. A másik esetben nem megy orvoshoz Bádogos Imre vezérigazgató. A daganat ott van ugyan a karján, de ő egy olyan, aki fogához ver minden garast és ha valaha volt oka takarékoskodni, hát most van. Mindenki tudja. Legalaposabban azonban a vezérigazgató. Bádogos Imre karján a daganattal elmegy tehát egyenesen a patikába, ahol megmagyarázzák, hogy a szabványok szerint busz fillérnél kevesebbért nem szolgáltatnak ki gyógyszert, szegényemberrel azonban kivételt tesznek és kivételesen neki is adnak tiz fillérért borecetet. Ha szegény ember karján támad daganat, akkor rendszerint egy eset lehetséges. A szegényember elmegy a Társadalombiztositóba, ahol a beteg nem az orvosi rendelőbe, hanem az adminisztrációba kerül először. Itt beteglapot kell venni s a beteglap ára h u s z fillér. Ha rendben találták a beteglap rovatainak kitöltését, akkor nemcsak a beteglap, hanem a beteg is az orvoshoz kerül. Az orvos vizsgál, diagnózist csinál, tanácsokat ad és receptet ir, de a receptnek is van ára. Külön ára. Épp ugy, mint a beteglapnak. Az adminisztrációtól az orvosig — amint már voltunk bátrak megemlíteni — husz fillér, az orvostól a patikáig — ezt most vagyunk bátrak megemlíteni — harminc fillér. De a beteg ezt is lefizeti. A z OTI-b e t e g. Azután recepttel á kezében s daganattal a karján rohan a patikába. Ott beadja a segéd urnák, esetleg a főnök irrnak a receptet. Nem nagy szerencse kell hozzá s pár perc múlva az «Somecetes üveget szorongathatja abban a kezében, amelyben az imént még az ólomecetes receptet szorongatta. Két eset nem lehetséges. Csak egy. De az aztán elkomoritó. Ez az egy eset pedig abban kulminál, hogy mért kell az OTI betegnek négyszer, esetleg ötször annyit fizetni az ólomecetért, mint a vezérigazgatónak? Mért kell az OTI betegnek egyáltalán külön fizetni a be$eglapért, meg a receptért, amikor mindkettőhöz megváltotta a jogot azzal a járulékkal, amelynek felét ő fizeti, másik felét a munkaadó. A szanálás terhének egy részét ezzel, sajnos, a betegre hárították. Ezen egyelőre, szintén sajnos, nem lehet segíteni. De azt valahogy mégis csak meg kellene csinálni, hogy az OTI-tagnak ne kerüljön többe az ólomecet, mint a — viriliseknek. Jl revízió és a római tárgyalások Izgatott Gangok Párisban, Prágában és Belgrádban — Gömbös a keddi minisztertanácson ismerteti a fiármas egyezményt lyét. Félre kell tenni minden pártoskodást — mondotta —, főleg a régi, csipkelődő stílust, a szétbontás stílusát. Gömbös miniszterelnök hétfőn délelőtt kihallgatáson jelent meg a kormányzónál, akinek jelentést tett a római tanácskozásokról. A minisztertanácsot kedd délelőtt 10 órára hívták össze, ahol a miniszterelnök részletesen beszámol az eredményekről. Rómából jelentik: A fasiszta nagytanács vasárnapi gyűlésén Mussolini nagy beszédet mondott, amelynek keretében fontos kijelentéseket tett Magyarországgal kapcsolatban. Beszédében azt hangoztatta, hogy Magyarország Olaszországban szolidáris megértésre talált. Olaszország a múltban is támogatta és a jelenben is támogatni fogja Magyarország követelését a békeszerződésben biztositott jogait illetően, — mondotta Mussolini. Dollfuss Bécsben Bécs, március 19. Dollfuss kancellár hétfőn reggel Bécsbe érkezett. Megérkezése után ugy nyilatkozott, hogy Olaszország, Ausztria és Magyarország szoros gazdasági együttműködése előkészítette az alapot az európai gazdasági élet nagyobb területen való együttes munkájára. Budapest, március 19. Gömbös Gyula miniszterelnök vasárnap este Rómából visszaérkezett Budapestre. A pályaudvaron ünnepélyesen köszöntötték, majd az üdvözlések után" a miniszterelnök a mikrofon elé lépett és rádió utján többek között a következőket mondotta a római tárgyalásokról: Amikor újból magyar földre lépek, az első szavam a mély hódolaté Magyarország kormányzójának személye iránt, magyar nemzetem iránt. De hálával kell megemlékeznem Mussoliniról és Dollfuss szövetségi kancellárról, akikkel való tárgyalásom rendkívül szívélyes és ugy hiszem, eredményes volt. A tárgyalások eredményét illetően a miniszterelnök kijelentette, akik értenek a politikához és a gazdasági kérdésekhez, azok a két jegyzőkönyvről mindent megértenek. A római hármas találkozás egy kisebb, de jelentőségében európai megoldást keresett a béke jegvében, ugy politikai, mint gazdasági vonatkozásban. — Ha összefoglalnám — mondotta — római benyomásaimat, ezt mondhatnám: Magyarország politikai és gazdasági helvzete megerősödött, igv hinnem lehet, hogy a nemzeti egység gondolata politikailag erősítette a nemzetet. A miniszterelnök beszéde végén azt hangoztatta, hogy Magyarország történelmi elhivatottságának megfelelően meg fogja állni a hePáris Mussolini ellen (Rudapesf! tudósítónk telefon jelentése.") Páíísból jelentik: Mussolini vasárnapi nagy beszéde, — amelyben hitvallást tett a revízió mellett — ismét Olaszország ellen hangolta a francia sajtót. A lapok éles támadásokat intésnek' a Doee ellen és főleg azt kifogásolják, hogy Mussolini elismerte a legyőzött államok fegyverkezési jogát. A lapok azt írják, hogy ezután már semmi kilátás nincs többé a francia—olasz közeledésre a leszerelés kérdésében. Néhány lap rámutat arra, hogy Franciaország az olasz állásfoglalás után teljesen elszigetelődik a leszerelési kérdésről vallott felfogásával. Különösen éles a sajtó hangja Mussolinival szemben, amikor Mussolininak Afrikára vonatkozó kijelentéseiről ir. Párisi diplomáciai körökben felvetették a kérdést, hogy Mussolini erre vonatkozó kiielentéseinek mi lesz a következménye. A külügyminisztériumhoz közelálló helyen erre a kérdésre azt a választ adták, hogy Franciaországnak, még jobban mint eddig, figvelembe kell venni a birtonsá*» elvét. Diplomáciai körökbe^ elterjedt hírek szerint Franciaország Mussolini beszédének erre vonatkozó részére előreláthatóan válaszolni fog. A Temps szerint a római jegvzőkönvv gondosan kerül minden revíziós célzást. Most ellenben — folvtatja a cikk —, a Duce feltűnően sikra száll Magyarország ügvéért, anelynek a békeszerződések megkötése idején ünnepélyes Ígéreteket tettek. Mirsoda ígéreteket? — kérdi a Temps. Azt hi=zik, hngv ezek nem vonatkoznak a trianoni szerződés területi rcvizióiára, amely revízióhoz Franciaország, Jugoszlávia és Románia nem fognak hozzá iárulni, ez pedig háborút jelentene. A cseh lapok Prágában keserűen fogadták Mussolininek a magyar revizióra vonatkozó kijelentéseit. A legutóbbi napokban a cseh lapok még olasz-barát hangon írtak, most azonban nagyobbrészt németbarát hangokat kezdenek pengetni, hangoztatva azt, hogy a cseheket a németekkel összeköti a Habsburg-restauráció elleni harc és Olaszország Ausztriában gyakorolt hegemóniájának elutasitása. Izgatoíí hangok Belgrádban Belgrád, március 19. A római tárgyalások alatt a jugoszláv sajtó magatartása szinte napról-napra változott. Kezdetben bizonyos francia hatások mutatkoztak, ugyanis azt gondolták, hogy Rómában semmi sem történhet a kisantant érdekei ellen, sőt a kisantant a középeurópai gazdasági blokkban vezető szerepet fog viselni. Ezekkel a hírekkel szemben a jugoszláv sajtó mérsékelten viselkedett, leszámítva azt a később megcáfolt támadást, amelyet az állítólagos fegyvercsempészés miatt közöltek. Közben a bizalmatlanság napról-napra fokozódott. A lapok szinte homlokegyenest eHenkező és kedvezőtlen híreket közöltek abban ser. irányban, hogy Magyarország a tárgyalások eredményével teljesen elégedetlen. A ma reggeli lapok ellenséges hangon, nagyon Izgatottan írnak, különösen Mussolini tegnapi beszéde miatt. A Poltika párisi munkatársa azt írja, hogy Magyarországon a Jog" alatt köztudomás szerint Szen! István országainak visszaállítását