Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)
1934-03-18 / 62. szám
i. DÉLMAGyAR ORSZÁG 1954 március 18. Hosszú élet egyik titka: legyen jó étvágya. Ha pedig ez hiányozna, Igmándi meghozza. a világ legjobb keserüvize! Nyolovan éves multam, mert Igmándit ittam, Minden héten egyszer, fél pohárral reggel. kormányai elhatározták, hogy megteszik a szükséges rendszabályokat abból a célból, hogy szwnbeszálljanak azokkal a nehézségekkel, amelyek Magyarország részére származnak a gabonaár eséséből. Az erre vonatkozó megállapodások oly gyorsan, amint csak lehet és mindenesetre 1934. évi május 15-ike előtt megköttetnek. 3. A három kormány arra kötelezi magát, hogy az adriai kikötőkön dt való átmeneti forgatn.at a lehetőség szerint megkönnyíti és fejleszti. E célból a lehető leggyorsabb kétoldalú megállapodásokat fognak kötni. 4. A három kormány szakemberekből dllandő hármas bizottságot fog megalakítani. A szakemberek feladata lesz. hogy a kölcsönös gazdasági forgalom fejlesztését figyelemmel kísérjék és ennek a Jegyzőkönyvnek a szellemében való fejlesztésre konkrét javaslatokat tegyenek." AIIARMADIK JEGYZŐKÖNYVBEN a három kormánv elhatározta, hogy Olaszorrszag és Ai „ egleges tesitett megállapodásokat, április 5-én Rómában szág, Magyaron képviselői, hogy v< és Ausztria kormányainak formába öntsék a léösszeülnek. Az uj megállapodásokat május 15-ig keH elkészíteni véglegesen. Stanffer eredeti fokhagymás sajt oTo«6, fS 6a egészséges inert megóvja érelroesaesedé«. as'tma^ ínagas vérnyomás, iStvá uíWi váltóláz, ideggyenges'ég, re~ fcédtség, torokfájás, epekő, giliszta és egyéb báutalmaktől. | A' Stanffer fokhagymás sajt nemes» k ízletes étel, hanem egészségére m legjobb- tápszer. Cink ctrmeqa HelelBli>«B knphatd t Dollíussr „4 római konferencia határkövet jelent az egész Dunamedence történelmében" (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Rómából jelentik: Dollfuss kancellár újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a római tanácskozás határkövet jelent ugy Magyarország, mint Ausztria, mint pedig az egész Dunamedence történelmében. A most kötött megállapodás egy uj. boldogabb korszak kezdetét jelenti. A paktum uj lehetőségek forrását nyitja meg és bizonyos, hogy a siker nem fog elmaradni — mondta. Kereskedelmi téren .megszűnik a zűrzavar és az autarchla. A most meginduló gazdasági offenzívának a három állam minden polgára hasznát fogja látni. A vámkedkedvezményekan és az árukontingensen alapuló kereskedelmi forgalom mind szorosabbra füzl a három álam között az együttműködést és ez a jó példa bizonyára hr.tással lesz a többi államra! is — fejezte be nyilatkozatát , Nagy feltűnést keltett római politika! körök-« besn, hogy Hassel római német nagykövet huszonnégy órdn belül Berlinbe utazik, hogy kormányát táiékoztassa a római tanácskozásokról és főleg Gömbössel folytatott megbeszéléseiről: Gömbös elutazott Rómából Róma, március 17. Gömbös miniszterelnök szombaton este 9 óra 17 perckor Mussolini különvonatán elutazott Rómából. A pályaudvaron hosszasan elbeszélgetett Mussolinival, majd Suvich államtitkárral. 9 óra 15 perckor érkezett a pályaudvarra Dollfuss kiséretével. Mus-< solmi különvonatában ugyanabban a termes kocsiban helyezkedett el, amelyben érkeztek. Felemelt karral köszöntötték a Ducet, aki szm-! tén fasiszta módon tisztelgett, mig közben a vo^j nat elindult. .. Gömbös és Dollfuss Velencéig együtt utaztak. Gömbös Budapestre való érkezése után rádión számol be a római eseményekről. Mielőtt cipőszükségletét fedezné, saját érdekében nézze meg áras kirakataimat és meerevöződik, hosry ^ minőségű cipőket meglepő olcsó áron árusítom. Uftj 5'50-töl. férfi 8'50-IOf. IrAnyiirnk i nui » « 7 Zsurkó János. Kossuth la»os suqftnif 6. szAm. Telefon 17—72. A paprkaszövétség választmánya szombaton tartotta első (A Délmagyarorszdg munkctdrsdtól.) Szombaton délután a Szeged vidéki Paprikaszövetség választmánya értekezletet tartott a városháza tanácstermében, ahol a választmány tagjai teljes számban megjelentek. A hat órakor kezdődő értekezleteit Korom Mihály gazdasági tanácsos nyitotta meg, a földművelésügyi miniszter képviseletében dr. Ráday István miniszteri tanácsos, a növényvédelmi iroda vezetője jelent meg. Az értekezlet egyetlen tárgya a szövetség lasztimány többsége állást foglalt amellett, hogy az adminisztráció vezetésére ügyvezetőt • szerződtessenek. Elhatározta az értekezlet, hogy szűkebbkörfl bizottságot küld ki azzal a megbízatással, hogy a* ügyvezetésre alkalmas személyt kiválassza és szerződtetésére javaslatot tegyen a választmánynak. Az állásra több jelölt va-n. a közeli napokban megtörténik a döntés, hogy & bizottság kit ajánl az ügyvezetői állásra. Ora, ékszer, brlllláns TúTll órásnál, Hftlcsea u. T .Tisztviselők, nna$dl|asOk eioiea neiktllreszietrelsvásárolbatnak ABC utalvánnual. iMaőw óra, ekszerlavltómühelu. Tört aranii, reai pénzbeváltás. PAULINA tfrta KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Az Aveutiuson voűt egy kurtakocsma. Matrózok Járlak oda éjszakánként s piros bort iddogáltak. Paulina, a kis maszatos konyhalány hordozta « Iálakat. Vörös haja volt és kék szeme. Egyszer, amint elhaladt egyik asztal mellett a pörkölt hallal, valami kappadóciai hajóács ijedten a tunikájához kapott s fölugrott. • — Hol a pénzem? — rivalt. — Megloptak. Tolvaj, tolvaj. Kavarodás támadt. Közben a tolvaj — egy hajóslegény — kereket oldott. — Ez volt — mondták többen s körűivették Paulinát. A lármára az uccáról két praetori katona ron, ' ,lott be, csörrenő karddal: az éji őrség. Elővették a rabszolgalányt. Ide azzal a pénzzel. <— Nincs nálam. Akkor velőnk Jössz, babám. «— Nem, sikított Paulina — nem. fin ártatlan vagyok — s meg se moccant. — Indulj, vezényelt egyik katonn — az alacsony lés kancsal — s ugy meglökte a leányt, hogy az kitántorgott az uccára. Ott megint csak állt, mint a cövek. Erre a másik katona — magasnbbik' — a karjához ért. — Ne nyúlj hozzám — orditott a leány. >— ITngy| engem. Mert megharaplak. A katona nevetett. De mikor megragadta a karját, hogy előre tuszkolja, a leány ráugrott, mint egy vadmacska s végigkarmolta az orrát. A katona vére csorgott Most a kancsal próbálkozott Paulina hirtelen feléje fordult. Arcul köpte. — Disznók — sivalkodott s kibomlott vörös haja és kék szeme izzott — disznók. Embereik, segítsetek. Emberek, én egész nap dolgozom, szegény vagyok, ártatlan, esküszöm az anyám sírjára, az édesanyám sirjára, ártatlan. Emberek, emberek. Az emberek, akik a csöndes, nyári éjszakában ballagtak, ámulva nézték a két zsoldost. Dulakodtak a leánnyal, őköllel-karddal verték. Mégse bírtak vele. Aztán fölnyalábolták s ugy vitték. — Dögök — üvöltött a levegőben kalinpálva lábaival — dögök, öljetek meg. Gyilkoljatok. De azért kikiabálom, hogy ez a ronda, ez a kancsal múltkor a kocsmában meg akart ölelni. Igenis, meg akartál csókolni, te koszos, te röhes. Gazemberek. Mindnválian gazemberek. Minden zsoldos gazember. Az uratok, Caesar is gazember. Caesar is gazember Jupiter — hadonászott a kezeivel az üres égbolt felé. A szörnyű orditására, mely nem csitult Róma ucoáin, fölébredtek az emberek. Hálóköntösben, papucsban csoszogtak a kapuk elé s hallgatták ezt a vad rikácsolást, a hangot, az óriás hangot, mely pccáről-uccára haladt a rabszolcaleánnval együtt. Sárga telehold lebegett a Colosseum fölött. Amikor Mutius Argeatinusnak, a stoikus bölcsnek villája elé értek, a leány még mindig átkozódott, dühöngött. Hangja el nem reikedve rikoltozott az éjszakában. A bölcs ezen a késői órán Rufus-szal, a költővel csevegett, az átrium szökókutjánál. Mindketten fölálltak a márványpadról s bámoítak, mig a jajveszékelő nénnbert el nem cipelték. De hangját még azután is sokáig hallották a sötét kisuccákból. — Miért kiabált — kérdezte a bölcs. — Mit akar? — Igazságot, sasólt a költő. — Nevetséges — mondta a bölcs. — Minden indulat nevetséges. — Minden indulat fönséges •— szólt a költő. —. Milyen fönséges volt ez a leány, milyen hatalmas. Az, aki haragszik, az, akinek igaza van, hatalmas. Ennek n leánynak ls Igaza lehet — Miért gondolod? Mert annyira haragudott. — Mit ér vele? — kérdezte MutTns. — Az őrszobában majd agvba-föbe verik. Vagy el se jut odáig. Belökik a Tiberisbe. — Az mindegy — mondta a költő. — Az igazság az uccán ment és orditott. Mi pedig meghallottuk szavát. Fölriadtunk ágyunkból, nem birunk többé elaludni, nem tudjuk folytatni előbbi vitánkat. Róla gondolkozunk. Az igazságról. Lásd, még mindig erről beszélünk. Ez !s valami. Figyeljen a ii ¡2£T„TóTH"- MALMI LISZTEM Figyeljen 214» névre/ a leqkltlinőbbeJk! 1 £* 2 kilós malmi csomagolA«ban n A y. «• p I tehér tzalaggal, piros ziild almással M c ^ 1 *