Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-15 / 60. szám

1934 március 15; DELM AGYÁRORSZÁG „A márciusi program ma is a fejlődés programúi és a magyar szsbattefrüség diadala A szegedi liberális párt március 15-iki vacsorája (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi szabadelvű párt szerdán este rendezte meg hagyományos márciusi vacsoráját a Hágiban, ahol a párt tagjai igen szép számban jelentek meg. Dr. Bodnár Géza üdvözölte a megjelenteket A szabadelvű párt törhetetlen hittel tart ki az 1848-as gondolatok mellett — mondotta —, a „szabadság, egyenlőség, testvériség" eszméje mellett. A szabadelvű polgárságot nem csak a lelkesedés, hanem a meggvőződés is vezeti.^ amikor március 15-e emlékét megünnepli. Az igazi március mielőbbi visszatérésére ürítette poharát. Ezután Dr. Dettre János tartotta meg ünnepi beszédét. Dettre János beszédének bevezető szavait mai számunk vezetőhelvén közöljük. Ezután Dettre a márciusi átalakulás jelentőségét fejtegette s azt a kérdést taglalta, hogv a negyvennyolcas törvényhozás mit valósított meg a március 15-1 követelésekből. Idézte Petőfinek, Kossuthnak és Deák Ferencnek szavait s foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogv a nemesség Önkéntes nagylelkűségből mondott-e le jósairól. vagv a forradalom fenyegetésének hatása alatt, összehasonlította a negvveirnyolcas sajtótőrvényt a metternichi saitó joggal, a népképviseleti elvet ugy valósították meg, hogv a rendi és népképviseleti törvényhozó testület öszszeállitásában alig volt különbség, a választójogi törvény a dolgozó polgárság nagy részének nem adott választójogot. A magyar szabadságharc tragikus összeomlásának egyik oka volt az is. hogy a felszabadított jobbágy nem jutott földjéhez s — ahogy ezt Kossuth megállapította, — a népet elkeserítette, hogy a felszabadított földhöz "nem jutott hozzá. — Akik márciust ünneplik, — fejezte be beszédét, — azoknak a márciusi programot a maga egészében kell vállalni. A márciusi programnak nemcsak nemzeti, de gazdasági és szociális tartalma is volt s a negyvennyolcas törvényhozás csak részeiben valósította meg ezt a programot. Pedig a márciusi program ma is a fejlődés programja, elmúlhatatlan tartalma és foglalatía a nemzeti haladás iránvának. Már• cius 15-ike a magyar szahadelvüség diadala, aki hü marad március 15-éhez, az lélekben és meggvőződésben nem lehet más, csak szabadelvű s aki szabadelvű, az harcaiban és munkájában örök útitársakként hordozza magával a márciusi gondolatok szépségeit és igazságait Dr. Pap Róbert mondott ezután beszédet. — Pártunk, — mondotta —, amely a polgári szabadságeszméknek talán utolsó fellegvára, ezzel az impozáns összejövetellel bizonyságát szolgáltatta annak, hogv a márciusi eszméket hiven megőrizte, azoknak szolgálatát vállal ia és azok ébrentartása iránti kötelességét teljesíti. Az önök részvétele a mi ünnepségünkön bizonyitia, mi tudatában vagvunk annak. bármint dühön!» ís szerte a világban az orkán, a diktatúrák és diktatórikus törekvések orkán ja, a vihar elmultával annál tisztábban és ragyogóbban fog fölkelni a szabadság napja, a társadalomnak, a jogegyenlőségen és az egyéni tehetségen és értéken alapuló fölépítése. — Erre már biztató jelek vannak, dereng a láthatár, oszlóban a köd. d<* elveink megvaBe/vdrosl Mo^zi UtolsO nap A budapesti Royal Apolló kitűnő ujdonsásra CSŰH a itt el Fodor László színmüvének filmváltozata. Sy^chenvl Mfoael Raroon Novarro és Myrna Loy együtt egy csodaszép filmben: Kairói éjszaka lósulása attól függ, együtt talál-e bennünket az óra, amelyben munkánk megkezdhető lesz. Ha addig szétszóródunk, mint a pelyva és a kellő pillanatban nem tudunk együttesen munkához látni, ugy keresztül fog gázolni rajtunk a történelem szekere. >— Addig még önérzettel nézhetünkJ<örül zárf sorainkon, amelyekben még nem akadt a mi zászlónkhoz hütelen. soraink épek, együtt van gyünk s hiszem, hogv egvütt is mnradunk, mert c«ak igv lesz erőnk megvédeni a reánk hízott felad-'okat és érdekeket. Pohara-< mat emelem arra, hogy az összetartás gondola* ta és érzése maradjon meg épen és tisztán kő-! zöttűnk. Rövid beszédet mondott még 011 o v a v Ká> roly, aki megemlékezett a szabadelvű politika országos vezéréről, R a s s a v Károlyról. A vacsora lelkes hangulatban ér véget. Hódmezővásárhely 11 régiséget követel vissza a szegedi muzeumiól Móra Ferenc kopáncsi leleteit már régebben átengedte a szomszédváros Szegednek (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged és Hódmezővásárhely között, a kopáncsi leletek körül keletkezett nézeteltérést, ugylátszik nem sikerül békésen elintézni. Tegnap a vásárhelyi polgármester megbízásából Szegeden járt Gravácz Ferenc, a vásárhelyi muzeum vezetője és a kopáncsi régiségek kiadását kérte dr. Pálfy József polgármesterhelyettestől. Pálfy közölte vele. hogy a város hatósága mielőtt ebben a kérdésben határozna, bevárja a Muzeumok és Könyvtárak Felügyelőségének véleményét. Alkalmunk volt beszélni Gravácz Ferenccel, aki magával hozta a kopáncsi leletekre vonatkozó összes iratokat is. — Vásárhely ragaszkodik a kopáncsi leletekhez, — mondotta — és ha rövid idő alatt nem sikerül ezt a dolgot elintézni, akkor beperel ifik Szeged városát. A kopáncsi régiségek ügye tisztára tulajdonjogi kérdés, ezen nem lehet vitázni. A Muzeumok és Könvvtárak Felügvelősége sem adhat véleményt, egyszerűen azért, mert ilyen szerv már nem működik, évekkel ezelőtt megszűnt. Vásárhely azokat a régiségeket kéri. amelyek Kovács Jenő földbirtokos tulajdonában voltak. Kovács Jenő csak szívességből engedte át a szegedi muzeumriak addig az ideig, míg Móra Ferenc az igazgatója. — A kopáncsi ásatásokkal kapcsolatosan kétféle régiségeket kell megkülönböztetni. Azokat a régiségeket, — 11 darabot —. amelvet most Vásárhelv vissz?követel, nem néhai Móra Ferenc ásta ki a földből, hanem Kovács .Tenő földbirtokos. A tanvá iában, szekrénvbe zárva őrizte ezeket és egyszer a nála látogatóban járt Móra Ferencnek megmutatta. Móra ekkor engedélvt kért arra. hogv a konáncsi halmokon ő is ásathasson réeiségek után. Talált is számos régiséget és ekkor elkérte Kovács Jenőtől a szekrényben őrzött lT régiséget is. Azokról a ré<n«éTekrőT, amelyeket Móra Ferenc kiásott Kopáncson, Vásárhelv már évekkel ezelőtt lemondott. de nem mondhatott Te a Kovócs Jenő fiiTa idomában T¿vfi 11 rémségről Ezek Móra Ferenc Haláláig Kovács Jenő tulaidonát képezték, most ruházta át a tulaidoniogot a vásárhelvi muzeumm. Szefe'd városa nem követelhet ásatás?, szállítási és egvéh költségeket, mert nem Móra Ferenc. Tfsnem Kovács Jenő ásatta és tisztította meg ezeket a leleteket. Gravácz Ferenc megmutatta nek'mk azt az * »vételi elismervény is. nmei-vet I^Wt máíns ifl.én ma?* Móra Ferenc irt alá. Ennek szószerinti szőve?" a következőt Átvételi elismervény. amely szerint a szegedi muzeum Kovács Jenő' hódmezővásárhelyi földbirtokos úrtól ideiglenes letétképen az alábbi kikötéssel átvette a következő. Kovács Jenő gyálaparti birtokán előkerült leleteket: 1. Vaspajzs dudor 6 drb aranyozott bronzszegéllyel (népvándorláskori), 2. vaskard (népv.), 3. fehér bronzból készült csengő (népv.), 4. ujlenyomatos diszü cserépedény (népv.). 5. mintázóval díszített cserépedénv (népv.), 6. korongos sima edény, ép (népv), 7. ugyanaz, csorbult (népv.), R. ugyanaz, füle letörve (népv.), 9. durvamívű koron gatlan cseréüedénv (népv.), 10. kis cserépedény, nagy füllel (bronzkori), 11. orsókarika (bronzkori). Kovács Jenő a muzeum levéltárában 239—» 1928. sz. a. iktatott levelében kijelenti, hogy ai nála talált és birtokában lévő összes őskori le-> leteket megőrzés végett, letétképpen engedi át a szegedi muzeumnak arra az időre, míg Móra Ferenc lesz a vezetője. A szegedi muzeum ezen kikötést tudomásul veszi, kötelezőnek ismeri el, a tárgyakat „Kih vács Jenő vásárhelyi földbirtokos letéte" jel* zéssel látja el s állitja ki. 1928 május 29. Móra Ferenc, múzeumigazgató!. Vásárhely ezen okirat alapján kéri a régiségeket és most már perrel is fenvegetődzík. Re-> mclhető. hogy ez a kérdés mégsem fogia fog-* lalkoztatni^ a bíróságokat, hogy sikerül vala^ milyen módon megegyezni és megértetni Vásárhellyel. hogv Móra Ferenc által világhírűvé1 tett szegedi muzeumban mégis csak méltóbb helven vannak a kopáncsi régiségek, mint Vásárhelyem ' * mtBWKmnvrnmmmmmmm^'m"' '"i mai i u n »El íog következni az igazi március« Szociáldemokrata mvfllés a Munkás* otthonban (A DéTmagvarorszá? munkatársától.) 'A sznM ciáldemokrata párt rókusi pártszervezete szer-» dán este a Munkásotthonban gyűlést tartott. Az aktuális politikai és gazdasági kérdésekről dr* Valentinv Ágoston tartott előadást. Bevezetőben március tízenötödikének íelen-t tőségét ismertette. Arról szólt, hogv ma már hí* vatalos ünnep Március 15-ike. habár megállaz pitható. hogv a mostani ünnep és a nem egé-> szen százévelntH március tizenötödike között nagy a különbség. — Most a világon szerte n szabadságot aV->riák kiirtani — mondotta. Hol van ar n szólásés sajtószabadság amelvról olvan sokat fonnak beszélni a holnapi fmnennanon. De a szomorú, sivár jelen ellenére is bíznunk kell hngv az igazi március tizenötödike cl fog következni. — A szociáldemokrácia egyes államokban most átmenetileg háttérbe szorult. De pillanatnyi sikertelenségeken nem szahad elkeseredni. Ott vannak az északi államok és ott van a legutóbbi londoni községi választások eredménve. A mai Németországban egyáltalán nem íohb a munkásosztály helvzete és nem fog iavulni később sem. Akkor maid rájönnek arra Hoj»v a nacionalista eszmékkel félrevezették őket. Ugvanez a helyzet fog bekövetkezni Ausztria-1 ban is. Előadásának további részében a gazdasági és külpolitikai helyzettel, főkén a Du-iamedence problémájával foglalkozott dr. Vaientinv._ Ha a gazdasági kérdéseket nem =í"kerQl rövidesen megoldani — mondotta —. akkor a rendkívüli gazdasági válság a leffsnlvnsnbb k -ízi^be fogia sodorni az egész civilizációt. Befejező szavaiban a pártszervezet fnntn"«*»4ról és az egyéni ngifáció eredményesséfférői beszélt. Dr. Valentinv élénk figyelemmel kísért előadásáért a nagyszámú hallgatóság lelkes tapssal mondott köszönetet.